Back to top

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Sok népszokás fűződik a tavasz váráshoz
Fotó: wikipedia
Mars isten hónapja

A római mitológiában Mars isten eredetileg természetistenség volt, úgymint a tavasz, a termékenység, a földművelés békeszerető védnöke. Neki tulajdonították a természet ébredését, a termés védelmét a természeti csapások ellen, és a nyáj megóvását a farkastámadások ellen. Később azonban általános termékenységistenné vált, és már nemcsak a növényvilágra és a bőséges termésre volt gondja, hanem a férfierő és a háború szimbólumává is vált.

Talán idővel az emberek félreértették a szerepét, mivel Mars életét ugyan meghatározza a harc, de valójában a tél „démonai”, az elmúlás és a hidegség ellen vívja örök harcát, és mikor győz, ismét kirobbanó lendülettel megindul a fejlődés. A tiszteletére nevezték a tavasz első hónapját Martiusnak, és rendeztek a születésnapján, vagyis március elsején díszes felvonulást.

Egyes országokban készen is kapható a "Márciuska"
Fotó: wikipedia
A Márciuska legendája

Éldegél Romániában egy réges-régi népszokás, melyet már az erdélyi magyarok is szívesen magukévá tettek, sőt amelyet bármely magyar vagy más nép tagja felvehet.

Március 1-jén piros-fehér színű fonalból sodort, bojtban végződő zsineggel átkötött amulettet ajándékoznak az emberek egymásnak, főleg a lányoknak és a nőknek, de a fiúk és férfiak is szívesen hordhatják.

A márciuska a tavaszvárás jelképe. Feltehetően több ezer éves hagyomány, amit néhány néprajzkutató dákó-trák eredetűnek gondol, míg mások római korinak vélik. Az ókori Rómában a Mars istenségnek szentelt hónap első napján ünnepelték meg az új évet. A trákok szintúgy ekkor kezdték az évet tavaszköszöntéssel.

Egyes helyeken a dáko-románok még jelenleg is március első napjaiban ünneplik az agrárújévet, melyhez termésjóslás is kapcsolódik.

A hóvirágok már kinyíltak, hamarosan itt az igazi tavasz...
Fotó: Nagy Zita Réka
A hozzávalók jelentősége

A piros a tavaszt, míg a fehér a telet szimbolizálja, ezek összefonódása jellemző erre a változékony időszakra, amikor egyik nap már tavasz van, míg a másik nap ismét kimutatja a foga fehérjét a tél. Kicsit elvonatkoztatva a vörös jelenti az életet, a szenvedély tüzét, a termékenységet, míg a fehér a hideget, a tisztaságot, az emberi bölcsességet szimbolizálja, tehát a két szín ötvözete a nőies és a férfias minőségek egyesülését, békés egymás mellett élését sugallja.

Az aranyozott fémből készült kitűzőnek hagyományosan kedves, vidámságot előcsalogató formavilága volt, mint pl.: négylevelű lóhere, katica, patkó. Akadtak olyanok, akik maguk készítették el abból, amit a környékükön felleltek. Régészeti leletek szerint a legkorábbi márciuskák festett folyami kavicsok voltak, melyet a nők a nyakukban viseltek. A mai modern mărțișor szinte bármilyen formájú lehet és gyakorlatilag akármilyen anyagból készülhet, azért ez utóbbi tekintetében alapvető kedvenc maradt a porcelán és a fém.

Régen úgy viselték, mint egy talizmánt, mely megvédi viselőjét a gonosztól, hogy azt elkerüljék a betegségek, erős és egészséges maradjon. Természetesen a hozzá kapcsolódó ideológia is változott az idők során, mert manapság inkább tekintik baráti gesztusnak, illetve a szeretet és a tisztelet szimbólumának, mint védő hatású tárgynak.

Viselésének vége olyan jellegzetes tavaszt jelző eseményekhez kapcsolódott, mint a fecskék vagy a gólyák érkezése, a cseresznyefák kivirágzása, a kakukk megszólalása. Annyi bizonyosan állítható, hogy március végén a zsineget egy virágzó fa ágára kötik, hogy szerencsét hozzon és onnantól fogva őszig őt védelmezze. Bulgáriában az első gólya megpillantásakor kell kívánni valamit, levenni, és egy kő alá betenni "Márciuskát"...

2018-ban az UNESCO a világörökségek közé sorolta ezt az életörömet sugárzó szimbólumot, illetve a természet újjászületését gyengéden noszogató szokást. Talán még nálunk is elterjedhet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.