Back to top

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Udovecz Gábor mindenekelőtt arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány árnyékában felértékelődött a biztos munkahelyek szerepe, ezért növekvő munkaerő-kínálat várható, ami az agrárium oldaláról is érezteti majd hatását. A többség ráeszmélt arra is, hogy bizony nem árt, ha rendelkeznek anyagi tartalékokkal, a vállalkozások pedig egyre-másra kezdték el kidolgozni B-terveiket, általánosságban véve pedig az együttműködési hajlandóságuk is nőtt.

A döntések éve

A szakember szerint azonban kérdéses, hogyan reagálnak majd a döntéshozók, ugyanakkor tény:

az Európai Parlament jóváhagyta a 2021-2027 közötti uniós költségvetést, s közeleg a 2022-es országgyűlési választás is,

mindezek fényében pedig úgy véli, 2021 a felismerések és a döntések éve lehet Magyarországon. „A rendszerváltozást követően óriási terhelést kapott a hazai agrárium, és számos ponton lemaradtunk nemcsak a verseny-, hanem az „útitársakhoz” képest is.

A szükségletekhez képest kevés pénzt költöttünk a feldolgozóipar, a kiskereskedelem, az öntözés és az állattenyésztés fejlesztésére is. Nem vált nyilvánvalóvá, hogy termékpályákban kell gondolkodni, s hogy korszerű élelmiszeripar nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság, és ez fordítva is igaz” – magyarázta a szakember, aki szerint éppen itt az ideje megkezdeni a felzárkózást azokhoz az országokhoz, melyek hazánknál jobban gazdálkodtak a rendelkezésükre álló forrásaikkal. S hogy mi vár ránk a következő években, évtizedekben?

Ahogy növekszik a Föld népessége – főképp a városokban lakók száma –, úgy nő az élelmiszerek iránti igény is. A tömegtermékek mellett a legkülönfélébb étrendeknek és igényeknek megfelelő élelmiszerek kereslete is növekszik,

ahogy azon fogyasztók száma is, akik tudni szeretnék, hogy az adott termék pontosan milyen összetevőkből készült, előállítása mekkora környezetterheléssel áll, illetve megfelel-e az állatvédelmi előírásoknak. Udovecz Gábor szerint a tudatos vásárlók, az őket támogató politikai erők és civil szervezetek óriási nyomást helyeznek majd az agrárszférára, s bár a megművelhető földterület nagysága véges, a fajtákban – példaként a búzát hozta fel – rejlő genetikai potenciál messze nincs még kihasználva. A hatékonyságot is növelő digitalizáció szépen lassan mindent átsző, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne helyük a konzervatív, hagyományos technológiáknak a jövő mezőgazdaságában és élelmiszeriparában.

Követendő példák

A következő percekben Kapronczai István tartotta meg gondolatébresztőnek szánt előadását, melynek elején egy 2020-as, a magyar agrárágazat fejlődését vizsgáló elemzésről beszélt, aminek elkészítésében ő maga is részt vett. Ebben hazánkat Hollandiával, Ausztriával és Lengyelországgal hasonlították össze, s az adatok alapján egyértelművé tették egyre nagyobb mértékű lemaradásunkat, így azt is, hogy az említett országok 2004 óta jóval intenzívebben növelték a bruttó termelési értékeiket. Hollandia 1 hektáron jelenleg 16 ezer eurót állít elő, Ausztria 2700-at, Lengyelország pedig 1700-at; Magyarország esetében 1500 euróról beszélhetünk.

„Lengyelország az évek alatt megelőzött minket, és nettó importőrből nettó exportőrré vált. A holland agrárium jól szervezett élelmiszerláncaival, intenzív technológiáival a világszínvonalat képviseli, a szomszédos Ausztriát pedig a miénkhez hasonló kulturális háttér, ugyanakkor intenzív export-import, valamint környezetfókuszú gondolkodás jellemzi.

Minden bizonnyal sosem érjük el a holland-szintet, ugyanakkor őket kell követnünk, figyelembe véve az osztrák tapasztalatokat, és akkor visszaelőzhetjük Lengyelországot”

– magyarázta. Emellett beszélt a koronavírus-járvány hatásairól is. Szerinte az agrárgazdaság közép- és hosszútávon profitálhat a krízishelyzetből, hiszen ez az időszak rádöbbentette a politikát arra, hogy az élelmiszer-termelés nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontos, stratégiai ágazat. Bebizonyosodott továbbá a mezőgazdaság és élelmiszeripar válságállósága is, ami hátterében az áll, hogy az agrárium szereplői hozzá vannak szokva a kihívásokhoz – így a szélsőséges időjáráshoz, a fagyokhoz és aszályokhoz.

Ennek okán a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben 4 százalékkal nőtt, a bruttó hozzáadott érték pedig 8,6 százalékkal emelkedett.

Új irányok

A korábbi AKI-igazgató szerint 2021 nem az időjárás vagy a hozamok szempontjából lesz „izgalmas”, hanem inkább abból, hogy milyen döntések születnek majd a 2027-tel záruló EU-s költségvetési ciklusra vonatkozóan. A kiemelt stratégiai célok – az intenzívebb termelés és a fenntartatóbb gazdálkodás – nem feltétlen koherensek egymással, de okos kompromisszumok kötésével ezt az ellentmondást a magunk javára fordíthatjuk. Véleménye szerint ehhez több ponton kell irányváltást eszközölnie a magyar agrárpolitikának, mely részéről a szándék a legtöbb esetben már jól látszik.

A versenyképesség és hatékonyság növelésén, a tudományos eredmények sikeres adoptálásán és az oktatás, illetve szaktanácsadás fejlesztésén túl a fejlesztési erőforrások növelésének szükségességéről is beszélt. Ennek kapcsán

emlékeztetett arra a kormánydöntésre, mely ez év januárjában jelent meg a Magyar Közlönyben, s aminek értelmében a kormány 2021-től – a korábbi 17,5 százalék helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé.

A harmadik előadó, Vajda László elmondta, 2021 és 2022 az EU közös agrárpolitikája (KAP) szempontjából átmeneti évek lesznek: a 2014-2020-as időszakra vonatkozó szabályrendszer lesz érvényben, ugyanakkor az új pénzügyi megállapodásnak megfelelő összegek állnak majd rendelkezésre. Hogy Magyarország felhasználja az EU-s forrásokat, és kihasználja az új, 2023-ban induló KAP lehetőségeit, be kell nyújtania a bizottságnak egy nemzeti stratégiai tervet, amiben kulcsszerepet játszik a fentebb említett kormányhatározat.

„A növelt összeg kapcsán nemcsak termelő beruházásokra kell gondolnunk, hanem infrastrukturális fejlesztésekre, szolgáltatásokra, illetve minden olyan elemre, ami a vidék megerősödését szolgálja a következő években” – mondta az egykori Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának elnöke.

A következő percekben egyebek mellett a Brexit várható hatásairól is szót ejtett. Szerinte az Egyesült Királyság és az EU között, az utolsó pillanatban született megállapodás komoly problémákat és kihívásokat okoz majd a felek gazdasági szereplőinek és a lakosságának egyaránt.

A britek hiába kapnak vámmentességet, a harmadik ország státusz óriási többletet jelent majd az adminisztrációban is.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy alakul majd a brit agrárpolitika, illetve az mennyire lesz hasonló vagy különböző, mint az Európai Unióé. „Vajon fokozatosan eltávolodnak az EU-s jogszabályoktól, és a termelőknek kettős rendszerben kell majd dolgozniuk? Vagy követik az uniós joganyagot, fenntartva ezzel a kereskedelmet elősegítő jelleget, mondhatni „hátba szúrva” azt az elvet, hogy függetlenedni akarnak?” – vetette fel kérdéseit előadása végén a szakember. Elővetítve ezzel egy esetleges következő tanácskozás tematikáját is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.