Back to top

Melyik bárány kerül a húsvéti tányérba?

A tél dereka a bárányok születésének időszaka. Így van ez a Hortobágyon is, ahol az ország legnagyobb racka állományát tartják. A legjobb genetikai adottságú bárányok a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. törzsállományát gyarapítják majd, míg a többiek húsvétra „elkészülnek”, és tányérba kerülnek.

MMG - Racka bárányok születtek a Hortobágyon

A középkortól kezdve a racka juh volt az általánosan tenyésztett juhfajta hazánkban. Az 1870-es években az egyedszáma elérte a 4,5 milliót. Száz évvel később azonban a kihalás szélére került a racka. Ennek oka a kedvezőbb hús-, tej- és gyapjúhozamú fajták elterjedése volt. Szerencsére néhány lelkes hortobágyi és debreceni tenyésztő nem hagyott fel a rackák tartásával, így megmentették a kihalástól a fajtát. Ennek okán vált általánossá a hortobágyi racka juh elnevezés.

A racka vélhetően a legősibb juhfajtánk. Gyökerei az i.e. IV. évezredig, Mezopotámia területére nyúlnak vissza. Őse a nagyobb testű, hosszú farkú vadjuhfaj, az arkal volt.

Évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó juhfajtája volt a racka.

Fő ismertetőjegye a szarvalakulása, amely V alakban felfelé irányul, és amely a világon egyedülálló sajátosság a juhfajták között. A két ősi színváltozata van, a fekete és fehér, amelyet azonos fajtának tekintenek, de a törzskönyvi nyilvántartásban külön vezetnek. A két színváltozat egyedei a tenyésztés során nem keresztezhetőek egymással.

Fotó: BNE
Szaporasága 1,0-1,4 bárány/ellés, az ikerellések aránya az élőhelytől függően 5-40%. Kiváló anya, jó báránynevelő, tejtermelése alapján akár a tejelő juhok csoportjába is sorolhatnánk. A bárányok leválasztása után akár 60 liter tejtermelésre is képes, ámbár ma már nemigen fejik. Gyapja durva (átlagosan E-szortiment), kevert (pehelyszál 20-40, felszőr 60-80 μm közötti szálfinomságú). A bárányok erősek, rendkívül életképesek, már a születésük napján képesek az anyjukkal akár több kilométert is megtenni. A tökéletes szervezeti szilárdsága, jó legelőkészsége, élénksége kiválóan alkalmassá teszi a külterjes, jórészt istálló nélküli tartásra. Így tartották ezer éven keresztül, és napjainkban is arra törekednek, hogy így őrizzék meg a fajtát.

Egykoron a racka gereznájából készült a suba, amely évszázadokon keresztül jellegzetes viselete volt a magyar pásztoroknak.

S hogy miért eszünk húsvétra bárányt?

A bárány, amely szelíd és ártatlan állat, szimbolizálja a legfelsőbb felajánlást, amelyet kínálhatunk az Istennek az üdvösségért és a bűnök megbocsátásáért. A bárányvágás hagyománya számos vallásban megjelenik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Meglovasították a világ legnagyobb nyulát, aki nemcsak rémisztően hatalmas, de nagyon öreg is

Szombat éjjel otthonából lopták el a 2010-ben hivatalosan is a világ legnagyobb nyulaként elismert, Darius nevű német óriásnyulat, akinek gazdája most 1000 fontot ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá az állatot.

Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács

Közös érdekünk, hogy az állatvédelem és az állatjólét ügye Magyarországon a jövőben is biztos pillérekre, tudományos és szakmai alapokra épüljön - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Tanács alakuló ülésén, kedden.