0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Nagy István kiemelte, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések számára történelmi jelentőségű az a döntés, hogy

2021-től Magyarország a nemzeti költségvetéséből a korábbi 17,5 százalék helyett az EU-ban adható legmagasabb mértékű, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.

2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá.

A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben hazánkban 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A következő KAP-ciklusban tehát 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait megháromszorozzuk és megújítjuk a vidéki Magyarországot.
A cél, hogy a kistelepülésektől a megyei jogú városokig mindenütt a helyi gazdaság fejlődjék.
A KAP első pillérén, jövedelempótló támogatásként 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrás érkezik a termelőkhöz – emelte ki a miniszter.

Nagy István részletezte az átmeneti években érvényes és a már teljes egészében új KAP szerinti támogatási rendszert. Eszerint 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van még a korábbi, 2014-2020 között érvényes szabályok alapján pályázni.

Az új KAP 2023-tól lesz kizárólagos, így az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik

és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok. A 2023-2027 közötti időszakra most készül a Brüsszelbe benyújtandó stratégiai terv, amelyben rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.

Az idei pályázati kiírásokról Nagy István elmondta, azokat már a stratégiai tervvel összhangban, azzal párhuzamosan készítik és tavaszra várhatók.

Idén újabb forrásként belép az Európai Helyreállítási Alap, amelyből elsősorban az öntözésfejlesztési céljainkat kívánja a tárca finanszírozni.

Ha 2022-re meglesz a kétszázezer hektárnyi öntözött terület, akkor a klímaváltozás hatásait kiküszöbölhetjük és javulhat a termelés biztonsága – hangsúlyozta a miniszter.

A szaktárca széles körű társadalmi konzultációt bonyolít le a stratégiai tervről és egyéb programokról, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveket.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felidézte, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagjában a kamara bemutatta, melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához:

egyebek mellett források átcsoportosítsa a KAP 2., vidékfejlesztési pilléréből az elsőbe, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben.

A NAK ezért üdvözli a kormány döntését, az agrárgazdaság és vidékfejlesztés nemzeti forrásainak megnöveléséről és Győrffy Balázs hangsúlyozta, a köztestület minden rendelkezésére álló információval és szakmai erőforrásával segíti a szaktárcát a stratégiai terv kidolgozásában.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség. „Minden egyes forrást lehívjunk. Ez a cél”- hangsúlyozta.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu