Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

Szőcs Attila fordítása

2021. 02. 28., vasárnap, 08:00

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Mivel az Egyesült Királyság lakossága 2050-re várhatóan eléri a 77 millió főt (jelenleg 66,6 millióan lakják – a szerk.), a beruházás célja, hogy lendületet adjon a jelenleg csúcsra járatott takarmányipar számára. A szóban forgó cég az AB Agri-csoport tagja, melynek ügyvezető igazgatója, Simon Heath elmondta: a népességnövekedést figyelembe véve a jövőben több és termékenyebb állatra lesz szükség, melyek táplálásához még több és még magasabb minőségű takarmányt kell előállítani.

Éppen ezért az ABN ügyfelei hosszú távú terveihez és igényeihez mérten igyekszik bővíteni a termelési kapacitását, illetve törekszik az általa alkalmazott technológiák fejlesztésére. A cég az Egyesült Királyság legnagyobb takarmánygyártójaként jelenleg 11 malmot üzemeltet az országban.

A tervezési fázisban lévő új malom lesz ezek közül a legnagyobb: a cél, hogy évente 1 millió tonna sertés és baromfi takarmányt állítsanak elő benne.

„Ez egy úttörőnek számító beruházás lesz, aminek előkészítése alapos, sokrétű munkát kíván. Jelenleg a lehetséges, kelet-angliai helyszínek feltérképezésénél járunk. Ami biztos: ha egyszer befejeződnek a munkálatok, az Egyesült Királyság legnagyobb és leghatékonyabb takarmánygyára áll majd azon a helyen. Az üzemmel mindemellett kiváló minőséget, fenntartható működést és a takarmány minden részletre kiterjedő nyomon követhetőségét is garantáljuk majd.

Forrás:

pig-world.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Magyar Mezőgazdaság

MMG Gazdahang – kiadónk új sorozata minden szerdán
Agrár-felsőoktatás – a modellváltás jó lehetőség a megújulásra
Kukorica – szuperkorai és silóhibridek
Őszi kalászosok – áttelelés után

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Kertészet és Szőlészet

Robotok permeteznek az üvegházakban
Megélhetés és küldetés - EzerJóFű családi vállalkozás
Talajtakarás homoki szőlőültetvényekben
Három ötlet a mérhető sikerhez

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Kistermelők Lapja

Limousin: Az egyik legpiacosabb fajta
Bohókás juhok – mesés környezet: Wallisi feketeorrú és babydoll southdown
Kecskesajtok felsőfokon
Tartósak lesznek a csillagászati takarmányárak

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Méhészet

Bepillantás egy nászrepülésbe
Napraforgó tányérdeformációi és torzképződményei
Öreg méhész nem vén méhész
Méhcsaládok fiasításának indítása

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Kertbarát Magazin

A tiszavirág-életű nárcisz
Pázsit, gyep, vagy virágos rét?
A tavasz illatai
Figyelemre méltóak
Tavaszi lakoma - Fókuszban a bivalyhús

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Kerti Kalendárium

Színes-formás sárgarépák
Metszést kiegészítő műveletek
Kísérletezzünk új ágyástípusokkal!
Víz a kertben

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Pegazus

MSLT ménvizsga egy bíró szemszögéből
Stagnáló tenyésztés
„Hatalmas álmodozó voltam” – Felvinczi Lilla
Mikor, ki, hol, hogyan? – Kalandozások a military történetében

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Borászati Füzetek

Uniós támadás az alkoholtartalmú italok ellen
Fenntartható gazdálkodás: Telepítés után a fiatal szőlőben
Metil-alkohol a borban
Nemzetközi borturisztikai díj

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

A Mi Erdőnk

Túrák, tanösvények a Bakonyban
Beszélgetés dr. Koncz István vadászíróval
Mi játszik az ökocsiga?
Vuk, Csí, Bogáncs és a többiek
Karádi finomságok

Előfizetek a NYOMTATOTT lapra

Állattenyésztés

Középpontban az "Egészséges fejlődés"
Tehénhűtési megoldások automatikus fejési rendszerű istállókba
A nedves melléktermékek misztikuma - a rostlebomlás
Jó szaporodás nélkül nincs hatékony tejtermelés!

TÁM Magazin

Rugalmas tejtermelés – három ok a tehenek agilitásának megőrzésére
Tegyük rendbe savanyú talajainkat – értéket teremtünk vele
Gazdaságosság, gyorsaság, minőség = Leier előregyártott betonelemek

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Szemeskukorica - Szuperkorai és silóhibridek

A Gabonakutató Nonprofit Kft. széles hibridportfólióval áll a termelők rendelkezésére, a szuperkorai fajtáktól egészen a középérésű silóhibridekig. Cikkünkben a GK Kukorica- és Ciroknemesítési Osztályának szemeskukorica-hibridjeit mutatjuk be. A szemestakarmány-előállítás elsődleges szempontjai a magas terméshozam és az alacsony toxintartalom.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.