Back to top

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Ugyanis hét évvel a földforgalmi törvény parlamenti elfogadása után is látható tendencia, hogy a termőföld és a hozzá kapcsolódó támogatások az ágazaton belüli és azon kívüli szereplők számára egyaránt igen vonzóak, ezért egyre újabb kiskapukat keresnek a földszerzésre. A legutóbbi törvénymódosítás egyik célja tehát ezeknek a kiskapuknak a bezárása volt.

Egyszerűsítés és garanciális szabályok

A változások közül kiemelendő, hogy a haszonbérleti szerződéseket ezen túl a kormányzati honlapon (www.hirdetmenyek.magyarorszag.hu) függesztik ki, és a kifüggesztés joghatása is a kormányzati honlapra való feltöltéshez kapcsolódik.

Változatlanul a haszonbérbe adónak kell átadnia a jegyzőnek a szerződést, de az internetre való feltöltést már a jegyző végzi.

Tájékoztató céllal természetesen ezután is ki lehet függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, de a hirdetmény feltöltése az internetre átláthatóbbá teszi az eljárást, ami a visszaélés lehetőségét is csökkenti.

Egyszerűsítés az is, hogy bérbeadáskor a tulajdonosnak már nem kell közvetlenül, postán is értesítenie a tulajdonostársakat, ehhez a kormányzati honlapon való „kifüggesztés” is elegendő. Tekintve, hogy gyakran sok a tulajdonostárs, és hogy az ismeretlen vagy elhunyt személyek elérhetetlenek, ez érdemi könnyítés a szerződő felek számára.

Technikai jellegű változásnak tűnhet, de szintén a transzparenciát növeli, hogy

a földhasználati jogosultságra vonatkozó nyilatkozatokat 2020. július 1-jétől már mindenképpen bele kell foglalni a bérleti szerződésbe, már nem lehet később csatolni őket.

A földek szétdarabolásának megakadályozására került a törvénybe az a rendelkezés, hogy több föld egybefoglalt haszonbér ellenében csak akkor adható bérbe, ha azok egymással szomszédosak, vagy ha a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó mindnél ugyanaz a személy. Korábban ez, az egy üzemközponthoz tartozó földek esetében volt lehetséges.

Az eddigiektől eltérően a tulajdonostársak előhaszonbérleti joga esetében a változatlanság jelent újdonságot: az elővásárlási jog esetében bevezetett 3 éves szabály haszonbérletnél nem előírás, tehát a tulajdonostársakat akkor is megilleti az előhaszonbérlet joga, ha kevesebb, mint 3 éve rendelkeznek tulajdoni illetőséggel.

Változások az előhaszonbérleti sorrend elemeiben

Az öntözéses gazdálkodás elősegítése érdekében immár előkelő, a „volt haszonbér­lőével” egyenrangú előhaszonbérleti jog illeti meg azt a földművest vagy mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely öntözésfejlesztési beruházást valósít meg az adott területen.

Az előhaszonbérleti jog kizárólag a szántó, szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott földek haszonbérbe adása esetén illeti meg őket,

és az a feltétele, hogy a beruházás legalább a föld 50 százalékát öntözhetővé tegye, illetve, hogy a beruházás a haszonbérleti szerződés időtartamának legalább fele részében még értéket képviseljen. Fontos, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlásához – a „volt haszonbérlő” státuszával ellentétben – már nem feltétel a helyben lakás.

Már többször módosították a földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdésének a) pontját, amely az állattartó telepek üzemeltetőjének biztosít előhaszonbérleti jogot. A szántó művelési ág esetében ezentúl minden szarvasmarhatartó jogosult az előhaszonbérleti jogra. Eddig csak tejhasznú szarvasmarha után járt a jogosultság. A törvény egyéb előírásainak természetesen változatlanul meg kell felelni:

a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet kell üzemeltetnie;

helyben lakó földművesnek vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetnek kell lennie, a haszonbérletnek az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása kell legyen a célja és rendelkeznie kell az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott állatsűrűséggel.

A családi gazdálkodás reformjához kapcsolódó földhasználati változások

A családi gazdaságokról szóló törvény egyik újítása, hogy a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT-k) számára is lehetővé teszi a szívességi földhasználatot, rájuk is kiterjesztve az eddig csak közeli hozzátartozók számára biztosított jogot. Az is újdonság, hogy a haszonbérelt területet – a tulajdonos hozzájárulásával – szívességi földhasználat jogcímén továbbengedhetjük a tulajdonunkban lévő CSMT számára.

Azonban a szívességi földhasználat előnyei – nincs kifüggesztés, nincs előhaszonbérleti jog, határozatlan időtartamra is köthető – mellett fontos megemlíteni, hogy a szívességi földhasználat kötelezően ingyenes szerződés,

ezért ebben az esetben a bérleti díj átengedéséhez kapcsolódó adókedvezményeket nem lehet igénybe venni.

Pusztán formális változásnak tűnhet a 46. § (4) bekezdésének módosítása, de fontos birtokpolitikai cél húzódik meg mögötte. Lényege, hogy azonos sorrendiség esetén a családi gazdaság (ŐCSG) tagjai mellett az övékével egyenrangú előnyt élveznek a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagjai is. Jelen cikk kereteit ugyan meghaladná a cégszerű működés előnyeinek ismertetése, de általánosságban mindenképpen szükséges elmondani, hogy egy cég tulajdonosa – az egyéni vállalkozó korlátlan felelősségével szemben – csak és kizárólag az üzletrésze erejéig tartozik helytállással, a saját vagyonával nem.

Ez mindenképp védettséget adhat a cégszerű működést választó gazdák számára.

Használati jogok az osztatlan közös tulajdon megszüntetése után

Jogosan merül fel a kérdés a haszonbérlők részéről, hogy haszonbérleti joguk fennmarad-e a föld kimérését követően?

A választ a 2020. évi LXXI. törvény 13. §-a adja meg: Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött és a megosztáskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló fölhasználatot (ide nem értve az út kialakítására szolgáló területet).

Az ingatlan adatainak az osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatt bekövetkező változásával, a bérlőnek és a tulajdonosnak három hónapon belül gondoskodnia kell a földhasználati szerződés módosításáról, és az alapján a változásoknak a földhasználati, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentéséről.

A határidő eredménytelen leteltét követően a szerződés módosítása bíróságtól is kérhető.

Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről igazoltan, írásban kell értesítenie nemcsak a tulajdonostársakat, hanem valamennyi, a földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett földhasználót. Tény az is, hogy az egyeztetésbe bevonják ugyan a földhasználókat is, de az egyezségről már csak a tulajdonostársak dönthetnek.

Állami földek használata

Végezetül említést kell tenni az állami földek használatának elsőre formálisnak tűnő szigorításáról. Az egyik változás, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására mostantól nem köthető szerződés olyannal, akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása van. A másik, hogy

állami föld bérlete esetén az esedékességkor meg nem fizetett ellenszolgáltatás összege adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

Tekintve, hogy a köztartozás-mentességhez számos pozitív adózási jogkövetkezmény kapcsolódik, így az esetleges szerződésszegő magatartásnak sokkal komolyabb következményei lehetnek a jogszerűtlen fél számára.

Garanciális elemek

Összességében kijelenthető, hogy a földhasználat jól bevált garanciális elemei – így a hatósági jóváhagyás, a helyben lakók és a volt földhasználó előhaszonbérleti joga – továbbra is kellő garanciát jelentenek a birtokpolitikai célok érvényesítésére, de a jogalkotónak 2020-ban is apró, de fontos módosításokat kellett végeznie a visszaélések megakadályozása és az egyszerűsítés érdekében, vagy mert egyéb jogszabályok változása szükségessé tette.

Cseh Tibor András

szakmai titkár

MAGOSZ

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

A Facebook-on árulják az amazóniai esőerdőt

Igaz, nem egy tételben, csak részleteiben, de árulják. A BBC újságírói felfedezték, hogy a Facebook Marketplace szolgáltatásán illegálisan árulnak védett esőerdőket Brazíliában. Néhány ajánlat műholdas fényképekkel és GPS-koordinátákkal rendelkezik. Az őslakosok a Facebook-nál reklamáltak.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.