Back to top

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Állatábrázolás börtönrajzokon Dr. Fliegauf Gergely előadásából
Fotó: Dr. Fliegauf Gergely
Köszöntő beszédében Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora arról beszélt, az állatorvosi érzelmileg elkötelezett szakma, ami az állatszereteten alapul, így egy állatorvos számára szinte felfoghatatlan, hogy valaki meg akarna kínozni egy állatot. Azt viszont látja – és többek között erről szóltak a szakmai nap előadásai is –, hogy aki nem tiszteli az állatot, az az embert sem tiszteli, tehát sokszor egyenes az út az állatkínzástól az emberkínzásig.

Nem véletlen tehát, hogy 2017-ben az egyetemen létrehozták az állatvédelem tantárgyat, amelyet magyar, angol és német nyelven is oktatnak, így 52 országból érkezett hallgatóik mind találkoznak a témával. Ugyanezért hozták létre az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központot is, ahol multidiszciplináris szempontok szerint is folyik a kutatás. Sótonyi Péter hangsúlyozta:

Az állatkínzásos bűncselekmények száma Dr. Vetter Szilvia előadásából
Fotó: Dr. Vetter Szilvia
„Míg az állatorvos menti és gyógyítja a bántalmazott állatot, addig a jogász a megfelelő törvényalkotást segíti. A bántalmazó az is lehet, aki végtelenül szereti a házi kedvencét, és ezért olyan ételt etet vele, amivel megbetegíti. Például édességet etet a kiskutyájával.”

A rektor kijelentette, a szakembereknek az emberi butaságból eredő kezdeményezések ellen is fel kell lépniük. Ilyen volt a közelmúltban az, amikor azzal keresték meg az egyetemet, hogy támogassák a húsevő macskák vegán táplálásának kezdeményezését.

„Nekünk jelentenünk kell, ha rosszul bánnak egy kedvtelésből tartott vagy egy haszonállattal, de ugyanúgy fel kell lépnünk az orvvadászat és orvhalászat ellen is, mert mindez fájdalmat okoz az állatnak.

Egy sorozatgyilkos a profilozó szemével - Ráth Éva előadásából
Fotó: Ráth Éva
A programban egyebek mellett megtörtént hazai állatkínzási büntetőperekben elhangzottakon keresztül mutatták be az előadók az állatkínzókat, illetve több különös kegyetlenséggel gyilkoló sorozatgyilkos bűnügyi profilját bemutatva rávilágítottak, hogy ezek a bűnözők mind állatkínzással kezdték tevékenységüket. Több előadó is hangsúlyozta, hogy ha felismerik egy gyerek állatkínzó hajlamát, akkor neveléssel, agressziókezeléssel a probléma megoldható.

Dr. Vetter Szilvia, az egyetem állatvédelmi központjának vezetője mindezt így foglalta össze:

„Nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy az állatkínzást pontszerűen vizsgáljuk, azt rendszerszerűen kell górcső alá venni. Nem elég azt a pillanatot megnézni, amikor valaki egy baltával lesújt egy állatra, hanem azt is vizsgálni kell, hogyan jutott el idáig, és mi történik vele, a környezetével a kegyetlen cselekedet után”

Dr. Ózsvári László, az egyetem oktatási rektorhelyettese azt hangsúlyozta, hogy bár az állatvédelem is olyan, mint a magyar foci, vagyis mindenki ért hozzá, ez nem így van. Épp ezért fontos az ismeretterjesztés, ráadásul nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek körében is. Az állattartási kultúra ugyanis épp az felnőttek körében hiányosabb, van még benne „állatvédelmi tartalék”.

Forrás: 
magyarmezogazgadasg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Meglovasították a világ legnagyobb nyulát, aki nemcsak rémisztően hatalmas, de nagyon öreg is

Szombat éjjel otthonából lopták el a 2010-ben hivatalosan is a világ legnagyobb nyulaként elismert, Darius nevű német óriásnyulat, akinek gazdája most 1000 fontot ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá az állatot.