Back to top

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

A kutatócsoport közölte, hogy a múlt században az emberi tevékenységek miatt hirtelen felgyorsult a fémek beáramlása a tengerekbe. A tanulmány alapján tucatnyi, „aggasztóan magas mennyiségű” nehéz fémet – beleértve a higanyt is – találtak a nagy szirticápákban és a tigriscápákban  a Bahama-szigetek területén, ahol ráadásul a cápák egy védett tengeri területen élnek.

A Beneath the Waves – BTW, az óceán egészségéért küzdő nonprofit kutató intézet – kutatói 6 különböző fajhoz tartozó 36 cápának vizsgálták meg az izomszövetét.

Kifejtették, hogy mialatt a fémek hatása a cápák egészségügyi állapotára ismeretlen volt, addig a szövetben vizsgált fém koncentrációja meghaladta azt a szintet, amely már mérgezőnek minősül az emberek számára, ha elfogyasztják ezeket az állatokat.

A tanulmány lezárásaként hozzátették: „A felfedezéseinkben arra hívjuk fel a figyelmet , hogy amikor a cápák viszonylag ökológiailag érintetlen környezetben tartózkodnak, ahol magas szintű káros fém található, akkor ezeknek a fajoknak a fogyasztását követően közegészségügyi hatásai lehetnek a helyi lakosságban.”

Dr. Austin Gallagher, a tanulmány társszerzője közölte, hogy a kutatás során ezzel egy újabb bizonyítékot fedeztek fel, hogy miért nem kellene az embereknek cápahúst fogyasztani.

A cápákat általában nem eszik meg a Bahamákon, közölte a kutató.

Dr. Oliver Shipley, a tanulmány vezetőszerzője hozzátette: „Érthető, hogy a cápák egészségére és élőhelyére hatással vannak az emberek.

Egy régóta fennálló, folyamatos természetvédelmi küzdelem folyik azért, hogy bebizonyítsuk azt, hogy ezek az állatok ökológiailag és gazdaságilag is fontos fajok.”

A BTW kutatómunkatársai és az Új-Mexikói Egyetem doktorátus kutatói hangsúlyozták, hogy a cápa populáció „viszonylag stabil és egészséges” volt a Bahamákon köszönhetően a „hatékony és hosszú távú védelemnek”.

„Ha a Bahamákon a mérgező fémek szintje magas a vízben, képzeljük el, hogy milyen lehet a világ más részein, ahol a fenntarthatóság és a környezet megóvása nem elsődleges szempont.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.

Bővülő odútelepek

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete tavaly öt erdészkerületben, a Sóstói-erdőben, valamint Tiszatelek, Kállósemjén, Nagykálló és Nagyszállás térségében létesített odútelepeket. Olyan fiatal erdőkben helyezték el az odúkat, ahol a fákon még nem találnak természetes búvóhelyet a madarak. A szárnyasok részéről „komoly volt az „érdeklődés”, hiszen 90%-os lakottságot jegyeztek fel a szakemberek.

Egy elvadult ausztrál juhról 35 kiló gyapjút nyírtak le

Baarack – így nevezték el azt a vadon élő juhot, melyet egy ausztrál erdőben találtak megmentői, betegen. Egy állatmenhelyre szállították, ahol megszabadították irgalmatlan gyapjától, sőt, azóta már be is illeszkedett a többi mentett juh közé.

Rendkívüli támogatást kaphatnak a magánalapítású állatkertek

Az Agrárminisztérium szakmai támogatásával a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) létrehozott egy - a szövetség tagjainak felajánlásaiból visszatérítendő támogatás alapjául szolgáló - több millió forint értékű pénzügyi keretet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egy ugyanolyan összegű, vissza nem térítendő kormányzati támogatással növel.

Újabb egység bukott meg a Nébih vágóhídellenőrzés sorozatán

A központi vágóhídellenőrzés-sorozaton ismét súlyos higiéniai-, valamint élelmiszerbiztonsági jogsértéseket tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Pest megyei egység vizsgálatakor. Az üzemben tapasztaltak miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a létesítmény tevékenységét, valamint több mint 12 tonna jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszer tételt vont ki a forgalomból.

Erdőfelújítás szajkóval

Az erdészek áldott tevékenysége mellett egyes vadfajok is segédkeznek az erdőfelújításban. A szajkó, népies nevén a mátyásmadár, bár dúvadnak számít fészekfosztó kártétele miatt, azonban ellenpontozza ezt azzal, hogy jelentős szerepet játszik az erdő ökológiai folyamatainak fenntartásában, így az erdőfelújításban is.