Back to top

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.

MMG - Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

„Általában azt szokták mondani, hogy a – 15 és – 20 °C közötti hőmérséklet már elég rendesen lecsökkenti a létszámokat, de persze itt is vannak kivételek. Például a poloskának a petéi akár – 50 °C is kibírják.” – mondja Páll László, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. növénytermesztési osztályvezetője, majd hozzáteszi, nem csak további poloskainváziós évre kell készülnünk, más invazív fajok is vígan élnek a mi éghajlatunkon.

„A harlekinkaticák például Szibériában is előfordulnak, tehát el lehet képzelni azt, hogy mennyire szélsőséges körülményeket kibírnak ezek a rovarok.”

A 2020-21-es telet jórészt a téli és tavaszias időjárás váltakozása jellemezte, aztán februárban jött némi valódi tél, és az ország egyes területein hullott kellő csapadék is. Utóbbi a témánk szempontjából azért fontos, mert vannak olyan rovarok, amelyek téli pihenőjük alatt a vizet nem bírják.

Búza február elején
Fotó: Csatlós Norbert

„A vetésfehérítő fajok áttelelését nagyban befolyásolja a csapadék. Tehát a nagy, száraz hidegeket bírják, de abban a pillanatban, amikor többször éri csapadék az avarban, illetve az erdő szélén áttelelő imágókat, rovarpatogén gombák, illetve a víz okozta befulladás csökkentheti a létszámukat”

– hangsúlyozza Páll László.

A víz akár végzett, akár nem végzett nagy pusztítást, nagyüzemekben a szakemberek felkészülnek a védekezésre. Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-nél az első védekezést várhatóan a repcében végzik majd a repceszárormányos, illetve a nagy repceszárormányos ellen. Ezek ugyanis már 6-7 °C-nál megjelennek, és 9-10 °C-os hőmérsékletnél már tömegesen vannak jelen a táblában.

Fotó: Csatlós Norbert
Páll László, növénytermesztési osztályvezető a további védekezésről elmondta: "Egy kicsit később a kalászos növényekben támad a vetésfehérítő imágója, általában március végén, április elején. Lehet maga az imágó ellen is védekezni, de a későbbiekben, amikor kikelnek a vetésfehérítő-lárvák, közismerten az árpacsigák, azok ellen is, mégpedig április végén, május elején."

Ez tehát a nagyüzem, ahol az agrotechnika betartásával, a vetésforgóval és a termőterület megválasztásával is már növényvédelmi tevékenységet végeznek,

de ide sorolható a fajtaválasztás ugyanúgy, a talajjal végzett műveletek, a talajforgatás, a szármaradványok zúzása, talajba forgatása is. Itt mutatkozhat meg a precíziós gazdálkodás egyik előnye is: nem kell ész nélkül mindenütt vegyszeresen védekezni, hanem egy drónos állapotfelmérés után egészen pontosan elegendő ott és akkor, ahol és amikor a kártevők vannak.

Harlekinkatica
Fotó: pixabay.com

„A kémiai vegyszerezésről szólva meg kell jegyeznünk, hogy az Európai Unió kivonta a felszívódó növényvédőszereket, így már gyakorlatilag csak a piretroid, vagyis taglózó hatású rovarölőszerek használatát engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy amikor aktívan végezzük a táblában a védekezést, a rovarölő amit ott talál, azt elpusztítja” – figyelmeztet a növénytermesztési osztályvezető.

Kisebb, illetve ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságokban, illetve kiskertekben elengedhetetlen a növénytársítások használata, ezzel ugyanis számos rovar kártétele megakadályozható, de azért itt is vannak különféle növényvédelemre alkalmas praktikák.

Páll László: „Különböző növényekből kivont hatóanyagok, illetve különböző olajok, repceolaj, ricinusolaj kombinálásával egy keveréket kell előállítani és ez használható a rovarok, illetve a különböző károsítók ellen.”

A mezőhegyesi mintagazdaság szakemberei mindenesetre azt javasolják, kisebb gazdaságok nyugodtan keressenek fel a hozzájuk hasonló nagyobb gazdaságokban dolgozó növényvédő szakembereket, hogy megtervezzék a megfelelő védekezést, a

kerttulajdonosok pedig egyrészt a gazdaboltok üzemeltetőitől vagy épp Kerti Kalendárium növényorvosától tájékozódhatnak a legjobb praktikákról.
 
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Szemeskukorica - Szuperkorai és silóhibridek

A Gabonakutató Nonprofit Kft. széles hibridportfólióval áll a termelők rendelkezésére, a szuperkorai fajtáktól egészen a középérésű silóhibridekig. Cikkünkben a GK Kukorica- és Ciroknemesítési Osztályának szemeskukorica-hibridjeit mutatjuk be. A szemestakarmány-előállítás elsődleges szempontjai a magas terméshozam és az alacsony toxintartalom.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.