Back to top

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Petőházi Tamás GOSZ-elnök köszöntőjében úgy fogalmazott, az évtizedes múltra visszatekintő programjukat ezúttal rendkívüli körülmények közt – nézők nélkül, online formában – voltak kénytelenek megrendezni.

A rendkívüli szót használta nyitóelőadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is, mikor arról beszélt nyitóelőadásában, mennyire hektikus volt a tavalyi esztendő egyes agrárágazatok számára. A koronavírus-járvány, a madárinfluenza és a sertéspestis terjedése, illetve a fél éve tartó áremelkedés a gabona és olajos növények piacán egyaránt jelentős gazdasági hatásokkal bírtak s bírnak most is.

Pályázati hullám közeleg

Ugyanakkor megnyugtatónak nevezte a helyzetet, miszerint a közvetlen és területalapú támogatásokat a következő 1-2 évben kiszámíthatóság és stabilitás jellemzi majd. És ami szintén nem kevésbé fontos, hogy

hamarosan kezdetét veszi egy nagyon intenzív, jelentős fejlesztéseket megmozgató pályázati hullám is,

ugyanis a kormány 1500 milliárd forintos keretösszeget biztosít a mezőgazdaság és élelmiszeripar, egyszersmind a vidék versenyképességének javítása érdekében.

Az államtitkár kiemelte, hogy számos hiánypótló pályázatot indítanak útjára a tavasz folyamán, köztük egy olyat is, amely a gazdák precíziós technológiákra történő átállását lesz hivatott segíteni a fenntarthatóság jegyében. Annál is inkább, mivel 2023-tól kezdődően – az EU soron következő Közös Agrárpolitikájának életbe lépését követően – a támogatási rendszer a környezetkímélő módon gazdálkodóknak kedvez majd.

Óriási lehetőség

A szakmai konferencia első panelbeszélgetését Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója vezette. Mint arra emlékeztetett, idén februárban létrejött a Vidékfejlesztési Kormánybizottság, ami egyebek közt kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját, s kitért arra is, hogy a kormány ettől az évtől kezdve a korábbi 17,5 százalék helyett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. Ezt követően arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, milyen fejlesztési irányokat látnának szívesen a szóban forgó stratégiában.

Petőházi Tamás mindenekelőtt arról beszélt, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztők hektáronkénti bevételei átlagban 3-500 euróval elmaradnak a nyugat-európai gazdákétól. „A probléma azokkal van, akik az országos termésátlagokat sem érik el. Éppen ezért érdemes lenne támogatási rendszert életbe léptetni a felzárkóztatásukra, hogy legyen esélyük felkészülni legalább a 2027-től kezdődő támogatási ciklusra. Ez az ágazat szereplőinek legfontosabb feladata, s a következő két évnek erről, a felkészülésről kell szólnia” – magyarázta.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, a nemzeti társfinanszírozás emelése egy több évtizedes hiánypótlása a rendszernek. Szerinte a következő két év arról szól majd, hogy felkészüljenek az ágazat szereplői egy minden eddiginél nagyobb versenyre. Éppen ezért kezdték el megépíteni zöldmezős vetőmagüzemüket, melyhez hasonló méretű üzem az elmúlt 60 évben nem épült a közép-európai térségben.

„A vetőmag Magyarországon egy nemzetstratégiai befektetés; ez a legalacsonyabb importhányaddal rendelkező ágazat, mely hatalmas export hozzáadott értékkel bír.

Az üzem, mely a magyar vetőmag jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, biztosítja majd, hogy a magyar genetikai alapok eljussanak a környező országokba, értéket teremtve a nemzetstratégiának. Mindehhez igénybe kívánjuk venni az említett támogatásokat” – egyértelműsített.

Gyenei Ferenc, a Bio-Nat Kft. ügyvezetője szerint a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapjanak a fenntarthatósági törekvések, növelni kell a hozzáadott értéket, illetve törekedni kell arra, hogy új piacokon is megvesse lábát a magyar termelés. Beszélt a generációváltás ösztönzésének fontosságáról, illetve az öntözésfejlesztés szükségéről is, ami akár egy tejelő tehenészet esetében, a takarmánybázis létrehozása kapcsán is kulcsfontosságú.

Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója szavai szerint soha vissza nem térő lehetőségük lesz a következő években az ágazat szereplőinek a hatékonyságuk növelésére, a versenyképességük javítására. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a támogatásokkal nem a lemaradókat, hanem a jó adottságokkal és tudásbázissal rendelkező feldolgozó üzemeket, termelőket kell tovább erősíteni.

Juhász Csaba, a Viterra Hungary Kft. ügyvezetője egyebek közt arról beszélt, hogy a legnagyobb intenzitással a mezőgazdaság csúcsát jelentő élelmiszeripart, így az élelmiszertermelést, a magas feldolgozású termékek versenyképes előállítását kell támogatni. Eközben az állattenyésztési szektort is segíteni kell, s így e két törekvés magával hozza majd a szántóföldi növénytermesztés fejlesztési igényét is.

Egyetértésben

A Szántóföldi Szakmai Nap második szekciójában a termelői lehetőségekről, kihívásokról folyt a diskurzus, melyet Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője vezetett.

Kérdésére, miszerint milyen megoldásaik vannak az imputanyag gyártóknak napjaink kihívásaira, elsőként Borsos László, a Corteva Agriscience Magyarország ügyvezetője válaszolt.

„A cég tavaly júniusban adta ki a 2030-ig tartó fenntarthatósági célkitűzéseit, melyekben a távlati tervek összhangban vannak az Európai Unió megváltozott jogszabályaival.

A Corteva biológiai üzletágat épít ki, ennek eredményeképpen öt év múlva a portfóliónk 20 százaléka jó eséllyel biokeverékekből áll majd. Ötvözni kívánjuk azokat a lehetőségeket, melyeket a kémiai és biológiai növényvédelem adhat, s előtérbe helyezzük a talajvizek védelmét és az üvegházhatású gázok csökkentését is” – magyarázta.

Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy bár cégük működése összhangban van az EU-s törekvésekkel, azokkal nem minden esetben ért egyet. „Növényvédelemre és műtrágyázásra például mindenképpen szükség van, hiszen nélkülük nem megoldható jelenleg a növénytermesztés” – hangsúlyozta. Szavai szerint a cég fejlesztéseinek irányát, melyek fókuszában a talaj áll, leginkább az éghajlatváltozás, illetve annak következményei határozzák meg. Ez a vonal mind a termékeikben, mind pedig a szolgáltatásaikban visszaköszön már ettől az évtől.

József Csilla, a Syngenta magyarországi regisztrációs vezetője kiemelte, hogy a környezetvédelem napjainkban társadalmi elvárás, különösképpen az EU tagországai, illetve lakosai körében. A jövedelmező, ugyanakkor biztonságos élelmiszer-előállításé, a környezetért és az emberi egészségért vállalt felelősséggel történő gazdálkodásé a jövő, ezért a cég fejlesztései is ebbe az irányba mutatnak. Mint arra emlékeztetett, a vállalat tavaly felvásárolta az olasz Valagrot, mely nagy gyakorlattal és komoly kutatási háttérrel rendelkezik a biológiai növényvédelem terén.

A kutatás-fejlesztés fontosságát hangsúlyozta Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. marketing vezetője is, aki elmondta:

a BASF évente több mint 900 millió eurót költ K+F tevékenységre, azzal a céllal, hogy olyan innovációkkal rukkolhassanak elő, melyek fenntartható gazdálkodást kínálnak a termelőknek.

„Olyan új hatóanyagokról, megoldásokról beszélhetünk, melyek jelentősen csökkentik a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, miközben biztosítják a kellő hatékonyságot” – mondta, hozzátéve, hogy a cég a közeljövőben jelentősen csökkenti majd a saját károsanyag-kibocsátását is.

Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary ügyvezetője, Közép-Kelet Európai vezetője bizonyos EU-s törekvéseket átgondolatlannak és túlzónak tart, azzal mindenképpen egyet ért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni kell, így erre törekszik cégük is.

Cél, hogy a gazdák kevesebb műtrágyát használjanak fel, éppen ezért olyan termékek használatát ösztönzik, melyekből kevesebbet kijuttatva érhetik el a gazdák a kívánt eredményt. „Ugyanakkor nemcsak a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségét csökkentjük, hanem a teljes logisztikát: a műtrágya ugyanis olyan tömegáru, melynek szállítása komoly környezetterheléssel jár” – magyarázta.

Végül, de nem utolsó sorban Szalkai Gábor, a Bayer Hungária Kft. társadalmi kapcsolatok vezetője osztotta meg gondolatait a témában. A többi közt arról beszélt, hogy a vállalatuk minden tevékenysége esetében kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatósági törekvések, éppen ezért egyfajta hídként is igyekszenek funkcionálni a támogatási keretek és az azoknak megfelelni igyekvő termelők között. Azonban azt is elmondta, hogy szerinte azok, akik eddig is tisztességesen, becsületesen és felelősségteljesen gazdálkodtak, ezeknek kétségtelenül meg tudnak majd felelni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Megújul az Agrárminisztérium épülete

Nyáron megkezdődnek a 2018 óta üresen álló Agrárminisztérium felújítási munkálatai. A Steindl Imre Program részeként az épület megújításával a cél, hogy úgy őrizzék meg hosszú távon az épület műemléki értékeit, hogy közben figyelembe veszik a funkció, a használhatóság szempontjait is. Ezért az épület megújítása, a kezdetektől ismert, az irodai működést megnehezítő szerkezeti hibákat is korrigálja.

Kivételesen kedvező feltételekkel folytatódhat a szingapúri húsexport

Magyarország ezentúl minden eddiginél kedvezőbb feltételek mellett szállíthat sertéshúst és hústerméket Szingapúrba, a hazai előállítóknak, az általánosan érvényes előírásokon túl, semmilyen többlet követelményt nem kell teljesíteniük az exporthoz - mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.