Back to top

Gyerekek fejlesztése lóháton

Eger határában van egy tanya, ahol egyensúlyzavarban szenvedő, beszédhibás, mozgássérült, hiperaktív, hallássérült vagy épp autista gyerekek kis időre megfeledkeznek a hátrányaikról – képességeiket lóháton fejleszti egy elhivatott óvodapedagógus.

Fotó: BNE
Hatéves kislány, hátán gerincvédő, fején kobak, kezei puha, meleg kesztyűbe burkolóznak. Biztonsággal ül Vándor, a herélt hucul csődör hátán, miközben Kovácsné Lukács Kriszta mellettük sétálva egyik kezével tartja a gyerek hátát, s énekli, hogy „a part alatt, a part alatt, három tarka macska, három tarka macska”. A kislány feladata, hogy a dalt tapssal, vagy egy-egy kézmozdulattal kísérje.

Dalma autista, de laikus szemlélőnek a karám túloldalán állva ez elsőre fel sem tűnik. Nem beszél, a hétköznapokban jellemzően kártyákkal kommunikál, s leginkább a neki biztonságos környezetben érzi jól magát. A mozdulatait kívülről figyelmesen követő édesanyától megtudjuk, az óvodás kislány korábban öt-hat percig tudott csak a ló hátán megmaradni, utána elvesztette a türelmét, sírni vagy épp kiabálni kezdett. Most már negyedórát is eltölt a gyakorlatokkal, ami hatalmas fejlődést jelent, hiszen ennyi időre legalább kimozdul a komfortzónájából, testével, mozdulataival kommunikál, s ami a legfontosabb: megérti és végrehajtja a feladatot, ami az ő esetében nem is olyan egyszerű.

MMG - Képességfejlesztés lóháton - Lóduló

Eger határában, szőlődombok között vagyunk, szemben jól látszik a Nagy-Eged-hegy déli lejtője, távolban pedig a hófödte Bükk-hegység sziluettje bontakozik ki. Ez a Lóduló helyszíne, így nevezte el a lóháton történő képességfejlesztésre létrehozott vállalkozását a Heves megyei Novajon élő Kriszta, aki korábban óvodapedagógusként is dolgozott.

- A párom ötlete volt hat-hét évvel ezelőtt, hogy munka mellett tanuljam meg, miként lehet a gyerekeket lovas gyakorlatokkal is fejleszteni, és mivel egyre több problémás és fejlődésében megkésett gyerekkel találkoztam, én is jó ötletnek tartottam ezt.

Jómagam addig nem lovagoltam, lovakat sem tartott a családból senki, mégis úgy éreztem, ez megfelelő terep nekem, így belevágtam - mondja. Az alapokat Kiskunmajsán, a Lópofa Egészségmegőrző és Oktató Kft-nél tanulta meg, majd elvégzett egy lovastúra-vezető tanfolyamot, később pedig a „beszédindítás lóháton” kurzust.

Időközben a látóterükbe került egy herélt hucul csődör, Vándor, akinek a hátán párszor már ültek, de erre a feladatra még nem használták, így képzést igényelt ezen a területen: erre Egerben a Mátyus lovastanyán találtak akkoriban megfelelő embert.

Vándor hátán a hátrányok is tompulnak

A nyár még távolinak tűnik, a gyerekek most hideg téli délutánon érkeznek sorra a hangulatos tanyára. Az autista Dalmát fél órával később Krisztofer váltja a lovon: ő hatodikos, s egy genetikai rendellenesség miatt az utóbbi években több lábműtétet is el kellett szenvednie, hogy valamiképp kiegyenesedjenek a végtagjai. Egyik lába még ma is rövidebb, mint a másik, Vándor hátán azonban ez a hátrány szinte megszűnik létezni. A fiú tanulási nehézségekkel is küzd, a figyelme meglehetősen szétszórt: a koncentrálásban a lovon végzett gyakorlatok sokat segítenek. Az óvodás Márkót beszédhibája miatt hozta először az édesanyja az Eger melletti tanyára: a fiú négy hangot nehezen ejtett ki, de mára ezek közül hármat már könnyedén formál, így most már inkább azért jönnek, hogy a fiú jó levegőn legyen, mozogjon.

Előfordul, hogy csak a lovas gyakorlatok során derül ki valakiről egy-egy hátrányossága, javítandó képessége.

- Számomra fontos információt hordoz, hogy valaki a lábát behajlítva, vagy éppen ellenkezőleg, „földbe gyökerezve” száll le a lóról, mint ahogyan azt is elég jól ki lehet szűrni, ha egy kisgyereknek koraszülötti mivoltából adódóan vannak az izomtónus gyengeségével összefüggő hiányosságai, koordinációs problémái

– mondja Kriszta. 

Fotó: BNE

A lovak tompítják az ember gyengeségeit vagy éppen kiegészítik erősségeit – folytatja. - Tapintásuk, érzékelésük annyira kifinomult, hogy még a szőrükkel is éreznek. Fülünk helyett fülünk, szemünk helyett szemünk, sőt lábunk helyett lábunk is ők, amikor együtt mozgunk velük. A csípőtájéki csontozat fejlődését alapul véve három éves kor előtt nem szerencsés lóra ültetni egy gyermeket. Ez alól kivétel lehet – de ilyenkor is erősen mérlegelni kell az okokat -, ha erre a beszédindítás vagy a járás beindításának elősegítése miatt van szükség.

Kriszta dalokkal, mondókákkal, versekkel gazdagítja a foglalkozásokat, s ebben nagy hasznára van óvodapedagógusi tapasztalata. Jól tudja, hogy a ritmusnak nagy szerepe van a beszédindításban, a szókincsbővítésben, a gondolkodás fejlesztésében, s az olvasás előkészítésében is. Általában három részre osztja a foglalkozás idejét, mindig szem előtt tartva az adott gyerek igényeit. Az első néhány percben bemelegítő torna zajlik, majd a konkrét fejlesztésre irányuló gyakorlatok következnek, míg végül jöhet a játék, az egyéni kívánság.

Amikor a gyerekek a lovakkal foglalkoznak, vagy a lovak közelében vannak, természetes módon sajátítanak el fontos etikai szabályokat. Ilyen a kötelesség, a felelősség, a segítőkészség, az önuralom, az önfegyelem, a figyelem, a pontosság, az empátia: ezeket szinte észrevétlenül magukévá teszik. Ha szívesen és örömmel járnak lovagolni, sokkal hatékonyabban gyakorolják az önuralmat, az önfegyelmet a lovardai közegben, nem kiabálnak nem rohangálnak, nehogy megijesszék az állatot. Mivel a ló félénk, menekülő állat, ezért annak hátán ülve rövid időtartamon belül is sok mindenre kell egyszerre figyelni: ez a koncentráció-képességet is fejleszti. A lépő, lépdelő ló által keltett mozgásimpulzusokat a ló hátán ülő gyermek medencéje átveszi és a gerincoszlop hullámszerűen beállítja a nyakszirtig, majd onnan tovább az agykérgi központig. A tartós mozgásingadozás az egyensúlyért felelős szerveket szenzomotoros tanulásra ösztönzi.

A ló a maga lényével, személyiségével az egyik legnagyobb motiváló erő a gyerekek számára.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja februári számában olvasható! 

Legyen az olvasónk!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Edzőtábor online

Más években a március már a versenyekre készülésről, a véghajráról szól. Idén már tudtuk, nincs hova kapkodni, a súlyosbodó koronahelyzet, és az időközben beütő herpeszkrach miatt végül is lassan teljesen ellehetetlenül minden megmozdulás szakágunkban.

Prezentáció, videós tananyag és élő, online óra a Nébih Oktatási Programjának újdonságai között

Élő, online tanóra „szolgáltatással” és több új, óvodás és általános iskolás korosztályoknak szóló anyaggal is bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja. Az ingyenesen letölthető edukációs tartalmakkal a hivatal mindenkori célja a pedagógusok munkájának segítése és a tanórák színesítése.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.