0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Pandémia-Vadgazdálkodás

A koronavírus-járvány a vadászatra jogosultak bevételeit is jelentősen befolyásolta. 2020 első negyedévében bevezetett korlátozások először az őzbak vadászatát sújtották.

A külföldről érkező bérvadászok a határzár miatt nem tudtak részt venni a lefoglalt hazai vadászatokon, ami számos vadásztársaságnak jelentős anyagi veszteséget okozott.

Ugyanakkor a korlátozások nyári lazításával a külföldi vadászok mellett a belföldi bérvadászok az augusztusban, üzekedésben elejtetett bakok által keletkezett bevétellel a vadászatra jogosultak számára valamelyest kiegyenlítődött ez a kiesés.

Az őszi, szeptemberi gímszarvasbőgéskor visszahozott szigorítások már a gímszarvasbika-vadászatokat nehezítette.

Ekkor nem voltak egyértelműek a határátlépésről szóló szabályozások, ezért a vadászkamara lépéseket tett annak érdekében, hogy a vadászatot gazdasági tevékenységnek minősítsék, ezáltal a külföldi vadászok beléphessenek az országba.

A Belügyminisztérium határozata azonban elutasította kérelmüket, ezáltal újabb bevételkiesést kellett elkönyvelniük az érintett vadásztársaságoknak.

„Ugyanez a helyzet alakult ki társasvadászatok: vaddisznóhajtások, terelővadászatok, apróvadvadászatok esetén is” – ismertette a pandémia vadgazdálkodásra tett hatását az vadászkamara elnöke.

Hozzátette, a 2018/2019. vadászati évhez viszonyítva 2020/2021-es vadászévben a külföldi vendégvadászok mintegy 68% maradt el összességében.

Ez a probléma országon belül, területegységenként eltérő volt. Észak- és Kelet-Magyarországon kevésbé volt érezhető a külföldi vendégvadászok elmaradása, ami annak is köszönhető, hogy ezekben a térségekben jóval nagyobb volt a belföldi vendégvadászok vadászatának aránya.

Jámbor László leszűrve a konzekvenciákat két aggodalomra okot adó problémát ismertetett. Egyrészt, azok a külföldi vadászok, akik nem tudtak részt venni az előre lefoglalt magyarországi vadászatokon, később visszacsábíthatók-e hazánkba.

Másfelől a vadászatra jogosultak tagjai és a hazai bérvadászok előreláthatóan nem tudták maximálisan teljesíteni az éves kilövési tervet, a megnövekedett vadállomány hatására pedig több vadkár keletkezett mind a mezőgazdaságban, mind az erdőgazdálkodásban az előző évekhez képest.

A jelentkezett kárt márpedig valakinek meg kell fizetnie, a vadászatra jogosultak esetében ez azért is lenne halmozottan hátrányos, mert a pandémia miatt a kisebb elkönyvelt árbevétel mellett a nagyobb vadkárt is fizetniük kell.

Vadkárprotokoll

Az év elején kiadott vadkárfelmérési útmutatót többek között a vadászkamara és az agrárkamara konstruktív együttműködése eredményezte.

A protokoll elsősorban nem a vadkár orvoslására, hanem annak megelőzésére helyezi a hangsúlyt, emellett a már bekövetkezett vadkár korrekt értékelésének feltételeit is megteremtették.

„Korábban nagy viták alakultak ki a vadkármegállapítási folyamatok során a vadkárszakértők részéről különféle szubjektív tételek jelentkezésével, most ennek a helyzetnek a kezelésére született meg az új protokoll, ami a különböző szituációkban az eltérő káreseményeket más-más növénykultúrában levezeti az egzaktabb megállapítás érdekében” – mondja Jámbor László.

ASP

A több éve megjelent afrikai sertéspestisről az elnök elmondta, hogy bármennyire is paradox kijelentés, de bevétel szempontjából az ASP mentette meg anyagilag a vadgazdálkodást.

A gondolatmenet abból eredeztethető, hogy az állam a vaddisznó állományapasztását anyagi támogatásokkal segítette, ezek pedig lehetővé tették a vadászatra jogosultak kiesett bevételének kompenzálását.

Egészen pontosan arról van itt szó, hogy az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság egy olyan határozatot léptetett érvénybe, miszerint az előző évi vaddisznó elejtéseknek az 50 százalékkal megemelt része az elvárt elejtési mennyiség.

Ennek folyamán a terítékre hozott, diagnosztikai céllal elejtett vaddisznók után darabonként térítési díjat kapott a vadászatra jogosult. De ezzel az anyagi segítséggel nem lehet, és nem is szabad hosszú távon tervezni, teszi hozzá Jámbor László.

A vadászkamara támogatja azt az Európai Unió által előírt vaddisznólétszámapasztási tervet, amellyel elérhető az az állománysűrűségi szint, amivel a kór már nem, vagy csak minimális ütemben terjed tovább.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint jelenleg Magyarországon 0,9 darab vaddisznó/100 hektár az állománysűrűség, a terv pedig előírja, hogy ezt a mennyiséget 2025-ig le kell csökkenteni 0,5 db/100 hektárra.

A kamara ezzel a kikötéssel egyetért, de csak azzal a feltétellel, ha ezt az állománysűrűséget országos átlagnak lehet tekinteni.

„Ez azért fontos, mert azokon az apróvadas területeken, ahol a vaddisznó megjelent, és az apróvadállományban jelentős károkat okoz (úgymond nincs ott keresnivalója), ott minimálisra vagy nullára kell apasztani számukat.

Ellenben azokban a térségekben, területeken, ahol a vaddisznó jelenléte indokolt (az ottani vadásztársaságoknak a bevétele a vaddisznóvadászatra épül), ott viszont lehessen az állománysűrűség 1-1,5-2 db vaddisznó/100 hektár, tehát differenciáltan kell ezt az ügyet kezelni” – ismereti az OMVK elnöke.

Vadgazdálkodási Alap

Végezetül Jámbor László a Vadgazdálkodási Alapra is kitért, ami véleménye szerint nem jöhetett volna létre kormányzati támogatás, valamint a vadászkamarán belüli strukturális átrendeződés nélkül.

Az előző évben összesen 1,5 milliárd forint támogatást kapott mintegy 750 vadászatra jogosult. Ez a szám az összes magyarországi vadászatra jogosultnak több mint a fele, ami azt mutatja, hogy a vadgazdálkodók körében kifejezetten magas a pályázási kedv.

Az említett támogatási összegen felül, a vadászatra jogosultak önrészével együtt a támogatás teljes összege megközelítőleg 2,4 milliárd forint fejlesztésre fordítható forrást jelentett a magyar vadgazdálkodási ágazatban.

A pályázati forrás főkét az apróvadállományra, az apróvad-élőhelyfejlesztésre, a ragadozógyérítésre és a vízpótlásra (itatók, kutak kialakítása) vonatkozott.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu