Back to top

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

A zárvatartás miatt a látogatók elmaradásával az állatkertek jelentős bevételkiesést könyvelhettek el. Különösen igaz ez a magánalapítású állatkertekre, hiszen az üzleti vállalkozásként működő kisebb állatkertek még nehezebb helyzetbe kerültek.

A Magyar Állatkertek Szövetsége ennek okán 2021. február 22-én rendkívüli online taggyűlést hívott össze, és hozott elvi döntést az említett állatkertek lehetséges megsegítése céljából.

Fotó: MagánZoo
Így jött létre az Agrárminisztérium szakmai támogatásával a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) által létrehozott – a szövetség tagjainak felajánlásaiból visszatérítendő támogatás alapjául szolgáló – több millió forint értékű pénzügyi keretet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egy ugyanolyan összegű, vissza nem térítendő kormányzati támogatással növelt.

A jelen támogatási forma mindezen alapgondolatokat tudatosítva kíván megoldást nyújtani az állatkertek járványhelyzet okozta fenntartási nehézségeiből következő kihívásokra.

Tóth Tibor, a MagánZoo tulajdonosa 25 éve nyitotta meg saját magánállatkertjének kapuit, ami e tekintetben első volt Magyarországon. A 21 hektáron, saját tőkéből létrehozott állatkert jelenleg mintegy 400-500 különféle állatfajnak ad otthont. Juhoktól, kecskéktől kezdve megtalálhatók is számos kisállatok, mint az ormányos medve vagy számos majomféle, emellett akadnak itt zebrák és különböző nagymacskafélék is: fehér és sárga bengáli tigris, sárga szibériai tigris, többféle oroszlán,

vagy éppen az a hótigris, amelyből a világon összesen 50 egyed él.

Fotó: MagánZoo
– Évente több mint 100 ezer vendéget fogadtunk, azonban a tavaly márciusban megjelenő pandémia óta jó, ha öt hónapot nyitva tudtunk lenni, de ez idő alatt sem merték látogatni az érdeklődők az állatkertet. Gyakorlatilag jó ideje nincs bevételünk, az eddig felhalmozott tartalékainkat éljük fel, és jó, ha májusig kitartunk. De ahogy a helyzet kinéz, a rémálomnak még koránt sincs vége… – mondja Tóth Tibor.

MagánZoo-nál megközelítőleg az 5 millió forintos összeget is elérik a fenntartási költségek havonta, csak a napi állatok etetéséhez szükséges húsmennyiség 250 kg, amit az állatkert saját forrásból kénytelen finanszírozni.

Az eddig 11 fős dolgozói állományt 9-re kellett a tulajdonosnak leredukálnia az anyagi veszteségek miatt, még akkor is, ha a munkaerőre nagyon nagy szükség lenne.

– Kétségbeejtő és kilátástalan a helyzet! A Magyar Állatkertek Szövetsége által létrehozott támogatási keretről azonban sem a szövetség, sem a minisztériumok nem értesített minket.

Pedig állatkertünk jogosult lenne erre a támogatásra, de ha egyik ismerősöm nem jelezte volna felém, hogy a Magyar Közlönyben megjelent ez a támogatási keret, akkor a mai napig nem tudnék róla.

A magyar kormány ezt a támogatást a magyar állatkertek megsegítésére adta. Nem pedig a magyar állami állatkertek megsegítésére, márpedig ebből a támogatási keretből ezek az állatkertek is részesülnek. A magánállatkertek jelenetős része egyelőre viszont nem – véli Tóth Tibor.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek

A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára. A rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Megújul az Agrárminisztérium épülete

Nyáron megkezdődnek a 2018 óta üresen álló Agrárminisztérium felújítási munkálatai. A Steindl Imre Program részeként az épület megújításával a cél, hogy úgy őrizzék meg hosszú távon az épület műemléki értékeit, hogy közben figyelembe veszik a funkció, a használhatóság szempontjait is. Ezért az épület megújítása, a kezdetektől ismert, az irodai működést megnehezítő szerkezeti hibákat is korrigálja.