Back to top

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

A vadregényes Alsó-Duna völgyének holtágakkal szabdalt világa, a gímszarvas és más nagyvad évszázadok óta kedvelt élőhelye, a Bellyei Uradalom egykori központja mind-mind Baja városa és a déli országhatár között található. Ezt a több mint 8 ezer hektáros területet a Gemenc Zrt. Pandúri erdészete kezeli és óvja.

Fotó: Csontos Péter, Badari-Csiszár Angéla

A török hódoltság alóli felszabadító harcok hadvezére, Savoyai Jenő herceg hősiessége jutalmául kapta meg azt a hatalmas birtokot, amely Mohácstól délre húzódik a Duna és a Dráva mentén. Később a Bellyei Uradalom visszaszállt a császárra, és több tulajdonos után, a 19. század második felében Habsburg Albrecht (Albert) lett a birtokos.

Albrecht nemcsak kitűnő hadvezér volt, hanem jó gazdálkodó is. Neki köszönhető, hogy mintagazdasággá szervezte az uradalmat, és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást.

Albrecht 1895-ben bekövetkezett halála után Habsburg Frigyes főhercegre szállt a birtok, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal (Isabella von Croÿ-Dülmen hercegnő) fejedelmi vadászatokon látta vendégül a korszak koronás főit. Karapancsán többek között megfordult I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Ferenc Ferdinánd trónörökös és gróf Széchenyi Zsigmond is.

A nagybetűs történelem

Karapancsán már a 19. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építtetett egy új Vadászkastélyt is, mely már minden esztétikai és kényelmi igényt kielégített. A főhercegasszony – szenvedélyes fotográfus lévén – valódi kordokumentumot hagyott hátra, megörökítve a főhercegi vadászatokat, valamint a mindennapi élet részleteit, beleértve a korabeli élő népviseletet és népszokásokat is.

Kézzel hajtott komppal lehet csak átjutni a Pandúr-szigetre
Fotó: Csontos Péter, Badari-Csiszár Angéla

Izabella korszerű gondolkodása tetten érhető azon fényképein, amelyeken dokumentarista eszközökkel – nem beállított módon – megörökítette az egyszerű emberek munkával teljes mindennapjait.

A két kastélyból és majorsági épületekből álló Karapancsa Kastély és Major a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Az elmúlt bő egy évtizedben a Gemenc Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette az épületegyüttest. A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is visszaállították. A Kiskastélyban erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhelyet rendeztek be. A korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredeti állapotot megközelítő módon állították helyre a történelmi jelentőségű kastély kertjét is.

Vadvizek birodalma

A Pandúr-sziget, amelyről az erdészet is a nevét kapta, csak annak fedi fel titkait, aki valóban észreveszi a természet csodáit. A Szeremlei-Holt-Dunán az országban szinte egyedülálló módon, köteles kézi komppal kelhetünk át, a szigeten pedig felkereshetjük az árvizek miatt magas lábakon álló meseszerű Pandúri Vendégházat, és kirándulhatunk a vadregényes hullámtéren, ami különleges hangulatot kínál a zajos, városi környezetből elszakadni vágyóknak.

Az erdészethez tartozik még a Béda-Karapancsa tájegység karapancsai része, számos, a Duna magyarországi alsó szakaszán kiemelkedő értéket képviselő vizes élőhellyel, holtággal, mocsárral, nedves réttel, nádassal.

Pandúri Vendégház a szigeten
Fotó: Csontos Péter, Badari-Csiszár Angéla
A jelentős történelmi elődök szakmai munkájának, valamint több erdészgeneráció tudatos erdő- és vadgazdálkodásának köszönhetően kialakult változatos élővilág, a védett növények és állatok sokasága máig megmaradt. Az erdészet által kezelt terület 70%-a természetvédelmi oltalmat élvez. Ikonikus eleme az erdészet kezelésében lévő erdőknek a Pörbölyi Titán, hazánk 12 méteres, és ezzel a legnagyobb törzskerületű fája, egy csodálatos csomoros fekete nyár. A védett és fokozottan védett állatfajok közül él a területen vadmacska, eurázsiai hód, európai vidra, a csodálatos madárvilág védettséget élvező fajai közül pedig a fekete gólya, réti sas, barna kánya és holló.

Erdőrezervátum

A Duna bal partján, Bajától délre található a 75 hektáros Kádár-sziget, ahol 1977 óta – amikor szigorúan védett természetvédelmi területté nyilvánították – nincs erdőgazdálkodás. 1996-tól pedig teljesen megszűnt az emberi beavatkozások lehetősége, mert erdőrezervátummá nyilvánították, ami még nagyobb zavartalanságot biztosít a sziget növény- és állatvilágának.

Az erdőrezervátum kialakítására azért volt szükség, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.

Badari Tibor, a Pandúri Erdészet műszaki vezetője szívvel-lélekkel óvja a tájat Az édenkert szigetei
Fotó: Csontos Péter, Badari-Csiszár Angéla
A megfigyeléstől azt remélik a szakemberek, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés és a természetközeli erdőgazdálkodás valós képet kaphat a hullámtéri erdők természetes folyamatairól. Jelenleg az erdő spontán felújulására az idegenhonos fásszárúak a jellemzőek. Az erdőrezervátummá jelölést igazoló természetszerű faállomány – az idő előrehaladtával – egyre több famatuzsálemet, kidőlt vagy álló holtfát tartalmaz. Jól látszik azonban a természetes újulat átalakulásából, hogy korunk természeti változásai nem mindig kedvező irányba mutatnak.

A főhercegi kastélykert megújítása

Karapancsa Vadászkastély történelmi díszkertje a szarvas szobrokkal
Fotó: Csontos Péter, Badari-Csiszár Angéla
Az új Vadászkastély megépítésekor a protokolláris feladatoknak eleget tevő díszkertet is kialakították. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, és 1907-1908 táján megszülettek a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő kerttervek. Anton Umlauft a korszak elismert szakembere volt. 1889-ben a schönbrunni park- és kertegyüttes császári kertésze, 1896-ban pedig az Osztrák-Magyar Monarchia területén lévő császári kertek összességének igazgatója lett. A nevéhez fűződik számos más kastélypark, mint például Eszterháza, Kismarton, Halbturn (Féltorony) tervezése is. A Hercegszántó melletti Karapancsai Kastély és Major történelmi jelentőségű kastélykertjét a korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján sikerült 2013-2015. között az eredetihez hasonlóvá tenni. A kivitelezés során a Nagykastély neobarokk díszkertjét is újjávarázsolták, felújították a gímszarvasokat ábrázoló kőszobrokat, rendezték a Kiskastély és az egykori cselédlak környékét, a kastélypark fogadóterét, valamint a terítékhelyet. Megszépült a Majorság teljes területe, és létrehoztak egy gyümölcs-fajtabemutató kertrészt. Helyreállították a vadgesztenye allét és az egykori filagóriát, valamint az eredeti látványkapcsolatokat és a nagyrétet. A kastélypark bemutatására kerttörténeti tanösvény létesült. A kastélykert értékes, védett faállománnyal és madárvilággal büszkélkedhet. Elvégezték az idős, beteg fák fadoktori kezelését és pótlását, valamint kihelyeztek számos madár- és denevérodút.

Baricz Árpád

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

Pompás „jégbabák”a királykúti jegesbarlangban

Szemet gyönyörködtető, és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Telkibányai Erdészetének kezelésében van Magyarország egyetlen jegesbarlangja.

Erdőgazdasági fejlesztés a Vekeri-tónál

Tavasszal egyre többen indulnak el kisebb-nagyobb túrákra, kirándulásokra Debrecen környékén. A NYÍRERDŐ Zrt. igyekszik a kezelésében levő kirándulóhelyeket, turisztikai célpontokat folyamatosan karbantartani, fejleszteni, hogy a természetjárókat megfelelő körülmények, létesítmények várják.

Országos madárodú kihelyezési program

Bizonyára már sokan értesültek arról, hogy 2021-ben hazánk ad otthont az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak, mely szeptemberben fog megvalósulni Budapesten és több vidéki helyszínen.

Egyre több az erdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Idén tavasszal több, mint 13 hektár elegyes kocsánytalan tölgyes telepítésével járult hozzá Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdősültségének növeléséhez az ÉSZAKERDŐ Zrt., az Agrárminisztérium által meghirdetett Országfásítási Programban.

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.