Back to top

Javult-e a nők helyzete a mezőgazdaságban?

Az agrárvállalkozások egyre befogadóbbak a nemek és a faji sokféleség szempontjából, és bár növekszik az egyenlőség tudatossága az ágazatban, még mindig több a tennivaló egy új felmérés szerint.

Fotó: pixabay.com
A Women in Food and Agriculture (WFA) felmérést végzett, amely 80 országból mintegy 3200 választ rögzített. A felmérés célja az volt, hogy a minket ért 2020-as események miként hatottak az mezőgazdaságra.

Röviden: a válaszadók 64 százaléka úgy véli, hogy szervezete, munkahelye egyre befogadóbb, szemben a 2019-es felmérés eredményével, amikor a válaszadók 79 százaléka gondolkodott hasonlóan.

Olympia Theocharous, a WFA tartalomért felelős vezetője elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy ezek a számok azt az érzést mutatják, hogy az ágazat sokkal többet tehetne az egyenlőtlenséggel kapcsolatos problémák kezelésében, de pozitív, hogy nagyobb a tudatosság a kérdésekben. A WFA-nál reméljük, hogy támogatni tudjuk a vállalatokat és a tágabb szektort abban, hogy pozitív lépéseket tegyenek ezen a területen."

Egy olyan év után, ami semmi máshoz nem hasonlítható, az otthoni munkavégzés normává vált, az Alltech-kel partnerségben indított felmérés azt is kutatta, hogy a járvány milyen hatással volt a vállalatok rugalmas munkavégzéshez való hozzáállására és mikét befolyásolta a nők karrierjének alakulását.

Az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban dolgozó nők negyede (26%) a gyermekek elsődleges gondozója az otthoni munka során, szemben a férfiak mindössze 8% -ával.

Arra a kérdésre, hogy a munkáltató rugalmas munkaidőt kínált-e a Covid-19 előtt, 46 százalék válaszolt igennel, 28 százalék nemmel és 26 százalék néha választ adott.

A vállalkozások 54 százaléka rugalmas munkaidőt kínált a Covid-19 előtt, a nagy vállalatok körében viszont csak ötből kettő tett így.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadók a Covid-19 alatt jelenleg otthon dolgoznak-e, a válaszadók több mint fele igent mondott (52 százalék).

Mentális egészség

Arra a kérdésre, hogy a pandémia hatással volt-e a mentális egészségre, a férfiak 28 százaléka értett egyet, míg a nők esetében ez az arány 48 százalékra emelkedett.

Egyenlő díjazásról a férfiak 82 százaléka és a nők 54 százaléka vallott, miszerint a férfiak és a nők egyforma kompenzációt kapnak a cégüknél betöltött hasonló szerepekért.

Az előmenetelre vonatkozó kérdésre a férfiak lényegesen nagyobb valószínűséggel (66 százalék) hiszik, hogy a vállalaton belül vannak lehetőségek az előmenetelre, szemben a nők 52 százalékával.

Vezetői szerepek

Míg a férfiak több mint kétharmada (71%) egyetért abban, hogy a nők jól képviseltetik magukat a saját vállalkozásuk vezetésében, a nőknek csak a fele ért egyet (52%).

Theocharous asszony hozzátette:

„Ez a kampány nem arról szól, hogy különleges bánásmódban részesítsék a nőket vagy tisztességtelen előnyökhöz juttassák őket, hanem arról, hogy biztosítsuk a munkáltatókat arról, hogy a nőkben is megvannak azok a készségek, amelyek az egyenlő versenyfeltételekhez szükségesek az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban.

A nők több mint kétharmada (70%) egyetért abban, hogy a női példaképek hiánya akadályt jelent a nők számára az ágazatban, míg a férfiak fele gondolja így (49%).

A nők több mint kétharmada (68%) egyetért abban, hogy a munkahelyi nemi elfogultság akadályt jelent a nők számára az ágazatban, szemben az öt férfiból kevesebb mint kettővel (38%).

A 3200 válaszadó 18 százaléka volt gazdálkodó.

A nők az élelmiszer- és mezőgazdaságban (WFA) egy globális mozgalom, amely elősegíti a nemek közötti egyenlőséget az agrárvállalkozás ellátási láncban.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.