Back to top

Tavaly több mint négymillió hektárnyi őserdő veszett oda

Mintegy 4,2 millió hektárnyi őserdő elpusztult 2020-ban a trópusokon, ami az előző évhez képest 12 százalékos növekedést jelent – derült ki a Global Forest Watch (GFW) interneten elérhető erdőfigyelő-rendszer adatai alapján készült friss jelentésből. A rendszer adatai szerint Brazíliában volt a legnagyobb a veszteség mértéke.

A trópusi övezetben összességében 12,2 millió hektár fás terület érintett a pusztulásban, döntően a mezőgazdasági termelés miatt – olvasható a PhysOrg hírportálon.

A szakemberek szerint ugyanakkor a szélsőséges hőség és szárazság okozta hatalmas tüzek óriási erdőterületeket emésztettek fel szerte Ausztráliában, Szibériában és az Amazonas-medencében.

GFW-t működtető washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) jelentése szerint vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a járványügyi korlátozások hozzájárulhattak az illegális fakitermelés erősödéséhez azáltal, hogy az erdőket kevésbé védik.

A tavalyi erdőpusztulás nyomán 2,64 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami India egész éves emissziójával megegyező mennyiség.

Brazília például 1,7 millió hektárnyi őserdőt veszített el 2020-ban, 25 százalékkal többet, mint az előző évben.

A pusztulás döntően az Amazonas-medencére koncentrálódott, ahol a területek egy részét szándékosan megtisztították.

A száraz időjárás miatt azonban a már korábban kivágott erdők helyén gyújtott tüzek kontrollálatlanul terjedtek: Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig elnyúló Pantanal területén. A mocsaras vidék csaknem egyharmada a lángok martalékává vált. A szakemberek szerint évtizedekbe telhet, mire a régió regenerálódik.

Brazília után a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke.

Azért a 2020-as évnek voltak sikertörténetei is, Indonéziában 17 százalékkal csökkent az erdőpusztulás mértéke az előző évhez képest.
Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.