Back to top

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Minden készen áll, hogy ötven év után újra kimagasló nemzetközi színvonalú vadászati világkiállításnak legyünk a házigazdái. A programsorozat jelen állásának ismertetése mellett, ezúttal sikerült betekintést nyernünk a kormánybiztos vadászathoz fűződő kapcsolatába, és néhány személyes történetet is megosztott velünk.

A koronavírus-világjárvány rendezvények sokaságát ellehetetlenítette. A 2021-es világkiállítás nincs veszélyben?

A járvány valóban komoly problémákat okozhatna, ha megjelenése óta nem tettünk volna megfelelő intézkedéseket. Úgy véljük, hogy jövő év első negyedévére biztosan lesz vakcina, és a kiállítás szeptember 25-i nyitásáig elkészül az a protokoll, miáltal teljes biztonsággal megtartható a grandiózus rendezvény.

A kitűzött időpontban tehát mindenképpen meglesz tartva a kiállítás, csak a korlátozások mértéke a kérdéses.

A rendezvényt digitálisan is készülünk megjeleníteni, hogy azok is követhessék az eseményeket, láthassák a kiállítást, akik nem tudják, vagy a járvány miatt nem merik személyesen felkeresni. Olyan nagyszabású rendezvényre készülünk, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vadászatot, vadgazdálkodást és a fenntarthatóságot méltó körülmények között megismertessük a közönséggel.

Fotó: Egy a Természettel

A kiállítás tehát célegyenesben van, és a jövő évi FeHoVa-n már a részletekről is többet megtudhatunk. Annyi bizonyos, hogy a kiállítás központja a teljes területén megújuló HUNGEXPO lesz, míg Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban mint kiemelt helyszíneken pedig megújított gyűjteményeket, valamint vadászkutyás programot szemrevételezhetnek az érdeklődők.

Emellett a 22 állami erdőgazdaság és a megyei vadászkamarák is részesei a szervezésnek, vagyis kijelenthető, hogy az egész országot lefedő kiállításban lesz részünk.

Végzettségét tekintve történész. Hogyan került közeli kapcsolatba a természettel?

Eredetileg zoológus szerettem volna lenni, azonban az átkosban ezt a tantárgyat nem tanították Magyarországon, ezért a történelem-földrajz szakot választottam. Az ott tanultak miatt a természet iránti érdeklődésem részben tudományos és szakmai alapon nyugszik. Ugyanakkor falusi gyerek vagyok, 14 éves koromig Abaújszántón nevelkedtem. Szabadidőm eltöltésére kiváló alkalom volt, amikor nagyapámmal elmehettem vadászni, ahol képet kaptam a természet sokszínűségéről. Később ezeket a tapasztalatokat szakmai fejlődésem során kamatoztatni is tudtam.

Kovács Zoltán néhány emlékezetes vadászélményét is felidézte. Muflonvadászaton járt a Mátrában.

Négy napi csúszás-mászás, több kilométeres cserkelések után még lövési szituációig sem jutott el, mert a kiszemelt nyáj több száz méterről kiszúrta közeledését.

Az ötödik napon azonban váratlan dolog történt. Kísérőjével terepjáróval küzdötték fel magunkat egy meredek hajlón. Nagy zörgés-csörgés közepette értek fel a tetejére, amikor megpillantottak két kost. A puska a csomagtartóban, lőszer a táskában… „Megpróbáltam a lehetetlent. Kinyitottam az ajtót, kiszálltam – a kosok álltak; felnyitottam a csomagtartót, elővettem a puskát, betöltöttem, majd előrementem a kocsi elejéhez – a kosok még mindig álltak. Végül az egyik 50-60 méter távolságból „megvárta” míg felkészülök a lövésre, ellentmondva minden törvényszerűségnek, ami az előző négy napban meg is történt.” Nemcsak amiatt kedves emlék számára, hogy terítékre tudta hozni első kosát, hanem a vad viselkedése is felejthetetlen élmény maradt.

„A vad sok esetben meglepi az embert, emiatt a legváratlanabb helyzetekre is fel kell készülni – ez adja talán a vadászat szépségét.”

A világkiállítás kabalaállata Fátyol, a drótszőrű magyar vizsla. Ennek az az oka, hogy a vadászat és a vadászkutya szorosan összefüggnek, vagy úgy gondolták, így a kiállítást könnyebb megszerettetni a nem vadászó közönséggel?

Mindkét felvetés helytálló. A gazdák egy része nincs tisztában kutyája képességeivel, tulajdonságaival. A vadászkutyafajtákat tartók figyelmét fontos felhívni arra, hogy miért kell megőrizni hű társukban az ősi ösztönt. Aki még nem tapasztalta meg, hogy milyen kutyával vadászni, az nincs tisztában a vadászat egészével. Teljesen más megélni a vadászatot akkor, amikor kiülök a lesre, vagy drótszőrű vizsláimmal bokrászok. Olyan együttműködést kíván ez az embertől és kutyától egyaránt, ami kölcsönös tiszteleten, fegyelmezettségen és kiképzésen alapszik.

Mindez rámutat arra, hogy a vadászat alapvetően nemcsak a lövésről szól, hanem olyan kulturális és viselkedési tevékenység, amit a vadászembernek el kell sajátítania és a gyakorlatban is tudnia kell alkalmazni.

Tehát Fátyollal egyfelől népszerűsítjük a kiállítást, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a magyar vadászkutyafajtákra, hiszen például a drótszőrű magyar vizsla nemrégiben még veszélyeztetett fajtának számított.

Fotó: Egy a Természettel

Mi a tapasztalata, hogyan viszonyul a kiállításhoz a nagyközönség?

Azt gondolom, hogy az emberek sokkal kedvezőbben vélekednek a vadászatról, mint azt sokan gondolnák. Nyilván vannak elvből elutasítók, de akik fogyasztanak húst, szeretik a kutyákat és a természetet, azoknak a többsége megszólítható.

A világkiállításnak a tematikája, üzenete és tartalma úgy épül fel, hogy rávilágítson a vadállomány és az ember által alakított természet összefüggéseire. Éppen ezért, azoknak is érdekes lesz a kiállítás, akik még nem fogtak puskát a kezükbe, vagy nem voltak vadászaton.

A vadászat az ember olyan természetes képessége, tudása, amit nem kell mindenkinek gyakorolnia, de ettől még a történelem kezdete óta létezik és szerves, kiszakíthatatlan része kultúránknak.

Erről joga van tudnia az embereknek, ezért is kell beszélni róla, jelen esetben a világkiállítás keretin belül.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Újratervezés a kertészetekben az éttermek nyitása után

A legfrissebb hírek szerint jövő héten nyithatnak az éttermek teraszai, azaz a HORECA szektor lassan és fokozatosan talán újraindulhat. Ez a hazai kertészeti termesztésben több folyamatot is elindít az ágazati szereplők véleménye szerint.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Borvidékeink ütőere a borturizmus

Kiadónk elindította a szerdánként jelentkező MMG Gazdahang című podcast csatornáját, ahol az aktuális agrárhírek mellett egy stúdióbeszélgetés keretében izgalmas témával színesítjük az adást. Ehhez létrejött az MMG Direkt is, ahol videó formájában lehet megtekinteni a beszélgetést.

Eddig megúsztuk a csődöket, az idén megfordul a trend

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint Magyarországon tavaly a globális átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent a csődök száma. Az elemzők szerint ezt a kormányzati mentőcsomag és az átmeneti szabályozási változások mellett az is segítette, hogy a beszállítók a korábbinál türelmesebbek voltak az üzleti partnereik átmeneti likviditási nehézségei esetén.

Málta fizet a turistáknak

Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

Ketchup-hiány van Amerikában, a COVID a felelős

Az Egyesült Államokban a COVID-19 járvány csökkentette az ikonikus paradicsomszószok számát az asztalokon. Az egészségügyi korlátozásokkal kapcsolatos változások és a járványügyi hatóságok ajánlásai okolhatók a történtekért.