Back to top

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

– Még 2006-ban határoztuk el a férjemmel, hogy Balaton-felvidéken, a Dörgicsei-medencében valósítjuk meg régóta dédelgetett álmunkat, a környezetkímélő gazdálkodást egy kis gyümölcsbirtokon. A gyerekeink akkorra felnőttek, eljött az ideje az „önmegvalósításnak”. Gépészmérnök voltam a textiliparban, amit a rendszerváltás lenullázott.

Érzékelhető volt, hogy a következő világ a pénzről szól majd, így – negyvenen túl – fiatalos lendülettel pénzügyi diplomát szereztem.

Dr. Bisztray Dénesné Adrienn a budapesti Böszörményi úti piacon
Mindig volt munkám, feladatom, sohasem unatkoztam, de úgy éreztem, szükségem van a teremtés erejének megtapasztalására. Így aztán főállású őstermelő lettem. A férjem besegít, a család apraja-nagyja meg szükség esetén és alkalomadtán.

Nehezek voltak az első lépések itt vidéken, halmozottan hátrányos helyzetűként: városiként, biogazdálkodóként, nőként. Városlakó diplomásként, elszántan, rengeteg szakirodalmat elolvasva, az aranykalászos gazda OKJ-papírt megszerezve jöttem vidékre, mondván, nekem már nem lehet újat mondani. Pedig de! Itt azóta is, nap mint nap tanulok valami újat.

Tanulok a természettől, a természetről. Tanulom az ősök tudását – és az új tudással való okos kombinálását, amit a helyi gazdák szívesen megosztanak velünk.

Bisztray Dénesné Adrienn azt mondja, a városi rutinhoz képest sokkal több kreativitásra van szükség vidéken. Mindig van új kanyar, sohasem egyenes az út. Városban, amikor kinézünk az ablakon, jószerével azt sem látjuk, éppen milyen évszak van, hiába a szél, a víz, a hideg, a meleg, a pára, a szárazság. Vidéken az eső az ünnep: akkor minden rendben van. Bár veszendőben, de még érződik néha az évszázados egymásra utaltság. Jutalom is van bőséggel: tiszta a levegő, milliárd csillag az égen, hallani magunkat a csöndben, hallani a másik embert – minderre van idő és tér.

– A kezdet kezdetén úgy határoztunk, nem használunk gyomirtót, rovarok ellen sem idegmérget, sem rágcsálóirtót. Lehetőség szerint elsősorban fizikai eszközökkel igyekszünk megvédeni a birtokunk növényeit. Ezzel csökkentjük a talaj, a talajtakaró növényzet, a termesztett növénykultúrák, a levegő és talajvizeink szennyezését, a Balatonba való bemosódásukat.

Egyszóval, védjük az ökoszisztémát, és ezzel az emberek egészségét.

A területünkön rezisztens szőlő- és gyümölcsfajtákat ültettünk. Több faj és fajta összeültetésével a monokultúráknál ellenállóbb, öngyógyító, kevesebb anyagi ráfordítást igénylő és környezetkímélő gazdaságot építünk. Feldolgozott termékeket készítünk. A 100 százalékos szőlőlét, meggylét, kajszinektárt, üvegpalackokba töltjük, és a prémium minőségű házi lekváraink üvegei is visszaválthatók. A friss gyümölcsöket papírzacskókban áruljuk. A vásárlóinkkal beszélgetve erősítjük a környezettudatosságot, és ezáltal a visszaváltható csomagolás elfogadását.

Illusztráció

Birtokunk szőlőfajtái sötét színűek, nagy rezveratroltartalmúak, és igen kedveltek a muskotályos aromájúak is. A gyümölcsfáink közül a mandulák viszik a prímet, hat fajtát telepítettünk. Van köztük különleges cukrászmandula és hosszan eltartható, nem avasodó is. A fái magasak, vagyis a gyümölcsük nehezen megközelíthető, de megéri a fáradtságot.

A nagyszemű cseresznyénk a lehető legkorábbi, jól be is hozza az árát. Néhány különleges fajtát porzónak vagy unikumként ültettünk.

A meggy a legmegbízhatóbb gyümölcsünk. Van belőle bőtermő, van rezisztens, van fűszeres ízvilágú és van nagy szemű, korai prémium. A kajszi az örök szerelmem, de annyi kis fát elpusztítottak az erdei vadak, és annyit kellett pótolni emiatt, hogy a fajtalista már szinte követhetetlen. De csak szinte, mert a mezőgazdasági támogatás nagyon pontos adminisztrációt követel. Így minden egyes gyümölcsfánknak rögzítjük a pontos koordinátáit, a fajta feltüntetésével és minden fontos megjegyzendő adattal. Majdhogynem olyan kartonjuk van, mint a körzeti orvosnál az embereknek. A szőlőt és a gyümölcsöket hőkezeléssel mindenmentes 100 százalékos gyümölcslének, gyümölcsnektárnak vagy nagy gyümölcstartalmú lekvárnak dolgozzuk fel. Az elkészült terméket gyorsan elviszik visszajáró vagy újabb és újabb vevőink.

Egyik legnagyobb büszkeségünk a fekete szőlőlekvárunk, amit sikerült végre a lehető legjobb ízben, állagban és formában elkészítenünk és piacra dobnunk.

A friss és minőségi terméket szeretik és rendszeresen keresik az emberek.

Illusztráció

– Szőlőt friss fogyasztásra is értékesítünk dörgicsei és környékbeli boltoknak, árulunk a kedvenc piacomon, a vászolyin, és Tihanyban és a káptalantóti Liliomkertben is. Hetente egyszer szállítunk a budapesti Böszörményi úti piacra, azonkívül a nekedterem.hu-n és a falufoodon keresztül is értékesítünk.

Augusztusban nehéz megbirkózni a multi láncok négy országból is idehozott szőlőivel. A budapesti piacon igen gyorsan elviszik a szőlőnket, sőt, már hónapokkal előtte rákérdeznek, úgy várják.

Ezért érdemes dolgozni. Ezekre a pillanatokra gondolok, amikor február közepén elkezdem a szőlőben a metszést, és közben majd’ odafagy a kezem az ollóhoz.

A cseresznyét, meggyet, kajszit friss fogyasztásra is elvisszük a piacokra, bár tavaly a neten meghirdetve már háztól elvitték.

Ennek vélhetően a kiváló minőség, a jó ár és a bizalom volt az oka. Mindennek a minőség az alapja. Ezért pályáztam meg A Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék védjegyet, amit el is nyertem.

Bisztray Dénesné Adrienn szerint ráférne a segítség a termelőkre.

– Nagy segítség lenne, ha a mi méretünkben, az őstermelőknek is lennének pályázatok, amikkel gépesíteni tudnánk a munkát, mind a földeken, mind a terményfeldolgozásban. Még 10 éve sem gondoltam volna, hogy nagymamakoromban egy kistraktort szeretnék születésnapomra. A túlélésnek a több lábon állás a feltétele.

Illusztráció

Az erdei vadak bizony sok gondot, milliós nagyságrendű kárt okoztak, még egy ilyen kis birtokon is, mint a mienk. Ma már erős, magas kerítés tartja távol őket.

Jó lenne, ha a vadkárt is a fagykár mintájára kezelné a szakvezetés: a megtörtént vadkárra kijönne a kormányhivatalból a szakember, felmérné, és annak megfelelően fizetnének.

Most még biztosítást sem lehet kötni vadkárra.

Az őstermelő alapjában véve egy polihisztor. Nekünk mindenhez kell értenünk: a szakmához, a mezőgazdasághoz, a növényorvosláshoz, a pályázatíráshoz, a könyveléshez, a pénzügyekhez, a marketinghez. Jó ötlet volt feleleveníteni a régi piacokat a termelői piacok alakjában, bár sok helyen elveszítik eredeti céljukat a piacszervező mohósága miatt. A kis őstermelők nem tudják kigazdálkodni a helypénzeket, ezért sokszor csak kereskedők alkalmazottai vannak a termelői piacokon, nagybaniról hozott árukkal.

Ma szőlésznek lenni Magyarországon ráfizetéssel járó úri huncutság. Úgy érzékelem, túltermelés van nálunk, ezért a borszőlőnek alacsony a felvásárlási ára, és még örülhetünk, ha megveszi egy borászat.

Hiába a borászlobbi érdekeinek érvényesítése a földtörvénnyel kapcsolatban, a tények makacs dolgok: attól, hogy lenyomják a földárakat, nem lesz olcsóbb a szőlő a borászok számára.

Az alacsony ár miatt nem érdekeltek a minőség javításában a szőlészek. A költségeket próbálják alacsonyan tartani, ami szembemegy a minőséggel. Nekem is azért kell étkezési szőlőként piacra vinnem a termés egy részét, hogy fedezni tudjam a borszőlőn keletkező veszteségemet.

Illusztráció

Ja, hogy miért telepítettem akkor borszőlőt is? Mert csak a hegyközség rendeletében megszabott borszőlőfajtákat lehet telepíteni a szőlőkataszter részét képező területekre. A csemegeszőlő telepítését nem támogatták – szemben a borszőlőével. Sok esetben hatalmas összeggel járó fajtaváltásra lenne szükség. Mi még mindig gyengén vagyunk eleresztve tőkével, ráadásul reménytelenül kevés munkás van a mezőgazdaságban.

Ezen a helyzeten a gépesítés enyhíthetne érdemben.

Csakhogy az irodákból irányított robotokkal, drónokkal végleg megszűnne a vidéki élet: eltűnnének a falvak, a falusi porták, a vidéki életérzés, és a szabadság, a függetlenség.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

A söriparnak sem sikerült jól az évkezdet, de bíznak a nyárban

Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók bíznak abban, hogy az év további részében a forgalom fellendül - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.