Back to top

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Kökény
Testünknek és lelkünknek egyaránt nagy szüksége van a friss levegőre és a mozgásra. A nagy séták, kirándulások lendületben tartják az immunrendszerünket, és gondoskodnak arról, hogy a szervezetünk hozzászokjon az egyre hűvösebb levegőhöz, felkészülve ezáltal a télre. Ebben az időszakban számtalan értékes és ízletes bogyóval, terméssel lesz tele az erdő, amiket ha felismerünk, akkor nemcsak a kamrapolcot tölthetjük meg különleges finomságokkal, hanem szervezetünk vitaminkészleteit is.

Fekete: bodza

Erdők szélén, kertekben, utak mentén, réteken is gyakori a fekete bodza. Nyár elején gyűjthető virága az egyik legrégebben használt gyógytea-alapanyag. Őszre beérő, markáns aromájú termése is sokféleképpen felhasználható.

A teán és a meghűlés esetén erősítő, izzasztó hatású lekváron kívül szörpök, limonádék, alkoholos italok készíthetők belőle, de savanyúságként is finom.

A nyers termésből azonban nem ajánlatos nagy mennyiséget fogyasztani, mivel a benne található ciánglikozid toxikus hatású lehet, és a zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani felhasználás előtt. A-, B- és C-vitamin-tartalma kétszerese a citrusfélékének, emellett értékes folsav, vas, kálium, kalcium, magnézium és foszfor is van benne. Általános immunerősítő, nagyon jó vértisztító és serkentőszer; gyógyhatása reumatikus megbetegedések, ideggyulladások vagy migrén esetén is megmutatkozik.

Piros: madárberkenye

A rózsafélék családjába tartozó madárberkenye főleg a hegyvidékek erdeiben – fenyvesekben, bükkösökben, tölgyesekben – fellelhető, de mutatós, csüngő bogokban fejlődő terméseinek köszönhetően a városokban díszfaként is szívesen ültetik.

Gyógyászati célokra ősszel gyűjtik a magas vitamintartalmú érett terméseket.

Madárberkenye
Leszedés után érdemes alaposan megmosni őket, és kiterítve szárítani. Régen főleg enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyúti fertőzés, vesekő vagy -homok okozta panaszok esetén is segíthet. A madárberkenye bogyói kis mennyiségben enyhe hashajtó hatással rendelkeznek, nagyobb adagokban hasmenést is okozhatnak.

Ám, ha például lekvárt készítve hosszasan főzzük, a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és inkább a cserzőanyagok hasmenésgátló hatása kerül előtérbe.

Édes íze miatt cukorpótlóként is alkalmazzák, magas pektintartalma zselésíti a belőle készült ételeket. A madarak is szívesen fogyasztják, ezáltal széthordják a magjait.

Fehér: fagyöngy

Egész Európában elterjedt örökzöld növény a fehér fagyöngy. Főként lombos fákon (nyár, fűz, akác) élősködik, ezért a lombhullás után feltűnőek igazán gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrai. Az egyik legősibb gyógynövény, az emberiség már az ókorban is alkalmazta. Mai jelentőségét az 1920-as években szerezte, amikor Rudolf Steiner a rák lehetséges gyógyszerét ismerte fel benne. A legújabb kutatások szerint a leveleiben, leveles hajtásaiban található anyagok sejtvédő és immunerősítő tulajdonságúak, vérnyomás-szabályozók, valamint gátolják a rákos áttétek kialakulását. A fehér fagyöngy leveleit és 5 mm-nél nem vastagabb, fiatal ágait novembertől februárig gyűjthetjük. A felhasználásával azonban vigyázzunk, ugyanis a bogyók és a levelek mérgező hatását is kimutatták. A fagyöngy-készítményeket ezért lehetőleg orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzuk.

Kék: kökény

Gyakori és értékes tövises cserjénk, a kökény termését szintén ősz végén érdemes leszedni, mikor már megcsípte a dér. A tartós hidegben ugyanis a gyümölcshús sejtjeiben tárolt víz megfagy, és ezzel szétrepeszti azok szerkezetét, amitől a bogyó krémes állagú lesz, kevésbé fanyar és könnyebben emészthető.

A kökény az antioxidánsokban gazdag „kék gyümölcsök” csoportjának oszlopos tagja.

Apró, kékesfekete, vitamindús, hamvas termése immunerősítő és roboráló; a régi népi gyógyászatban betegségekre és a szülés utáni felerősítésre is használták. Karbantartja az ereket, élénkíti a vérkeringést, valamint antibakteriális hatású. Kozmetikumokban is használják, mivel csersavtartalmának köszönhetően feszesíti, táplálja, regenerálja a bőrt, magas vastartalma pedig fokozza az oxigénellátást.

A gyümölcs nyersen is ehető, önmagában vagy más gyümölcsökkel keverve lekvárt, szörpöt, gyümölcslevet készíthetünk belőle.

Almával társítva például remek mártásként kínálhatjuk sült húsokhoz, de ha mézzel rétegezve üvegbe zárjuk és egy hónapig pihentetjük, különleges csemegét kapunk vadhúsok mellé vagy saláták díszítéséhez.

Vörös: csipkebogyó

Az egyik talán legismertebb erdei „csodaszer” a csipkebogyó, azaz a vadrózsa áltermése, ami az első őszi fagyok idején érik be. Az erdőszéleken, cserjésekben előforduló bokrok gyümölcsének narancsos színe ilyenkor sötét mélyvörösre vált – ezeket érdemes gyűjteni, mivel a puha, már túlérett termés ugyan édesebb, de sokat veszít értékes hatóanyagaiból.

Kiváló vitaminforrás, a friss csipkebogyóhúsban a citromnál tízszer több C-vitamin van.

Csipkebogyó
Emellett A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz, így erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét és ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Gyümölcssavai és pektinjei segítik az emésztést. A gyűjtést makacs tüskéi, a feldolgozást pedig a szöszös magbelek eltávolítása teszi kissé körülményessé.

A megtisztított gyümölcshúst sűrű szitán kell átpasszírozni, ám megéri a fáradtságot.

A népnyelvben hecsedlinek is nevezett termés sokféleképpen felhasználható: frissen lekvár, szörp vagy ivólé, míg szárított formában finom tea készülhet belőle. Fontos azonban, hogy sose forrázzuk, hanem hideg vízben áztassuk, mert így megőrzi C-vitamin-tartalmát. A magjában lévő E-vitaminnak köszönhetően a gyulladásgátló, vesekőoldó, enyhén vizelethajtó csipkebogyóbort inkább a magozatlan gyümölcsből szokták készíteni.

Szauer Melinda

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.