Back to top

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Ezekről is beszámolt Gulyás Andrea, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. kiemelt ügyekért felelős igazgatója, de beszélgetésünkkor szóba került a vadgasztronómia, a kutyatartás és természetesen a vadászat is. A Földművelésügyi Minisztérium egykori közigazgatási államtitkára tavaly áprilisban csatlakozott a szervezőirodához. Mint mondja, nem volt kétséges, hogy elfogadja a felkérést, mert kötelességének érezte eleget tenni a szakterület kihívásainak, másrészről e nemes cél szorosan kötődik hozzá, hiszen maga is vadászik.

Vadhúst az asztalokra

„A fővárosban közel 70 ezer négyzetméteren jelenik meg a világkiállítás a HUNGEXPO területén.

Külön pavilonban látogatható majd a központi magyar tárlat, ami hazánk vadászati múltját, híres vadászokat, a vadgazdálkodás változásait mutatja be.

További fontos témáink között szerepel a nemzetközi és hazai trófeakiállítás, nemzetközi taxidermia kiállítás is helyet kap, továbbá külön csarnok láttatja Magyarország vizes élővilágát, de a hagyományos vadászati módokat is ismerteti a programsorozat. Ezeknek a kialakításában már a szakterületek kurátorai is segítik a munkákat” – meséli Gulyás Andrea. Budapest mellett kiemelt helyszín lesz még Keszthely, Vásárosnamény és Hatvan, valamint további vidéki települések is részesei a 2021. szeptember 25. és október 14. között zajló rendezvénynek. „Külön szerepet szánunk a vadgasztronómiának is, melynek kiemelt partnere a Magyar Bocuse d’Or Akadémia. Ők az éttermeket szólítják majd meg, ételkoncepciókat, vadétel-menüsorokat készítenek, illetve készülnek a séfekkel könyvkiadványok is.

De nemcsak az éttermek kínálatába szeretnénk beilleszteni a vadhúsokat, hanem a mindennapok étkezésébe is” – hangsúlyozza a szakember.

Ehhez jó kiindulási alap, hogy az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítást követően, mérhetően megnőtt a vadhúsfogyasztás az országban. A szervezők célja, hogy a 2021-es világkiállítás után is így legyen, azzal kiegészítve, hogy a vad mellett a halak fogyasztását is népszerűsítsék. Fontos üzenet, hogy a családi asztalokon is helyük van ezeknek a húsoknak, ezért a szervezők ötleteket nyújtanak az elkészítésükhöz, mivel érdemes társítani őket, és arról is tájékoztatnak, hogy hol vásárolhatjuk meg az alapanyagokat. Kedvcsinálóként a kiállítás alatt a HUNGEXPO megújult passzázsán számos vad- és halételt kóstolhatnak majd a látogatók és késztermékeket is vásárolhatnak; a látványkonyhán pedig végigkísérhetik az elkészítésüket.

A bronzérmes bika

Gulyás Andrea szenvedélyes vadász.

A családjában senki nem hódolt eme ősi tevékenységnek, a minisztériumi kollégák által „fertőződött meg”, és ez a szerelem a mai napig tart.

Ám nem a lövés élményéért járja az erdőt, sokkal inkább kikapcsolódást nyújt számára a természet. „Minden egyes alkalommal tanulok valamit a természettől. Van úgy, hogy csak ülők a lesen, és nézem, mi történik a szórón. De ha mégis elsütöm a puskát, és a vadászláz a hatalmába kerít, annál nagyobb izgatottságot nemigen érezhet az ember.

Talán a legemlékezetesebb vadász-élményem, mikor bőgésben sikerült elejtenem egy gímbikát.

Kísérőmmel kiértünk a bőgőhelyre, azonban a kavargó szélben nem láttunk egyetlen szarvast sem. Már sétáltunk vissza a kocsihoz, amikor szinte a közvetlen közelünkben bőgést hallottunk. Keskeny nyiladékon át láttuk, hogy a bika egy tarvágáson áll a háremével. Vékony akácok szegélyezték a nyiladékot, így kitámasztásra nem volt lehetőség, közelebb araszolni viszont nem tudtam, nehogy kiszúrjanak a tehenek.

Szabadkézből nem mertem leadni a lövést, így lőbot híján a legvastagabb fához támasztottam a puskát.

Diana volt oly kegyes, hogy sikerült terítékre hoznom a bikát, ami a trófeabírálaton bronzérmet kapott” – emlékezett büszkén Gulyás Andrea.

Hű vadásztárs

Vadászember csak félkarú óriás vadászeb nélkül, és ezzel Gulyás Andrea is tisztában van. Egy évvel ezelőtt került hozzá kutyája Latte (hivatalos nevén Micskei Kópé), a kifejezetten jó pedigrével megáldott német vizsla. Mivel a szervezőiroda kutyabarát munkahely, Latte rendszeresen elkíséri munkába a gazdáját, de természetesen a vadászterületre is kimennek. A sok gyakorlás meghozta az eredményt, Latte levizsgázott a vadászkutya-képességvizsgán, de a megmérettetések ezzel még nem érnek véget. Jövőre indul az IKP-n (Nemzetközi Rövidszőrű Német Vizsla Tenyészvizsga), amit a világkiállítás jegyében Magyarországon rendeznek.

„Kiemelt feladatként kaptam meg a kiállítás vadászkutyás rendezvényeinek leszervezését.

Nemzetközi viszonylatban is jelentős versenyeket tervezünk, amelyeken bemutathatjuk a hazai vadászatokon alkalmazott, valamint a magyar vadászkutyafajtákat is. Éppen ezért a kiállítás húsz napja alatt az IKP mellett tacskó-terrier Európa-bajnokságra, valamint az Országos Magyar Vadászkamara által minden évben megrendezett vizsla főversenyre is sor kerül. De a retrivereknek, vérebeknek és az erdélyi kopóknak is lesz lehetőségük a bemutatkozásra. Ezeknek a programoknak szinte kivétel nélkül vidéki helyszínek adnak otthont” – tájékoztat a szakmai igazgató.

Gulyás Andrea kihangsúlyozta a vadászkutyás berkek legnagyobb eredményét is, hogy megalakult a Magyar Vizslák Világszövetsége.

Ez azért jelentős, mert két olyan magyar kutyafajta van, amit minden kontinensen tartanak és tenyésztenek is, nevezetesen a puli és a rövid szőrű magyar vizsla.

A világszövetség anyaországi megalapítása tehát óriási lehetőség a fajtagondozó szervezeteknek és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége számára, hiszen ezzel hazánk biztosíthatja a magyar vizsla jövőjét.

„Azt gondolom, Magyarországnak, mint vadászati nagyhatalomnak, hatalmas lehetőség a világkiállítás megszervezésének a joga. Megmutathatjuk a vadgazdálkodás eredményeit, mely nélkül nincs természetvédelem.

Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a vadászatban nem érintett emberek is láthassák, hogy a vadászat nem öncélú gyilkolás, annál sokkal több.

Itt a lehetőség, hogy eloszlassuk mindazokat a tévhiteket, melyek körüllengik a vadászatot.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.