Back to top

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Az itthon feldolgozott zöldség-gyümölcs nyersanyag értéke évi 70–72 milliárd forintra tehető, a belőle előállított kész­termékeké viszont eléri a 155–160 milliárd forintot.

A feldolgozott magyar zöldség és gyümölcs több mint kétharmada külföldre kerül, vagyis a beruházás egy már jelenleg is exportképes ágazat külpiaci jelenlétét erősítheti tovább.

A három elemből álló, 5,4 mil­liárd forint értékű beruházás első üteme egy tortillachips-gyártó üzem lesz a belga tulajdonú Sugo Food Kft. bajai székhelyén. A fejlesztéshez a magyar állam 1,7 milliárd forintos támogatást nyújt,- jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban.

Régiós központ

Szijjártó Péter a bajai bejelentésben azt mondta, hogy az élelmiszeripar remekül helytállt a világjárvány idején. A magyar élelmiszeripari vállalatoknak és a dolgozóiknak köszönhetően Magyarországon sem­milyen ellátási probléma nem volt, sőt, 2020 első tíz hónapjában 8 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, és már 147 ezer embernek biztosítanak megélhetést az élelmiszeripari vállalkozások, fogalmazott a miniszter.

A belga vállalatcsoport új közép-kelet-európai gyártóközpontot hoz létre Magyarországon a beruházás keretében.

A termelésben felhasznált alapanyagokat dél-alföldi mezőgazdasági termelőktől szerzi be a vállalat, tehát a fejlesztések újabb keresletet jelent az ottani gazdálkodók számára, mondta Szijjártó Péter. Emellett a kapacitás és a „rágcsálnivalók” keresletének növekedése azt eredményezi, hogy a Baján előállított termékek 60 százalékát külpiacon értékesítik majd, sorolta a támogatás mellett szóló érveket.

Munkahelyet teremtenek

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy a belga tulajdonú cégek magyarországi fejlesztései ritkaságszámba mennek, ennek ellenére már több mint 500 milliárd forintot ruháztak be Magyarországon. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az egészségügyiek mellett rendkívül komoly gazdasági kihívásokkal is együtt jár a világjárvány, és ebből fakadóan

a magyar államnak az is feladata, hogy a járvány miatt veszélybe került munkahelyeket megvédje.

Mint emlékeztetett rá, a kormány azt a stratégiát választotta, hogy nem a munkanélküliséget, hanem a munkanélküliséggel szembeni harcot finanszírozza, és ebben a küzdelemben mindazokat a Magyarországon működő vállalatokat szövetségesnek tekinti, amelyek ebben a nehéz időszakban a beruházás és a fejlesztés mellett döntenek, tette hozzá. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy az utóbbi hónapokban 1434 vállalat összesen 1676 milliárd forint értékben kezdett beruházásba Magyarországon.

Hosszú távra terveznek

Yves De Vinck, a Sugo Food Kft. tulajdonos-ügyvzető igazgatója úgy fogalmazott, beruházásuk „befektetés a jövőbe”. A bajai cég 2019-es megvásárlása óta 1 millió eurót fektetettek az üzem fenntartásába és ezzel együtt 150 alkalmazottjuk munkahelyének megőrzésébe.

A Sugo Food Kft. tulajdonosa, a belga Roger & Roger-csoport hosszú távú stratégiája részeként 2020 és 2024 között 16,5 millió euró beruházását tervezi Magyarországon,

aminek első eleme a tortillachips-gyártó és -csomagoló üzem. Ezt a zöldségfagyasztó sor és a fagyasztotttermék-portfólió bővítése követi, és új fagyasztó raktárépületet is építenek a Sugo Food Kft. bajai székhelyén. A fejlesztés első fázisa, a 6 millió euróból kialakított, 50 új munkahelyet teremtő tortillachips-gyártó üzem februárban kezd működni.

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette, hogy az itteni gazdálkodók szorgalmának és munkájának köszönhetően Bácska mindig is az ország egyik éléskamrájának számított. Az ő megélhetésük és a bajai Sugo Food Kft.-nél több mint száz alkalmazottja és családjaik szempontjából is fontos volt, hogy az élelmiszeripari vállalkozás talpra álljon és megerősödjön.

A vállalat közleménye szerint a Sugo Food Kft. elődje 1966-ban kezdte meg működését az állami tulajdonú Mirelit egyik gyáregységeként.

A vállalat több tulajdonosváltáson is átesett, legutóbb 2019-ben. A belga érdekeltségű Greenyard vállalat ugyanis 2019-ig Greenyard Frozen Hungary Kft. néven üzemeltette a kft.-t. A tulajdonosváltás hátterében a 2018-as európai lisztériabotrány állt, a Roger & Roger 2019. májusában vásárolta meg az éppen bezárás előtt álló bajai üzemet.

A Roger & Roger egy 1999-ben alakult snackgyártó vállalat, a társaság a Dick család tulajdona. A család fontos szerepet játszik a belga élelmiszeriparban, vállalatuk 2019-es konszolidált árbevétele 158,76 millió euró volt, és ugyanezt az évet 309 foglalkoztatottal zárták. Múlt év első 9 hónapjában a Roger & Roger bevétele 126,06 millió euró volt, alkalmazottainak száma pedig 326.

Van lehetőség a további fejlődésre

Az utóbbi évtizedekben a magyar kertészet teljesítménye, tendenciáját tekintve, legfeljebb stagnált, még az ágazatba érkező EU-támogatások ellenére is.

A kertészet fejlesztésében – a zöldség- és gyümölcságazatban – meghatározó az alapanyag-termelés és -feldolgozás haté­konyságának javítása.

Ehhez az együttműködés erősítésében, a támogatások racionalizálásában, az öntözésben, valamint a jég- és fagy­védelemben van még lehetőség, illetve szükség érdemi előrelépésre.

A termékpályán meghatározó jelentőségű a szervezettség. A jól szabályozott érdekeltségi viszonyok segíthetik a harmonizációt, illetve ezek hiánya piaci zavarokat okozhat. Alapvető gond, hogy a magyar termelők, illetve a felvásárlók és feldolgozók közt nincs bizalmi viszony. Ez gátolja a hosszabb távú kapcsolatokat, és segíti a külföldi vállalkozásokat, hogy a Magyarországon előállított mezőgazdasági termékek külföldi feldolgozókhoz kerüljenek, még akkor is, amikor ez a hazai kapacitások kihasználatlanságát okoz­za.

Ezt a helyzetet a termelői szervezetek és a feldolgozóipar integráló szerepének erősítésével lehetne felszámolni, és egy-egy ilyen beruházás ebben is segíthet.

Jelentős ágazat

Az itthon feldolgozott zöldség- gyümölcs nyersanyag értékét évi 70–72 milliárd forintra teszik, a belőle előállított késztermékét pedig 155–160 milliárd forintra. A hűtőipar mintegy évi 170 ezer, a konzervipar pedig csaknem 440 ezer tonna árut termel. A feldolgozott magyar zöldségek és gyümölcsök több mint kétharmada külföldre kerül, főleg fagyasztva és konzervként, de lekvárok, szörpök és más jobban feldolgozott termékek is vevőre találnak a határokon túl. Az export értéke évi 380–400 millió euró, vagyis mintegy 115–125 milliárd forint.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

Elrajtolt a „Magyarország étele 2021” szakácsverseny

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola együttműködésével és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai partnerségével immár negyedik alkalommal hirdeti meg a „Magyarország étele” elnevezésű, élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.