Back to top

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Számtalan macskatulajdonos bevallotta, hogy nem minden esetben viselkedik túlzottan figyelmesen háziállatával, de a legtöbben mégis érezhetik macskájuk támogatását az ellenséges személyekkel szemben. Ellenben egy új kutatás szerint ezek az elvárások helytelenek lennének.

Bizonyított, hogy a kutyák kerülik az olyan személyeket, akik negatívan viselkednek gazdájukkal, de ez a macskákról nem mondható el…

A kiotói egyetem kutatói megállapították, hogy a macskák nem részesítik semmilyen előnyben azokat az embereket, akik pozitívan viszonyulnak gazdájukhoz, azokkal szemben, akik negatívan viselkednek velük. Így tehát könnyen megtörténhet az, hogy a macskád boldogan „elárul” némi nassolnivalóért, amit az ellenséged ad neki – írja a tanulmány. Ám ez nem azt jelenti, hogy a macskák nem elég okosak ahhoz, hogy különbséget tegyenek az emberek között. A kutatók hozzátették, hogy a macskáknak figyelemre méltó kognitív képességei vannak és képesek figyelemmel követni az emberek célzásait és a tekintetet, valamint különbséget tesznek az emberek érzelmi megnyilvánulásai és a figyelmük állapota között is. Szintén képesek felismerni a gazdájuk hangját, amihez kötődni kezdenek.

A kutatók szerint a különbség a macskák és a kutyák reakciói között a tulajdonosok által mutatott negatív viselkedésnek tulajdonítható,

valamint annak, hogy jelentősen különbözik a házasítási történelmük és az ökológiai hátterük.

A kutyák és az emberek kapcsolata már 15 000 éves, ami során szelektíven tenyésztették őket annak érdekében, hogy reprodukálni tudják az adott temperamentumukat és jellemvonásaikat. A macskákat viszont nem vetették alá ilyen intenzíven ellenőrzött tenyésztésnek. Ezek az állatok a gepárdoktól származnak, amelyek magányos vadászok és inkább a területükhöz kötődnek, mintsem egy személyhez. „A háziasítás során a szelektív tenyésztés alacsonyabb hatással volt a macskákra, ezért a harmadik féltől származó társadalmi értékelésre is kevésbé alakult ki a képességük, mint a kutyáknak” – írja a tanulmány.

A kísérletben 36 házimacska és gazdáik vettek részt, akiket két idegen kísért, egy színész és egy számukra semleges személy.

A tulajdonosoknak két forgatókönyv szerint kellett viselkedniük, amelyben megpróbáltak kinyitni egy edényt, miközben a macskájuk figyelte őket. Mindkét esetben a tulajdonosnak úgy kellett tennie, mintha nem tudná kinyitni az edény tetejét és a színész segítségét kellett kérnie. Az egyik forgatókönyv szerint a színész segített kinyitni a dobozt, míg a másik esetben megtagadta a segítségnyújtást. A semleges személy pedig egyik szituációban sem tett semmit. A szituációs gyakorlatok után a színész és a semleges személy is ennivalóval kínálta a macskákat, hogy megfigyeljék kihez fog közeledni az állat. A kísérletet minden macskával négyszer megismételték, amely során megállapították, hogy a macskák mindkét esetben ugyanolyan örömmel fogadták el a csemegét a színésztől, akárcsak a semleges személytől, teljesen függetlenül attól, hogy hogyan bántak a gazdáikkal.

„Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a macskák különösebben értékelnék a harmadik fél interakcióját a szituációkban:

annak ellenére, hogy érzékenyek az emberi viselkedésre, nem kerülték el azt a színészt, aki megtagadta a segítségnyújtást, ugyanakkor azt a személyt sem részesítették előnyben, aki segített a gazdájuknak.”

Lehetséges, hogy a macskáknak egyszerűen csak kevesebb affinitásuk van a gazdájukkal kapcsolatban, mint remélhetnénk. 2013-ban a Tokiói Egyetem kutatói megállapították, hogy bár a macskák felismerik gazdájuk hangját, gyakran mégis úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják őket.

A Lincolni Egyetem állatviselkedéssel foglalkozó szakemberei egy 2015-ös tanulmányukban megállapították, hogy a felnőtt házimacskák nem úgy tekintenek gazdájukra, mint a biztonság elsődleges forrására...ahogyan a kutyák teszik.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.