Back to top

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Ez az eddigi mennyiséghez további körülbelül 4680-6240 tonna tengeri műanyag szennyezést jelent, áll a „Maszkok a tengerparton: A COVID-19 hatása a tengeri műanyag szennyezésre” című tanulmányban, amelyet a OceansAsia tengervédő szervezet készített. A számítások alapját a 2020-ban gyártott 52 milliárd maszk mennyisége és az egy darab maszkban található átlagos 3-4 gramm műanyag mennyisége képezi.

Fotó: freepik

Az évek óta folyamatosan növekvő műanyag-fogyasztás a COVID-19 járvány következtében még tovább nőtt.

Az 1,56 milliárd arcmaszk, amely 2020-ban nagy valószínűséggel az óceánjainkba került, csak a jéghegy csúcsa - mondja Dr. Teale Phelps Bondaroff, az OceansAsia kutatási igazgatója és a jelentés vezető szerzője.

A 4680-6240 tonna arcmaszk csak egy kis része a becslések szerint 8-12 millió tonna műanyagnak, amely évente az óceánjainkban végzi.

Az egyéni védőeszközök, különösen a vírus terjedésének megakadályozására használt arcmaszk általános eszközzé vált, számos országban nyilvános helyeken való viselését is előírták. Az egyéni védőeszközök gyártása kibővült az égig érő kereslet kielégítésére, és az egyéni védőeszközök hulladéka is drámai módon megnőtt.

Az egyszer használatos arcmaszkok különféle olvadékfúvásos műanyagokból készülnek, és összetételük, valamint a szennyezés és a fertőzés veszélye miatt is nehéz újrahasznosítani.

Fotó: freepik
Az óceánokba kerülnek, amikor a hulladékgazdálkodási rendszerek nem megfelelőek vagy nem léteznek, vagy amikor ezek a rendszerek a megnövekedett hulladékmennyiség miatt túlterheltek. Ezeknek a maszkoknak a lebomlása 450 évig tart, a folyamat során lassan mikroplasztikká alakul, miközben negatívan befolyásolja a tengeri élővilágot és az ökoszisztémákat, mutat rá a tanulmány.

A higiéniai aggályok és a csomagolt élelmiszerekre való nagyobb igény a műanyagok, különösen a műanyag csomagolások fokozott használatához vezetett, időközben a műanyagfogyasztás csökkentésére irányuló számos intézkedés, például az egyszer használatos műanyag zacskók betiltása, javított a helyzeten.

A koronavírus járvány az egyszer használatos, eldobható „kellékei” viszont rontottak.

A műanyag szennyezés miatt becslések szerint évente mintegy 100 000 tengeri emlős és teknős, több mint egymillió tengeri madár, és még nagyobb számú hal, gerinctelenek és más állat pusztul el. Ez a negatív hatással van a halászatra és az idegenforgalomra és a globális gazdaságnak évi becslések szerint 13 milliárd dollárba kerül.

A tengervédők arra kérik az embereket, hogy amikor csak lehetséges, viseljenek újrafelhasználható maszkokat, felelősségteljesen dobjanak el védőeszközöket, és csökkentsék az egyszer használatos műanyagok használatát.

Discarded face masks add to Hong Kong's pollution

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/oceansasia.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Ugrólovak sérülésmentesen

A World of Showjumpingon jelent meg egy érdekes cikk dr. Jan-Hein Swagemakers tanácsaival, aki 2009-től a német díjugratócsapat állatorvosa, FEI-állatorvos, saját klinikával is rendelkezik, emellett ló-kiropraktőr is. Arról beszélt, hogyan lehet elkerülni egy kis odafigyeléssel az amúgy nagyon gyakori, tipikusan az ugrólovakat veszélyeztető sérüléseket.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Országosan védett lápot is érintett a fonyódi nádastűz

A Fonyód határában lévő berekben hétvégén leégett 127 hektárnyi nádas, amelynek 70-80 százaléka országosan is védett lápos - közölte Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó terület tájegységvezetője hétfőn az MTI megkeresésére.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.