Back to top

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

A Kekkilä-BVB támogatásával megvalósult Grow 21 digitális konferencia egyik kiemelt témája volt a termesztőközegek fenntarthatósági elveinek megvitatása, ennek keretén belül szó esett az egyelőre kevéssé ismert RPP (Responsibly Produced Peat), azaz a felelősen előállított tőzeg tanúsítási rendszer jelentéséről, valamint a tanúsított kitermelési folyamatok fontosságáról.

A tőzeg helyettesítésére szolgáló összetevők egy részének használata nem gazdaságos, vagy nem felel meg minden előírásnak
Fotó: Kekkilä-BVB

A növénytermesztés fenntarthatósággal kapcsolatos gondjai, és ezzel együtt a jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó tőzeghasználat az elmúlt években számos szakmai beszélgetés és konferencia központi témája volt.

A szakemberek igen eltérően vélekednek a tőzeg használatáról vagy éppen elhagyásáról, és ez nem véletlen.

Nagy erőkkel folynak a kitermelt tőzeg mennyiségének csökkentésére és a tőzeg kiváltására irányuló kutatások, tesztek és kísérletek, és egyre több a technológiai tapasztalat, az eddigi ismeretek azonban azt mutatják, hogy a tőzeg kiváltására alkalmas összetevők egy része nem használható gazdaságosan, vagy nem felel meg a növényvédelmi, illetve élelmiszerbiztonsági előírásoknak, viszont alkalmas például a közeg szervesanyag-tartalmának növelésére. Bár a fogyasztók és a termelők is érdeklődnek a fenntarthatóan termesztett növények iránt, a tőzeg elhagyása – legalábbis egyelőre – számos akadályba ütközik. Megoldást jelenthet erre a problémára a felelős tőzeg-előállítás, az ezt igazoló tanúsítvánnyal pedig mind a vásárló, mind az iparági szereplők garanciát kapnak arra, hogy a tőzeg fenntartható forrásból származik.

RPP alapítvány

A rendszerről, a tanúsítás folyamatáról és a tanúsított gyártási folyamatok fontosságáról Hein Boon, az RPP tanúsítási folyamat szervezésére létrejött alapítvány titkára tájékoztatott a Grow 21 konferencián.

A tőzegforrások felelősségteljes kitermelésének igazolására és az átlátható tanúsítási rendszer kidolgozására, valamint az ennek igazgatására szolgáló alapítvány 2013-ban kezdte meg működését.

A nonprofit szervezet célja többrétű: a tőzegterületek ökológiai fontosságának, a biodiverzitásban, az éghajlatváltozásban betöltött szerepének tudatosítása mellett szeretnék elérni az RPP tanúsítás általános alkalmazását az európai piacon.

A tőzeglápok nagy ökológiai értéket képviselő élőhelyek

A holland kormány pénzügyi támogatást nyújtott a tanúsítási rendszer kidolgozásához. A felelős tőzegértékesítési lánc alapelveit szoros együttműködésben állították össze a tőzegipar szereplőivel, kutatókkal, valamint civil szervezetek képviselőivel, amelynek kiindulópontja a Nemzetközi Tőzegtársaság (International Peat Society) által kiadott A felelősségteljes tőzegterület-gazdálkodás stratégiája volt.

Az alapítvány munkájában több érdekelt fél, így a tőzegbányák, a környezetvédelmi civil szervezetek és a kutatók is részt vesznek.

Az igazgatóság, a szakértői bizottság és az RPP titkársága felelős a tanúsítási rendszer kidolgozásáért, végrehajtásáért és igazgatásáért. A tőzegtermelő helyek ellenőrzését független tanú­sí­tótestületre (MPS ECAS) bízták.

A tanúsítási rendszert az érdekeltekkel és különféle szervezetekkel egyeztetve hozták létre, ezért a tanúsítás kritériumai egyszerűek és gyakorlatiasok. Az RPP tanúsítás azt is biztosítja, hogy a felelős tőzegtermelés termékeit könnyen azonosíthassa a piac és a társadalom, emellett az alapítvány törekszik a felelősségteljesen kitermelt tőzeg széles körű támogatására Európában. Szeretnék, hogy ez a rendszer legyen a fő irányvonal, ugyanis

csak ekkor valósulhat meg a tőzegterületek felelősségteljes kezelése, és így alakítható ki az egészséges egyensúly a tőzegterületek megőrzése és hasznosítása között,

hangsúlyozta előadásában az alapítvány titkára.

Miért van rá szükség?

A tőzeg különösen alkalmas kertészeti célú felhasználásra. A termesztő­köze­geknek általában mintegy háromnegyedét kitevő értékes alkotóelem, a zöldségek és dísznövények termesztésében egyaránt fontos a szerepe. A tőzeg számos hasznos élő szervezetet tartalmaz, miközben növényi kórokozók szinte egyáltalán nincsenek benne, és nem szennyezett gyomnövényekkel sem. Olyan természetes élőhelyekről származik, ahol káros organizmusokkal csak csekély mértékben szennyeződik. Megfelelő a víztartó képessége, levegős szerkezete tökéletes feltételeket teremt a fiatal növények gyökérzetének fejlődéséhez. A tőzeget a zöldségek és dísznövények termesztői és a fogyasztói piac is hasznosítja.

Az európai tőzegterületeknek mintegy 40%-át mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célokra használják, miután lecsapolták róluk a vizet.

A tőzegmezők lecsapolásakor szén-dioxid keletkezik, ami üvegházhatású gázként hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ezek a lecsapolt és degradált területek azonban tökéletesen alkalmasak még a tőzeg kinyerésére, a területek utólagos helyreállításával pedig jelentősen csökkenthető a CO2-kibocsátás.

A kertészetben egyelőre nem nélkülözhető a tőzeg, ugyanakkor egyre fontosabbak a fenntarthatósági elvek
Fotó: Kekkilä-BVB

Az Európai Unió területének mintegy 18%-a rendelkezik védett, Natura 2000 besorolással, ennek jelentős hányada tőzeglápokat és más vizes élőhelyeket érint. Az RPP tanúsítás nem engedi meg az ökológiai szempontból értékes területeken történő kitermelést, ezeket a területeket háborítatlanul kell hagyni, hangsúlyozta Hein Boon.

A tanúsítás lépései

Az RPP alapelvei és előírásai szavatolják a felelős gazdálkodást a tőzegkitermelés alatt és után.

Az RPP tanúsítási rendszer öt fontos alapelemből áll.

A törvényesség elve szerint a tőzegtermelő vállalatoknak be kell tartaniuk az ország összes hatályos rendelkezését, valamint a vonatkozó nemzetközi jogszabályokat és megállapodásokat. Be kell mutatniuk a tőzegkitermelésre vonatkozó engedélyeket, egyéb jogi követelményeket az összes termelési helyszínen. A tevékenység során érintett más vállalatoknak (kapcsolt vállalkozások, beszállítók stb.) is törvényes keretek között kell működniük. A kitermelési helyeknek is minden vonatkozó uniós és nemzeti jogszabálynak meg kell felelniük. A helyszínen és a helyszínen kívül lehetséges hatásokról környezeti hatásvizsgálatot végeznek. A tanúsítványt igénylő cégnek nyomon követési tervet kell bemutatnia, a terv magában foglalja a kitermelés helyszínének felelős kezelését, és a termelést követő utóhasznosítás követelményeit.

Az utólagos hasznosítás céljait állami hatóságokkal, az érintett felekkel – ideértve a helyi közösségeket és a civil szervezeteket is – együtt kell kidolgozni.

A tőzegkitermelés területének helyreállítása a természeti értékek nettó növekedését eredményezi, különösen a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási célra használt degradált területek hasznosításakor. Így az RPP előnyökkel jár mind a természet, mind az ipar számára, hiszen a tanúsítás szavatolja a lehető legjobb változást a tőzegkitermelés befejezése, és a terület helyreállítása után. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a tőzegfelhasználás hagyományai és az ökológiai viszonyok országonként eltérőek lehetnek, az esetleges utóhasználatot vagy helyreállítást jogszabályok, a földtulajdonosok és a környezetpolitikai irányelvek is befolyásolják. A termékjelölésre használt RPP-címke garanciát jelent arra, hogy a tőzeg, vagy a termék tőzegkomponense RPP-tanúsított helyekről érkezik.

Kitermelés után helyre kell állítani
Fotó: Kekkilä-BVB

Eddig 13 ezer hektár

A tőzeg továbbra is a legértékesebb és legmegbízhatóbb alkotóeleme a kertészeti közegeknek.

Az RPP tanúsítás azt mutatja, hogy a tőzeget a környezetre és természetre való maximális tekintettel bányászták ki.

Ez ugyanis elengedhetetlen a tőzegtermelés hosszú távú fogyasztói és politikai elfogadásához. Az RPP tanúsítás új marketinglehetőségeket teremthet. Mivel a jogszabályok és a környezetpolitikai irányelvek Európa-szerte eltérnek, az RPP egységes, felismerhető és hiteles kommunikációs eszközt jelent mindenki számára.

Természetvédelmi szempontból az értékes területek megvédésével az alapítvány aktívan részt vesz az ökoszisztémák védelmében és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások csökkentésében. Az alapítvány döntése alapján eddig összesen 45 kitermelési hely rendelkezik RPP tanúsítvánnyal. Ez Németországban, Svédországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban összesen mintegy 13 ezer hektár területet érint.

Az alapítvány célkitűzése, hogy hamarosan 150-200 telephely rendelkezzen ilyen tanúsítvánnyal.

Európában a tőzeggyártó telepek teljes területe mintegy 120 ezer hektár, amelynek körülbelül a feléről termesztőközegek készítéséhez termelik ki, a fennmaradó területről energetikai célra hasznosítják a tőzeget.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

FAO-magyar együttműködés a fenntartható élelmezésért

A világ élelmezési rendszereinek fenntarthatóvá alakítása nemcsak a FAO számára fontos, hanem összhangban áll a magyar nemzeti érdekekkel is. Erről Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára videokonferencia keretében egyeztetett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató-helyettesével, Vlagyimir Rahmanyinnal.