Back to top

A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt

Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszámoló éppen csak azokra a tényekre nem tér ki, amelyek egyértelműen visszaigazolják annak eredményét, ahogyan a Fidesz-KDNP kormány a korábbi szocialista-liberális kormányzat által 2002 és 2010 között kialakított, egyértelműen a nagyüzemi lobbi számára kedvező birtokpolitikai- és támogatási rendszert alapjaiban változtatta meg a kis- és közepes méretű gazdálkodók számára. Nagy István arra emlékeztetett, hogy

míg Magyarországon 2010-ben 2,5 millió hektáron gazdálkodtak az egyéni gazdaságok, addig 2019-ben már több mint 3,2 millió hektáron, ami a mezőgazdasági terület 61 százaléka.

Hozzátette: a 2015-2016-ban lezajlott „Földet a gazdáknak!” Programban a regisztrált magyar földművesek 30%-a, csaknem 30.000 személy szerzett földtulajdont. Az árverésen részt vevők 60%-a 50 hektár alatt, 50%-uk pedig 20 hektár alatt vásárolt és mindössze az árverési vevők 9%-a vett 100 hektár feletti méretű földet.

Nagy István szerint a jelentésben azt a tényt is elhallgatják, hogy az Európai Unió 28 tagországa közül Magyarország hozta meg Európában a legszigorúbb döntést azzal, hogy az 1200 hektár fölötti területek vonatkozásában az egységes területalapú támogatást már nem fizeti ki a nagygazdaságok számára, ezzel arányaiban messze a legnagyobb összeget elvonva tőlük az összes uniós tagállam között. Hangsúlyozta:

az agrártámogatások kifizetésének esetében Magyarország az egyik legszigorúbb és legkifinomultabb ellenőrzési rendszerrel rendelkezik, amely nemcsak szigorú akkreditáción esik át, hanem amelyet az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék is rendszeresen vizsgál.

Hozzátette: a mezőgazdasági fejlesztési források legalább 80 százaléka a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz kerül a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Programon belül. 2010 óta pedig összesen 2.054,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg a kis- és középvállalkozások számára, ennek 70 százalékát – azaz mintegy 1.435 milliárd forintot - a mikrovállalkozások kapták. Kifejtette: Magyarországon évente csaknem 170 ezer gazdálkodó jut hozzá több százmilliárd forint uniós közvetlen támogatáshoz, és 2015 óta 216 ezer kérelem került támogatásra a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások kérelmei közül a Vidékfejlesztési Program keretében. A hazai agrárpolitika gerincét a kis- és középgazdaságokat erősítő döntések és támogató intézkedések adják, amit ténylegesen a mezőgazdaságból élő gazdatársadalom értékel és elismer- emelete ki az agrárminiszter.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Megújul az Agrárminisztérium épülete

Nyáron megkezdődnek a 2018 óta üresen álló Agrárminisztérium felújítási munkálatai. A Steindl Imre Program részeként az épület megújításával a cél, hogy úgy őrizzék meg hosszú távon az épület műemléki értékeit, hogy közben figyelembe veszik a funkció, a használhatóság szempontjait is. Ezért az épület megújítása, a kezdetektől ismert, az irodai működést megnehezítő szerkezeti hibákat is korrigálja.

Kivételesen kedvező feltételekkel folytatódhat a szingapúri húsexport

Magyarország ezentúl minden eddiginél kedvezőbb feltételek mellett szállíthat sertéshúst és hústerméket Szingapúrba, a hazai előállítóknak, az általánosan érvényes előírásokon túl, semmilyen többlet követelményt nem kell teljesíteniük az exporthoz - mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Közös feladatunk az erdők felkészítése a klímaváltozásra

A klímaváltozás és a hozzá történő alkalmazkodás az erdőgazdálkodás elmúlt száz évének talán legnagyobb kihívása - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Európai Erdők 8. Miniszteri Konferenciáján, szerdán.