Back to top

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Mekkora a hazai tojásfogyasztás mennyiségének a mértéke az előző évekhez képest?

– Magyarország lakossága megközelítőleg 2,3 milliárd db tojást fogyaszt el évente. Az egy főre jutó tojásfogyasztás évek óta növekszik – a KSH adatai szerint 240 db/fő volt az előző évben. Azonban mivel a lakosság száma évről évre valamelyest csökken, a kettő aránya kiegyenlíti egymást. Ezért összességében állandónak mondható az éves hazai tojásfogyasztás.

Az ömlesztett tojás esetében, az egyértelműbb származásihely-információk feltüntetéséről jogszabályt alkotott az Agrárminisztérium. E jogszabály mikor lép hatályba?

– A jogszabály idén január elején lépett hatályba. Célja a vásárlók informálása a tojás származási helyének egyértelmű feltüntetésével. A tárca első körben a lédig tojásokra vezette be a szabályozást. Ez komoly előrelépést jelent, függetlenül attól, hogy a lédigtojás-forgalom kevesebb jelentőséggel bír, mint a csomagolt. A tojás héján feltüntetett kódon is látható a „HU” jelzés, de ha egy egyértelmű piros-fehér-zöld zászlós megjelölést kap a termék, az még inkább informálja a fogyasztót.

A csomagolt terméknél egyelőre nincs jelölési kötelezettség, de erről jelenleg is zajlanak a tárgyalások, hogy a későbbiekben az Európai Unión összes tagállamában, vagy a tagállamokra döntésére bízva, de kötelező legyen a csomagolt tojás származási hely megjelölése.

Hogyan aránylik a ketrecben és a szabadtartásban tartott baromfik tojástermelése?

– Az Európai Unióban még mindig a ketreces termelés a jelentősebb. Tavaly ugyan 50 százalék alá esett ez az arány, amit az alternatív több mint 30 százalékkal, majd pedig a szabadtartás követett. E tekintetben Magyarországon is hasonló a tendencia, csak arányaiban más: 84 százalék körüli a ketreces, valamivel több mint 15 százalék a mélyalmos vagy volieres (alternatív), valamint 0,38 százalék a bio-, 0,44 százalék pedig a szabadtartás.

De hozzá kell tenni, hogy az új üzemek kapacitásbővítéseik során egyre nyitottabbak az alternatív tartás felé, ami voltaképpen egy Európai Uniós trendnek köszönhető.

Állategészségügyi és humánegészségügyi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legbiztonságosabb a ketreces tartás, ha viszont állatvédelmi okokra hivatkozva szokták ajánlani az alternatív vagy inkább a szabadtartásos termelést.

Mit várható tojásárak terén?

– A termelési költségek jelentősen megemelkedtek, különös tekintettel a takarmány-alapanyag, illetve a takarmányárakra, emiatt a későbbiekben a tojásárakban is várható áremelkedés.

A madárinfluenza kihatással van hazai tojástermelésre, -árakra?

– Tavaly a madárinfluenza tyúkágazatban is felütötte fejét, emiatt az állattartóknak jelentős állományokat kellett megsemmisíteniük.

Az állománycsökkenés katalizálhatja a tojás áremelkedését, ugyanakkor nem volt olyan mértékű ez a kisesés, hogy ezt érzékelni lehetne a tojástermelés (mennyiség) szempontjából.

Hogyan alakult a tojásexport és -import, különös tekintettel a pandémiára?

– Miután Magyarország nem termel annyi tojást, amennyit elfogyaszt, ezért importra szorulunk. A regisztrált termelés megtermeli a fogyasztási igények bő 50 százalékát, emellett a háztáji termelésünk újabb 25-30 százalékot biztosít, a különbözet pedig főként lengyel importból származik, de annak mértékét a kereslet-kínálat aránya is jelentősen meghatározza.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kárenyhítési alap segítséget nyújt a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek

A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára. A rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Kereskedelmi forgalomba kerül az aranyos rezgőgomba

Új gombafaj került a belga Fresh Mushroom Europe cég kínálatába, a főként Kínában fogyasztott Tremella aurantia. A különleges gombát Ázsiából exportálják a világ minden részére. Az FME kínálatában egész évben megtalálható lesz, és a forgalmazó szerint itt az ideje, hogy az európai konyhákban is teret nyerjen..

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.