Back to top

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Feldman Zsolt szerint az éghajlatváltozás hatásai máris érzékelhetők hazánkban, egyre hosszabb száraz időszakokkal és gyakoribb hőségnapokkal kell megküzdenünk, ami befolyásolja a hazai víztestek állapotát is. Erdeinket a lucfenyvesek pusztulása révén érinti a fölmelegedés, ugyanakkor a Dél-Alföldön hosszabb tenyészidejű növények termesztésére nyílik lehetőség. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet átalakításával alkalmazkodhatunk a klímaváltozás hatásaihoz.

A gyümölcs- és zöldségtermesztésre kedvező hatása lehet a folyamatnak, de csak akkor, ha öntözzük ezeket a kultúrákat.

Nálunk kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás, hangsúlyozta az államtitkár. Északabbra tolódik egy sor növényfaj termeszthetőségének határa, ugyanakkor a mediterrán régióban ellehetetlenülnek egyes kultúrák. Ukrajnában és Oroszországban is óriási, nagy termőképességű területek jobb mezőgazdasági hasznosítására nyílik lehetőség, ami befolyásolja az európai agrárpiaci erőviszonyokat.

Az Európai Unió nagyon ambiciózus klímapolitikai célokat tűzött ki, amelyekért nagy árat fizetünk, és kérdés, hogy más nagy termelők is velünk tartanak-e ezen az úton, mondta Feldman Zsolt. Az biztos, hogy korszerű intenzív technológiákkal sokat tehetünk a klímasemlegesség irányába, ugyanis ezekkel a mód­szerekkel optimális befektetéssel lehet nagy hozamokat elérni.

Nagyon fontos figyelnünk a talaj egészségére, a jobb vízgazdálkodásra.

Ezen a téren sok innovatív magyar fejlesztés jött létre az utóbbi években, amelyek javítják a talajszerkezetet és serkentik a talajéletet.

A mezőgazdaság az egyik okozója is a klímaváltozásnak, de az EU-ban csak 10%-ig felelős érte, hangsúlyozta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Hazánkban az energiaellátás és a feldolgozóipar után a harmadik az üvegházhatású gázok kibocsátásában, ugyanakkor az erdők megkötik a szén-dioxidot, ezért is támogatjuk az erdősítést. A termőterületek északra tolódásával valóban új lehetőségek nyílnak egyes kultúrák előtt, de egy országban a termesztési hagyományoknak, a szaktudásnak is nagy szerepe van abban, hogy mivel érnek el piaci sikereket. A bortermelésben különösen nagy a hagyomány és az elismertség szerepe.

Sokáig tart, míg a most eltelepített lengyel, brit vagy skandináv szőlőkből készülő borok versenyképesek lesznek.

A mediterrán országokban mindinkább átállnak csöpögtető öntözésre, amivel kisebb lesz az évjárathatás, és a sekélyebben elhelyezkedő gyökérzet miatt kevesebb ásványi anyagot vesznek föl a tőkék.

Klón- és fajtaszelekcióval lehet áthidalni a klímaváltozás hatásait. Húsz-harminc éven belül literenként 1-1,5 grammal csökken a savtartalom, viszont jóval több cukor képződik a szőlőben. Ki gondolta volna, hogy Németországban savpótlással kezdenek kísérletezni, tette föl a kérdést Ondré Péter. Szerinte a jól megfogható, karakteres borok készítésére kell koncentrálnunk, azzal pedig az exportlehetőségeink is bővülni fognak.

Világszinten csökkenni fog a termelésre alkalmas terület és szűkülni az öntözési lehetőségek, de Magyarországon várhatóan kitartanak a természeti erőforrások.

Nem szabad megmaradnunk csak a termesztésnél, minél inkább feldolgozott élelmiszerekkel érdemes piacra lépnünk.

Száraz borok Tokajból

A Tokaji borvidéken hatalmas változás ment végbe az utóbbi 30 évben, mondta ifjabb Szepsy István borász. Nagy fordulatot hozott a száraz borok megjelenése, ami egyben a klímaváltozás hatásait is kivédi. Régen nagyon savasnak tartották a tokaji borokat, de most a Furmint is érettebb gyümölcsöt ad, korábban lehet szüretelni. Kevesebb a lehetőség az aszúsodásra, mert vagy kevés a pára, vagy túl sok az eső, ezért ritkábban lehet aszút készíteni. Az egész világon kevesebb botrítiszes bort készítenek.

A klímaváltozás lehetőséget ad új fajták bevonására is, például már beérik a Kékfrankos Tokajban. A most engedélyezett hat fajtán kívül a jövőben elképzelhetők újabbak is, de figyelembe kell venni például azt, hogy világtendencia a vörösborok fogyasztásának csökkenése.

Klónszelekcióval orvosolható a problémák egy része, például a Furmintot már száraz bornak való alapanyagként is szelektálják. Ez a fajta a borvidék több mint 60%-án megtalálható, és ötszáz éve velünk van, fogalmazott a borász. Soha nem tudtuk elképzelni, hogy kevés legyen benne a sav, de már erre is figyelni kell. Ugyanakkor az alacsonyabb savtartalommal könnyebben fogyasztható, barátságos bort ad. Hosszú története miatt számos változata ismert a Kárpát-medencéből, van miből válogatni. Sokkal több energiát kellene fordítani a fajtaszelekcióra, az ősi fajták környezethez igazítása lehet a jövő útja a borász szerint. Tokaj a maga 5000 hektáros területével, 418 dűlőjével, vulkanikus eredetével a kis, különleges borvidékekhez tartozik, meg kell őrizni az arculatát.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/14 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

Az úszó város lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja

Úszó város épül a Maldív-szigeteken partjainál. Ez a világszinten is úttörő jelentőségű építmény elsősorban a lakosok védelmét szolgálja az emelkedő óceánszint ellen.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...