Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.
„Általában azt szokták mondani, hogy a – 15 és – 20 °C közötti hőmérséklet már elég rendesen lecsökkenti a létszámokat, de persze itt is vannak kivételek. Például a poloskának a petéi akár – 50 °C is kibírják.” – mondja Páll László, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növénytermesztési osztályvezetője, majd hozzáteszi, nem csak további poloskainváziós évre kell készülnünk, más invazív fajok is vígan élnek a mi éghajlatunkon.
„A harlekinkaticák például Szibériában is előfordulnak, tehát el lehet képzelni azt, hogy mennyire szélsőséges körülményeket kibírnak ezek a rovarok.”
A 2020-21-es telet jórészt a téli és tavaszias időjárás váltakozása jellemezte, aztán februárban jött némi valódi tél, és az ország egyes területein hullott kellő csapadék is. Utóbbi a témánk szempontjából azért fontos, mert vannak olyan rovarok, amelyek téli pihenőjük alatt a vizet nem bírják.
„A vetésfehérítő fajok áttelelését nagyban befolyásolja a csapadék. Tehát a nagy, száraz hidegeket bírják, de abban a pillanatban, amikor többször éri csapadék az avarban, illetve az erdő szélén áttelelő imágókat, rovarpatogén gombák, illetve a víz okozta befulladás csökkentheti a létszámukat”
– hangsúlyozza Páll László.
A víz akár végzett, akár nem végzett nagy pusztítást, nagyüzemekben a szakemberek felkészülnek a védekezésre. Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél az első védekezést várhatóan a repcében végzik majd a repceszárormányos, illetve a nagy repceszárormányos ellen. Ezek ugyanis már 6-7 °C-nál megjelennek, és 9-10 °C-os hőmérsékletnél már tömegesen vannak jelen a táblában.
Páll László, növénytermesztési osztályvezető a további védekezésről elmondta: "Egy kicsit később a kalászos növényekben támad a vetésfehérítő imágója, általában március végén, április elején. Lehet maga az imágó ellen is védekezni, de a későbbiekben, amikor kikelnek a vetésfehérítő-lárvák, közismerten az árpacsigák, azok ellen is, mégpedig április végén, május elején."
Ez tehát a nagyüzem, ahol az agrotechnika betartásával, a vetésforgóval és a termőterület megválasztásával is már növényvédelmi tevékenységet végeznek,
de ide sorolható a fajtaválasztás ugyanúgy, a talajjal végzett műveletek, a talajforgatás, a szármaradványok zúzása, talajba forgatása is. Itt mutatkozhat meg a precíziós gazdálkodás egyik előnye is: nem kell ész nélkül mindenütt vegyszeresen védekezni, hanem egy drónos állapotfelmérés után egészen pontosan elegendő ott és akkor, ahol és amikor a kártevők vannak.
„A kémiai vegyszerezésről szólva meg kell jegyeznünk, hogy az Európai Unió kivonta a felszívódó növényvédőszereket, így már gyakorlatilag csak a piretroid, vagyis taglózó hatású rovarölőszerek használatát engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy amikor aktívan végezzük a táblában a védekezést, a rovarölő amit ott talál, azt elpusztítja” – figyelmeztet a növénytermesztési osztályvezető.
Kisebb, illetve ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban, illetve kiskertekben elengedhetetlen a növénytársítások használata, ezzel ugyanis számos rovar kártétele megakadályozható, de azért itt is vannak különféle növényvédelemre alkalmas praktikák.
Páll László: „Különböző növényekből kivont hatóanyagok, illetve különböző olajok, repceolaj, ricinusolaj kombinálásával egy keveréket kell előállítani és ez használható a rovarok, illetve a különböző károsítók ellen.”
A mezőhegyesi mintagazdaság szakemberei mindenesetre azt javasolják, kisebb gazdaságok nyugodtan keressenek fel a hozzájuk hasonló nagyobb gazdaságokban dolgozó növényvédő szakembereket, hogy megtervezzék a megfelelő védekezést, a
kerttulajdonosok pedig egyrészt a gazdaboltok üzemeltetőitől vagy épp
Kerti Kalendárium növényorvosától tájékozódhatnak a legjobb praktikákról.