Back to top

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Ez már a harmadik 200 részes sorozat a Kossuth Rádióban, amely az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jön létre – hangsúlyozta a műsort bemutató tájékoztatón V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos.

2019-ben a Mi magyarok című sorozat a hazánkban megőrzött értékekről, illetve itt élt kiválóságokról szólt.

A Nemzeti Összetartozás évében a Trianonban elszakított országrészek értékeit mutatta be a Hiszek egy hazában című sorozat, idén pedig a szülőföldet elhagyni kényszerült tudósokról, művészekről, katonatisztekről, sportolókról szól majd a sorozat – tette hozzá a miniszteri biztos.

Fotó: Fekete István

Gadácsi János, a rádiósorozat készítője kiemelte, ez a sorozat abban különbözik az előzőektől, hogy míg korábban olyan személyekről, tárgyakról, szokásokról volt szó, akiket vagy amiket bárki ismerhetett, addig az idei sorozatban olyan személyeket mutat be, akikről nem biztos, hogy hallottunk.

Példaként felhozta, hogy kevesen tudják, Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszát egy honfitársunk szerezte, illetve, hogy Brazília térképein ma is azt a határvonalat látni, amelyet magyar misszionáriusok térképeztek fel.

Gadácsi János szerint ezek az emberek hiányoztak és hiányoznak Magyarországról, de az egész világot gazdagítják.

A sorozat hangja, Reviczky Gábor színművész arról beszélt, hogy olyan történeteket hallhatunk majd, amelyekről ő sem tudott. A narráció szakmai nehézségével kapcsolatban pedig kiemelte, számos dologra kell a felvételek során koncentrálnia: érdekessé kell tennie az elhangzó szöveget; természetesnek kell hatnia, de néha meseszerűen kell hangozzék és persze egy-egy tudós munkásságának a bemutatásánál a lényeget kell kiemelnie.

Fotó: Fekete István

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Újra virágzó sörkultúra a Pannonhalmi Bencés Főapátságnál

Az európai sörkultúrát, a sör megkedveltetését a középkortól kezdve a kolostorok sörfőzdéinek munkája alapozta meg. A Pannonhalmi Főapátság levéltárának dokumentumai a XI. századra visszamenően őrzik az apátsági uradalomban készülő sörök emlékét és a sörfőzőknek adott jogosítványok pontos leírását – olvasható a Főapátság közleményében.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Enni a jövőben is kell

A világ népesedésének folyamatos növekedése próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot. A legfontosabb célok az elérhető, elegendő és jó minőségű élelmiszerek fenntartható előállítása, valamint a termelékenység növekedése.

A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt

Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.