Back to top

Hiányoznak a téli rendezvények a délvidéki gazdáknak

Az elmúlt években nagyon sok mezőgazdasági tematikájú rendezvényt tartottak télen a gazda­szervezetek.

Megszámolni sem lehet, hogy az észak-szerbiai tartomány elsősorban magyar gazdáit tömörítő Vajdasági Agrárszervezetek Szövetségének szárnyai alatt tevékenykedő 68 mező­­gazdasági érdekeltségű civil szervezet hány kóstolóval egybekötött bor- és pálinkaversenyt, mézkiállítást, szaktanácskozást, továbbképzést stb. szervezett tartományszerte, amelyeken rendszerint a Kárpát-medence más országainak magyar gazdatársadalma is nagy számban képviseltette magát, erősítve a nemzet határokon átívelő integrációját.

Idén a rendszerint több ezer résztvővel zajló Vince-napi borkóstolót sem tudták megtartani a temerini kertbarátok
Idén a rendszerint több ezer résztvővel zajló Vince-napi borkóstolót sem tudták megtartani a temerini kertbarátok

Lévén, hogy a koronavírus-járvány miatt Szerbiában még mindig tilos a gyülekezés, öt embernél több nem tartózkodhat egy helyen, most az ilyenkor szokásos évi eredményösszegező és tisztújító közgyűlések megtartására sincs lehetőség.

Még a szervezetek vezetősége is csak magánházaknál jöhet össze, hogy személyes kapcsolatban maradjanak.

Ilyen, úgymond illegális, de kis létszámú találkozókra volt példa, nem is egy. A munkához és a mozgolódáshoz szokott mezőgazdasági termelők ugyanis télvíz idején – amikor szokatlanul kevés dolguk van – sem ülhetnek ölbe tett kézzel, mert meg- és kibeszélnivaló bőven akad.

És ez így van már gyakorlatilag 1 éve, és valószínűsíthető, hogy a tavaszi vetés kezdetéig így is marad, ugyanis még mindig túl sok a fertőzött, a kórházi kezelésre szoruló és a halálos áldozat ahhoz, hogy az országos válságtörzs engedélyezhetné a korlátozások enyhítését.

A járványban sem várnak a sült galambra a gazdák

Nagy Miklós, a 68 vaj­dasági magyar gazdaszervezetet tömörítő VASZ elnöke
Nagy Miklós, a 68 vaj­dasági magyar gazdaszervezetet tömörítő VASZ elnöke
Nagy Miklós, a Vajdasági Agrárszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, büszke rá, hogy a súlyos helyzet dacára azért sikerült tavaly is megszervezni a búzaadományok begyűjtését a Magyarok Kenyere programhoz. Mint mondta, összesen 20,5 tonna búza jött össze 360 termelőtől, akik a Vajdaság 47 magyarlakta településéről hoztak a termésükből. A búza megőrlésével kapott lisztet 23, gyerekek gondozásával foglalkozó emberbaráti szervezetnek, nagycsaládos-egyesületeknek és kollégiumoknak adták át októberben.

– Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a vajdasági magyar gazdáknak, mert akármilyen év is volt a tavalyi, jótékonykodási, adakozási kedvük nem lanyhult, és nagy mennyiséggel hozzájárultak az akcióhoz – fogalmazott a VASZ elnöke.

Huszonegy falugazdász tevékenykedik a vajdaságban

A VASZ elnöke elmondta nekünk azt is, hogy a szövetség nem tett le korábbi szándékáról, a már most is eredményesen működő falugazdász-hálózat bővítéséről a Vajdaságban. A VASZ felügyelete alatt jelenleg húsz falugazdász és az őket koordináló vezető falugazdász dolgozik a térségben, a magyar állam támogatásával.

Ennek köszönhetően a tartomány magyarlakta területének 85–90 százalékát sikerült lefedni.

Mint mondta, tavaly kezdeményezték a hálózat bővítését, de az ismert problémák miatt ez eddig nem valósulhatott meg. Bízik benne, hogy belátható időn belül javul a járványhelyzet, és sikerül akár tíz fővel bővíteni idén a vajdasági falugazdász-hálózatot, ugyanakkor már azzal is elégedett lenne, ha legalább négy-öt fővel gyarapodhatna a termelők érdekeit szolgáló helyi gazdászok száma, hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Nagy Miklós hozzátette, hogy a járvány előtt folyamatos, szinte napi kapcsolatban voltak az anyaországi, az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki gazdaszervezetekkel, ám 2020-ban mindössze egy online konferenciát sikerült összehozni, ami bármennyire is jól sikerült, nem helyettesítette a személyes találkozásból fakadó élményeket. Ettől függetlenül, mint mondta, szükség volt a rendezvényre, mert a tágabb térségben ténykedő falugazdászok és az általuk felkaroltak is igénylik a tapasztalatcserét, a párbeszédet.

A vajdasági falugazdászok között örvendetesen sok a hölgy
A vajdasági falugazdászok között örvendetesen sok a hölgy

Mi köze a járványnak a kukorica-exporthoz?

Erről senki nem beszél Szerbiában, de azért a napi hírekből kikövetkeztethet ezt-azt a sorok között olvasni tudó ember. Belgrádnak gyakran szemére veti az EU, hogy miközben deklaráltan a közösségbe igyekszik, túlságosan jóban van Oroszországgal és Kínával.

Közben nemhogy nem segítenek Szerbián a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, hanem a saját országaik számára sem voltak képesek beszerezni a szükséges mennyiségű védőoltást.

Ennek ellenére e sorok írásakor Szerbia a második helyet foglalja el Nagy-Britannia mögött a vakcinát megkapott polgárok arányát tekintve, miközben az EU vezető országai csak nagy lemaradással kullognak a két nem EU-tagország után. Ugyanis Aleksandar Vučić szerb államfő nem volt rest, felhívta telefonon Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aminek az lett az eredménye, hogy január 16-án nem kevesebb, mint 1 millió adag kínai Sino­pharm-vakcina érkezett Belgrádba, és már a Sputnik V-vakcina első szállítmányai­val is oltanak.

Hogy mi köze mindennek Szerbia mezőgazdaságához? Hát az, hogy a kínai szérum megérkezését követő napokban megjelent a lapok gazdasági oldalain egy másik hír, miszerint Kína megnyitotta kapuit a szerb kukoricaexport előtt. Ezt nem lehet félreérteni. Nagy valószínűséggel állítható, hogy Belgrád szerbiai, nagyrészt vajdasági kukoricával fizet Pekingnek a védőoltásért. Márpedig a kínai piac a világ egyik legnagyobb felvevőpiaca. Hogy mekkora mennyiségről van szó, arról egyelőre senki nem beszél, mint ahogy az ügylet más részleteiről sem.

Közben emelkedik a tengeri ára

Ritkán történik meg, hogy a kukorica kínálata és kereslete egyaránt hatalmas, az ára mégis megfelelő
Ritkán történik meg, hogy a kukorica kínálata és kereslete egyaránt hatalmas, az ára mégis megfelelő
Szerencsés körülmény, hogy eközben emelkedik a kukorica ára. Az Újvidéki Terménytőzsdén e sorok írásakor jelentős volt a kereslet iránta, így az ára 21,5– 22 dinár (1 RSD = 3, 03 HUF) között alakult, amivel, úgy tűnik, elégedettek a termelők.

Ha abból indulunk ki, hogy Szerbiában tavaly 996,527 ezer hektáron termesztettek kukoricát, az átlagos hozama pedig 8,1 tonna volt, akkor ebből az következik, hogy Szerbia jelenleg több mint 8 millió tonna kukoricával rendelkezik.

Ezzel a mennyiséggel pedig a szó szoros értelmében Dunát lehetne rekeszteni (ha nem ennék meg a halak).

De komolyra fordítva a szót, a járványhelyzet bebizonyította, hogy a kukorica igenis stratégiai termék Szerbiában. Mert ha van belőle elegendő – és a tavalyi évjáratnak köszönhetően most van –, akkor szükség esetén van mihez nyúlnia az ország vezetésének. Ha pedig ehhez megfelelő ár párosul, akkor senki nem járhat rosszul az üzlettel.

Rá is dolgoztak a termelők. Megérdemlik, hogy egyszer már végre ők is jobban járjanak, mint amire rossz tapasztalataik alapján néhány hónapja számítottak. Hab a tortán, hogy Szerbia még alá sem írta a szerződést a kínaiakkal, amikor jött az újabb hír, hogy a 19 millió lakossal, ennélfogva jelentős felvevőpiaccal rendelkező Kazahsztán is megnyitotta kapuit a szerbiai mezőgazdasági termékek előtt.

Ami pedig legalább ennyire kedvező, hogy a legfrissebb hírek szerint a szója és a búza ára is tovább emelkedik a kereslet növekedésének köszönhetően.

A szója tonnájáért újabban már 60 dinárt (182 HUF) fizetnek, ami kiváló árnak számít. Nem véletlenül nyilatkozta Branislav Nedimović szerbiai mezőgazdasági miniszter a minap, hogy „Amit az ország költségvetéséből ez elmúlt hónapokban kivett a járvány, azt visszahozza a mezőgazdaság kiváló tavalyi termése“.

Hogy így lesz-e, idővel kiderül – a járvány ugyanis még nem ért véget...

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.