Back to top

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Az eredményeket a FruitVeB honlapján közölték. Ismertetőnkben nem követjük a kérdések sorrendjét. Az idei ültetvénytelepítési pályázatra a válaszadók zöme szeretne jelentkezni, mindössze 8% válaszolt nemmel erre a kérdésre.

Érzékelhető, hogy jelentős az ágazati fejlesztési szándék.

És hogy mindjárt az utolsó kérdéssel folytassuk, nagyon is támaszkodni akarnak a Vidékfejlesztési Program támogatására: 559 válaszadónak csaknem a fele akkor fejleszt, ha ehhez segítséget kap, 8%-uk kezdi el a beruházást még a pályázati döntés megszületése előtt. Kisebb területen vagy egyszerűbb műszaki színvonalon 36%-uk kezdi el a munkát akkor is, ha nem kap támogatást, de ehhez is megvárják a döntést.

A második kérdés azt firtatta, hogy miért nem pályázik valaki, illetve mit tart korlátozó tényezőnek a jövőbeli fejlesztés szempontjából. Erre 313 termesztő válaszolt, és maximum három tényezőt emelhettek ki. A legtöbben túl bonyolultnak, bürokratikusnak és hosszan elnyúlónak tartják a korábbi évek ültetvényes pályázatait.

Ezzel összhangban az Agrárminisztérium korábbi sajtóközleményei alapján a felhívás egyszerűsítésére törekednek kormányzati oldalról.

Gyakori probléma az is, hogy a gyümölcstermesztőknek nincs elég saját forrásuk és nem jutnak hitelhez, hogy fedezni tudják az önerőt a pályázatban. Közel azonos számban (114-en, illetve 112-en) nyilatkoztak úgy, hogy nincs, vagy nem kapnak vízjogi engedélyt, illetve, hogy valószínűleg nem lesz elég munkaerő a fejlesztés utáni munkák-ra. Hosszú távon nagy bizonytalanságot lát a piaci lehetőségekben 107 válaszadó.

Ezeknél a bizonytalanságoknál sokkal kisebb súllyal esik latba, hogy valakinek nincs szabad földterülete vagy kivágandó ültetvénye, ahová telepíthetne, vagy hogy nincs megfelelő szaktudása a magas színvonalú gyümölcstermesztéshez.

Tíz válaszadó azért nem fejleszt, mert nincs kinek továbbadni a gazdaságot, öten pedig azt mondták, már minden tervezett fejlesztést végrehajtottak.

Több választ lehetett megadni arra a kérdésre, hogy milyen beruházási tevékenységet tervez valaki. A legtöbben speciális gépeket vennének, 303 termesztő teljesen új ültetvényt hozna létre, illetve 262-en meglévő gyümölcsösüket cserélnék le. Meglévő ültetvényét korszerűsítené 187 válaszadó (ennél a kérdésnél átlagosan két válasz érkezett az 558 válaszadótól).

Fotó: wikipedia

A válaszadók kétharmada új intenzív ültetvényt létesítene, frisspiaci értékesítésre, a többiek hagyományos ültetvényben és feldolgozóipari alapanyag termelésében gondolkodnak. Az új ültetvények területe 5 hektárnál kisebb lenne a válaszadók több mint 60%-a esetében, 24% gondolkodik 5-10 hektáros gyümölcsös létrehozásán, néhányan pedig még nagyobb telepítésbe is belevágnának.

Meglévő ültetvények korszerűsítését is a kisebb területeken tervezik, itt már több mint kétharmad az 5 hektárnál kisebb ültetvények aránya, nem egészen 20% pedig az 5-10 hektáros terület.

Messze a legtöbben almát telepítenének (248 válasz), majd egy csoportban következik a szilva, meggy és kajszi, 130 körüli válasszal. Körülbelül feleannyian (60-70) tervezik cseresznye, őszibarack, körte vagy dió telepítését, aztán a bogyósgyümölcsök, a bodza és a különleges gyümölcsök következnek. Mogyorót, nektarint két tucat, birset 17 termesztő kíván telepíteni.

Átlagosan ötféle tevékenységet terveznek a gazdálkodók, a telepítést is beleértve. Az 560 válaszadóból 481-en telepítenének, azonkívül sokan akarnak gépet beszerezni (380), kerítést építeni, öntözőkutat fúrni és víztakarékos öntözőrendszert létesíteni. Jéghálót és annak a tartására alkalmas támrendszert 185-en terveznek, mobil fagyvédelmi gépet 139, telepített fagyvédelmi berendezést 133 válaszadó szeretne.

Meglévő tám­rendszerre jéghálót vagy esővédő fóliát is terveznek néhányan, mások pedig előre gondolkozva egyelőre a támrendszert építenék ki ezekhez a termésbiztonságot szolgáló fejlesztésekhez.

A beruházások összes költsége nem meglepő módon a területtel arányosan alakul. Kicsit több mint negyed-negyedrészben 10, illetve 25 millió forintos felső határról számolnak be a válaszadók, 20%-uk vállal 25-50 milliós fejlesztést, 8-8% menne el 75, illetve 100 millióig is akár.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Megújul az Agrárminisztérium épülete

Nyáron megkezdődnek a 2018 óta üresen álló Agrárminisztérium felújítási munkálatai. A Steindl Imre Program részeként az épület megújításával a cél, hogy úgy őrizzék meg hosszú távon az épület műemléki értékeit, hogy közben figyelembe veszik a funkció, a használhatóság szempontjait is. Ezért az épület megújítása, a kezdetektől ismert, az irodai működést megnehezítő szerkezeti hibákat is korrigálja.

Kivételesen kedvező feltételekkel folytatódhat a szingapúri húsexport

Magyarország ezentúl minden eddiginél kedvezőbb feltételek mellett szállíthat sertéshúst és hústerméket Szingapúrba, a hazai előállítóknak, az általánosan érvényes előírásokon túl, semmilyen többlet követelményt nem kell teljesíteniük az exporthoz - mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra

A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.