Back to top

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Így segítve az agrárszakembereket abban, hogy kevesebb energiabefektetéssel, a megfelelő időben kezdhessék meg a permetezést.

A csapat innovatív fejlesztése már több ország érdeklődését is felkeltette.

Az agrárium egyik égető problémája a kártevők kezelése, ami végtelen harcot jelent a gazdák számára. Erre a kihívásra kínál hatékony, digitális megoldást a Start it @K&H-ban, Magyarország vezető, iparágfüggetlen nagyvállalati inkubátorában fejlődő SMAPP LAB fejlesztése. A SMAPP LAB egy olyan digitalizált csapdacsaládon dolgozik, aminek segítségével az ország egész területén nyomon követhetővé válhat a molyok életciklusa, az adatok ismeretében pedig hatékonyabbá tehető a kártevőirtás. „Az eNet 2019-ben végzett kutatása alapján az elmúlt években nagymértékben, 75%-ról 93%-ra nőtt a gazdálkodási eljárás során digitális megoldásokat használó vállalkozások aránya. Mi is azt tapasztaljuk, hogy az innovatív, digitalizációra és hatékony adatelemzésre épülő fejlesztések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hazai mezőgazdaságban.

Úgy véljük, hogy a szektor digitális fejlődése a jövő élelmiszerellátottsága szempontjából kulcskérdés, ezért a Start it @K&H inkubátorprogramunkban az agrárium számára előremutató ötleteket is keressük”

– mondta el Németh Balázs, a K&H Bank Innovációs vezetője.

„A digitális megoldásokra minden eddiginél nagyobb szüksége van az agráriumnak, ezért az ilyen irányú fejlesztések elősegítésében bankunk aktív szerepet vállal. Az ország legnagyobb mezőgazdasági piaci részesedéssel rendelkező bankjaként értjük és ismerjük az ágazat helyzetét, kihívásait, köszönhetően annak, hogy az agrárcégeknek nyújtott hitelekben 26,3 százalék, az élelmiszeriparban pedig 13,1 százalék részesedésünk van” – ismertette Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

A mezőgazdaság egy olyan terület, amely hatalmas mennyiségű adat generálására képes, és ezt a leghatékonyabban digitális formában lehet értelmezni. Ezen adatok célorientált feldolgozása komoly lehetőséget jelent a kártevőirtás terén is, mivel a klímaváltozás hatására a molyok életciklusa folyamatos változáson megy keresztül, amit az erre vonatkozó információk gyűjtése nélkül lehetetlen nyomon követni.

„A digitális csapdarendszerünk alapja a hagyományos feromon csapda.

Ám az automatizálásnak köszönhetően, a gazdáknak nem kell naponta felkeresniük a kihelyezett ellenőrzőpontokat és manuálisan beazonosítaniuk, illetve megszámolniuk a kártevőket, mert ezt képes megtenni a csapdarendszer helyettük. Ezáltal rengeteg időt és energiát spórolnak meg, miközben a molyok életciklusára vonatkozóan pontos adatokat kapnak. Jelenlegi fejlesztésünket a gyapottok-bagolylepke monitorozására hoztuk létre, és a tervek szerint az ország egész területét lefedő, 100-150 csapdából álló automatizált kártevő megfigyeléssel a gazdák a megfelelő időben kezdhetik majd meg a rovarirtást, ami kritikus fontosságú a hatékony beavatkozás érdekében” – fejtette ki Posta Donát, a SMAPP LAB egyik alapítója a fejlesztésük működési elvét.

A digitalizált csapdarendszer ötlete olyannyira újdonságnak számít, hogy hasonló projektbe a magyar csapaton kívül eddig csak Ausztráliában kezdtek, ahol szintén a tesztelés fázisa előtt áll az ott kiépített rendszer. A hazai fejlesztés már Ukrajna, Románia és Görögország érdeklődését is felkeltette.

Forrás: 
K&H

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Horvátország szenved a fagyoktól

A mínusz 12 Celsius-fokos hideg elpusztította a gyümölcsöket, a cseresznye 90 százaléka oda lett.