Back to top

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága 2020. augusztus-szeptember folyamán végeztette el az EU 27 tagállamában 27 ezer válaszadó bevonásával az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című felmérését, amelynek az volt a célja, hogy visszajelzést adjon arról, miként vélekedik az Európai Unió lakossága a mezőgazdaságról, a vidéki térségekről, valamint a Közös Agrárpolitikáról.

A felmérés olyan témákat jár körbe, mint például a mezőgazdaság és a vidéki térségek fontossága, a mezőgazdaság és a gazdálkodók szerepe a klímaváltozás elleni harcban, a vidéki térségek helyzete és annak változása, a gazdálkodók társadalmi felelőssége, az agrár- és vidékfejlesztési politika fő célkitűzései. Az eredményeket ismertető jelentésben szó esik még a KAP-ból származó haszonról, a költségvetésről, a környezetbarátabb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáról, de még az erdők nyújtotta előnyökről is. A főigazgatóság megbízásából lefolytatott vizsgálatra 2007-tól kezdődően zömmel kétévente kerül sor, így a témákhoz kapcsolódó trendek is jól nyomon követhetők.

A közelmúltban közzétett eredmények alapján az Európai Unió jövője szempontjából a megkérdezettek 94%-a gondolta úgy, hogy az agrárium és a vidéki térségek fontos szerepet töltenek be, ezen belül 56% pedig nagyon fontosnak ítélte meg ezeket.

Magyarország esetében a megkérdezettek 95%-a vélekedett ugyanígy, ebből 43% tartotta kiemelt fontosságúnak az agráriumot és a vidéki térségeket. A gazdálkodók társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban az európai válaszadók többsége elsősorban a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást jelölte meg, ezt követte az állattartás során az állatok jólétének biztosítása, harmadikként pedig a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerep jelent meg. A magyar megkérdezettek elsősorban ugyancsak az élelmezésbiztonságot emelték ki, másodsorban viszont a népesség ellátását biztosító élelmiszer minőségét és sokszínűségét jelölték meg, harmadsorban pedig a vidéki élet ösztönzését és a vidéki életszínvonal emelését választották.

A megkérdezettek 73%-a nyilatkozott úgy, hogy már hallott az EU által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásról. Ez az arány a 2020-ban végzett vizsgálat során 6 százalékponttal magasabb értéket ért el a 2017-ben mérthez képest, azaz egyre több uniós polgár szerez tudomást a KAP-ról.

Érdemes ezen belül kiemelni a magyar válaszadók eredményeit, hiszen a megkérdezettek 72%-a hallott már a Közös Agrárpolitikáról, amely arány 11 százalékponttal nagyobb, mint három évvel ezelőtt volt.

Jelentős mértékben javult a megítélése annak is, hogy a KAP mennyiben tölti be a neki szánt szerepet. A stabil élelmiszerkínálat biztosítása esetében a megkérdezettek 80%-a – Magyarország esetében 90%-a – értett egyet az állítással. A biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást 72% jelölte meg igazként, míg a magyar válaszadók 83%-a állította ugyanezt. A válaszadók többsége úgy értékelte, hogy a Közös Agrárpolitika beváltja a hozzá fűzött reményeket. E témakörben a magyar állampolgárok megítélése általában véve nagyobb mértékben javult, mint az uniós polgároké.

Arra a kérdésre, miszerint a KAP nem csak a gazdálkodók számára jelent hasznot, a felmérésben résztvevők 76%-a válaszolt igennel, és mindössze 19%-uk fejezte ki egyet nem értését, míg a magyar megkérdezettek 86%-a értett egyet a fenti állítással, és csupán 13% válaszolt nemmel. A gazdálkodók jövedelemtámogatásáról az uniós állampolgárok 47% gondolta azt, hogy az EU pénzügyi támogatása elegendőnek bizonyul – Magyarországon a megkérdezettek 64%-a vélekedett így –, ugyanakkor 39% túl alacsonynak vélte a jelenlegi támogatási szintet; ráadásul ez utóbbi véleményt alkotók tábora 13 százalékponttal nőtt az elmúlt három évben.

A következő tíz év finanszírozását tekintve a Közös Agrárpolitika megítélése összességében pozitívnak bizonyult, hiszen a válaszadók többsége (56%) a termelőknek járó támogatás növekedését szeretné látni a jövőben

– három évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze 44%-a nyilatkozott támogatóan a finanszírozás növeléséről. Hasonló mértékű pozitív elmozdulás (+12 százalékpont) volt tapasztalható a korábbi értékhez képest a magyar válaszadók körében is, ahol 44% állt ki az agrártámogatások növelése mellett.

Az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer-felmérés eredményei alapján a korábbi évekhez képest általánosságban javult a gazdálkodók és a Közös Agrárpolitika megítélése is uniós és hazai szinten egyaránt, legyen szó akár társadalmi felelősségvállalásról, vagy éppen az uniós támogatások hasznosulásáról. Ugyanakkor fontos visszajelzés ez az európai agrárium szereplői számára egy olyan periódusban, amikor a következő időszaki KAP jogszabályok tárgyalása során szükség van az agrár-élelmiszeripar megerősített pozíciójára, és annak társadalmi elfogadottságára.

A részletes jelentés, valamint annak melléklete ide kattintva érhető el.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Az agrárium aktualitásairól az AGROmashEXPO pódiumán

A témaválasztásnál olyan gondokat vettek elő, mint a gabona-, és takarmányárak, illetve ezek hatása az élelmiszeriparra és a fogyasztói árra, a vadállatok, sokszor védett fajok kártétele a mezőgazdasági termelőknél, illetve azt, hogy mit tanulhatott/tanulhat az ágazat a koronavírus-járványból.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.

A magyar export tavaly újra meghaladta a 100 milliárd eurót

Tavaly, amikor minden visszaesett a világgazdaságban, a magyar export újra meghaladta a 100 milliárd eurót - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Ócsán.

Készülnek a nőnapi csúcsforgalomra a virágosok

Készülnek a virágüzletek a közelgő nőnapra, amikor napi forgalmuk megtöbbszöröződik. A tapasztalatok szerint ajándékozottanként jellemzően legalább 1000 forintért vásárol egy-egy vevő virágot, többségében hazai termesztésű fréziát, jácintot, tulipánt, nárciszt, illetve az örök klasszikus rózsát, gerberát, szegfűt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.