0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.

2021 és ’26 között összesen 1509 milliárd forint uniós forrást szán a modellváltó intézmények fejlesztésére a kormány. Stumpf István hangsúlyozta: az agrárképzés kiemelt jelentőségű ebben a folyamatban, mivel kulcsszerepe van az ugyancsak prioritást élvező vidékfejlesztési programban, vagyis a magyar vidék jövőjében.

Mozgalmas három évtized tárul elénk, ha 1989-től végigtekintünk a magyar agrár­felsőoktatás történetén. Számos szervezeti, szerkezeti átalakítás történt, de visszaalakításra is találunk példát. Hogyan illeszkedik ebbe a folyamatba a jelenlegi reform?

– Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, mert olyan elkötelezettséggel áll hozzá a magyar kormány, amely talán csak Klebelsberg Kuno 1920-as években tett erőfeszítéseihez hasonlítható, amikor megpróbálta újrateremteni a magyar kultúrát és visszakapcsolni abba a határon kívül rekedt egyetemeket.

Több kormány többször nekifutott már a felsőoktatás átalakításának, de eddig még mindnek beletört a bicskája.

Most nagy levegőt vettünk, és tavaly az első tíz modellváltó egyetemmel létrejött egy új rendszer, amelyben közfeladatot ellátó és közérdekű vagyont kezelő alapítványok látják el a fenntartói szerepeket. Azért hangsúlyozom, hogy közfeladatot ellátó és közérdekű, mert nem az egyetemek privatizációjáról van szó. Amikor vagyonátadásról beszélünk, az célvagyon, amit csak a meghatározott közfeladatra lehet fordítani. Nagy felelősséggel bíró kuratórium lép az állami fenntartó helyére, amelyben nevesítve van öt ember, akik a saját vagyonukkal is jótállnak azért, hogy ez így történjen. A kuratórium megszemélyesíti a korábbi arctalan bürokráciát.

A kísérletek közé tartozott a kancelláriarendszer bevezetése a gazdálkodás racionalizálása érdekében, majd a konzisztóriumok létrehozása az üzleti-gazdasági szempontok érvényesítése végett.

A kancellári rendszer és a konzisztóriumi tagok megjelenése hozott változásokat, és én abban reménykedem, és azért vállaltam ezt a pozíciót, hogy ez a mostani átalakulás meghozza a várt eredményt,

vagyis sikerül felzárkóztatnunk a hazai felsőoktatást az európai élmezőnybe. Úgy gondolom, szeptemberre huszonegy egyetem működik majd az új modell szerint, és csak hat marad állami fenntartásban.

Hogyan látja ezen belül az agrárképzés jövőjét?

– Hogy ezeken a modellváltó egyetemeken milyen működési modell alakul ki, az erőteljesen függ a kuratóriumtól, és attól a környezettől, amit az egyetemek reprezentálnak. Ebben a folyamatban zászlóshajóként lehet tekinteni az agrár-felsőoktatásban zajló integrációra, ami olyan új, koncentrált oktatási-képzési formát hoz létre, amilyen korábban nem létezett Magyarországon, méghozzá azzal a céllal, hogy Közép-Kelet-Európa egyik vezető agráregyeteme legyen.

A kormány ehhez szeretné biztosítani a feltételeket, részben vagyonjuttatással, részben az európai újjáépítési, illetve fejlesztési alapból erre szánt, igen jelentős összegekkel.

Mindez összekapcsolódik azokkal a vidékfejlesztési elképzelésekkel, amelyeket az elmúlt hónapban egyértelmű prioritásként határozott meg. Ezek lényege, hogy – jelentős részben az agrárképzésre támaszkodva – olyan átalakulás induljon el az élelmiszer- és mezőgazdaságban, valamint a szélesen értelmezett vidékfejlesztésben, ami a vidék népességmegtartó képességét, az ökológiai gazdálkodást és a magyar gazdák versenyképességét szolgálja.

A kormány elköteleződését jelzi ez ügyben, hogy a korábbi 17,5 százalékos társfinanszírozás helyett 80 százalékot vállalt az EU-források kiegészítése tekintetében, és további több mint 4 ezer milliárd forintot irányzott elő különböző célokra, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatása érdekében.

Az agrárképzésbe felvételizők száma évtizedek óta csökken. Születtek elképzelések ennek a folyamatnak a visszafordítására is?

– A modellváltás egyik célja, hogy olyan modern oktatási formák kerüljenek bevezetésre az agrárképzésben, amelyek lehetővé teszik, hogy a legkorszerűbb high-tech és kutatási eredmények segítsék a jövő agrárszakembereit a felkészülésben.

Ma már nem az a lényeg, hogy ki hol van fizikailag, hanem hogy miként jut hozzá ehhez a hálózathoz és hogyan tudja használni. Emiatt egyre többen gondolják úgy, hogy vidéken élhetőbb, sőt, sokkal emberibb körülményeket lehet kialakítani, mint a nagyvárosokban. Az agrárképzés fejlesztése pedig a vidéki turizmust és a fiatalok helyben maradását is elő kell, hogy segítse, mivel életpályamodellt kínál számukra.

A MATE-nek jelenleg minden esélye megvan, hogy itthon és a régióban is azzá a központtá váljon, amely képes a vidék számára kiművelni azokat az embereket, akik tudnak kötődni hozzá, és át is tudják adni ezt a szemléletet, generációról generációra.

Az egyetemnek ki kell építenie azokat a csatornákat, amelyeken keresztül vonzóvá teszi ezt a perspektívát a hallgatók számára, és

a felsőoktatási intézmények közötti kooperációra is szükség lesz ebben a tekintetben.

A többi között azért is vállaltam a kormánymegbízatást, hogy megismerjem az egyetemeket és közvetítsek közöttük az új szinergiák felismerése, hasznosítása érdekében.

A jelenlegi agrárképzésben a legtöbben a gyakorlatot hiányolják. Mezőhegyesen korszerű tangazdaság jött létre, és Kaposváron is jól működik a duális képzés. Lesznek-e hasonló beruházások?

– Ennek eldöntése az új egyetem vezetésének a kompetenciájába tartozik, de biztos vagyok benne, hogy abban a nagyon komoly előkészítő munkában, ami a modellváltás elindítását megelőzte, ez a kérdés is kiemelt szerepet kapott. Ebbe az irányba hat az üzleti-gazdasági szférával való szorosabb együttműködés is, ami lényegi eleme és célja is a modellváltásnak.

A gyakorlatban hogyan kell ezt elképzelnünk?

– A modellváltó egyetemek fejlesztésére szánt forrásból 395 milliárd forint áll rendelkezésre innovációs parkok megerősítésére és létrehozására, amelyek hidat képezhetnek az üzleti szféra és az oktatás-kutatás között.

Emellett jelenleg zajlik az egyeztetés arról, hogy mely kutatóintézetek kerüljenek a MATE-hoz. Remélem, megnyugtatóan fog zárulni, vagyis ezek is hozzájárulnak majd a minőségi, korszerű és gyakorlatorientált képzéshez. Ezek a kutatóintézetek ugyanis egyszerre tudják kiszolgálni az üzleti megrendeléseket és a tudományos igényeket.

Mennyi jut a bejelentett 1509 milliárdból az agrárképzésre?

– Ezt egyelőre nem tudom megmondani, de azt igen, hogy a MATE igen jelentős pályázatot nyújtott be, ami összesen 180 milliárd forintos fejlesztésről szól. Meglátjuk, hogy a végső egyeztetések után milyen döntések születnek, de úgy gondolom, az agráregyetem lehet az egyik legnagyobb nyertese ennek a folyamatnak.

Hogyan kell elképzelnünk a jövőben az agrárképzés állami támogatását?

– A modellváltó egyetemekkel hosszú távú stratégiai keretszerződést köt az állam, amelyen belül 3–5 éves finanszírozási szerződések jönnek létre a képzés hosszától függően és meghatározott indikátorok alapján.

Az állami támogatás nagyobb része a hallgatók képzéséhez, egy része a tudományos kutatáshoz és kisebb része az infrastruktúra fejlesztéséhez járul hozzá.

Úgy gondolom, szeptemberben mindenhol megkötjük ezt a szerződést, ami 15 szá­zalékos béremelést is tartalmazni fog az év hátralevő részére, valamint 2022-re.

A keszthelyi Georgikon Európa legrégebbi mezőgazdasági egyeteme, de jó ideje visszaesett a hallgatók száma. A Georgikon Kar Gödöllőbe integrálásával elindult a találgatás, hogy megszűnhet a keszthelyi agrárképzés.

– Pletykákkal nem foglalkozom, de a kérdés jelentőségével a MATE vezetői, valamint Navracsis Tibor, a fejlesztési régió kormánybiztosa is tisztában van. Megoldást kell találni a helyzetre.

Az agrárképzés soha nem látott integrációja közben hamarosan megnyílik az önálló Tokaj-Hegyalja Egyetem. Ez hogyan illeszkedik abba a koncepcióba, amiről eddig beszélgettünk?

– Sárospatak mindig iskolaváros volt, a térség huszonhét történelmi településére pedig nagyon kevés működő tőke érkezik. A kormány elképzelése szerint egy kicsi, de minőségi egyetem jön itt létre, amely a szőlész-borász képzés mellett a vidéki turizmus és vendéglátás bázisává válik, és továbbviheti a Comenius-i hagyományokat is. Ez is történelmi léptékű beruházás, amely a tervezett infrastrukturális fejlesztésekkel együtt jelentősen hozzájárulhat a régió felemelkedéséhez.

Patak visszanyerheti a „Bodrog-parti Athén” hírnevét, és Tokaj is újból elfoglalhatja méltó pozícióját, amit a történelem során betöltött.

A MATE-vel együttműködve fontos szerepet kaphat a régióban.

Kik oktatnak majd a Tokaj-Hegyalja Egyetemen? Lesz együttműködés a fővárosi borász-szőlész karral?

– Szükség lesz kooperációra, de helyben is keresünk és külföldről is hívunk oktatókat, a cél ugyanis az, hogy az intézmény versenyképessé váljon a bordói és burgundiai egyetemekkel. Ennek érdekében már megkezdődött a francia kapcsolatok feltérképezése, amiben Habsburg György új francia nagykövetre is számítunk. Emellett folyamatosan egyeztetünk a helyi borászokkal, mert fontosnak tartjuk, hogy hasznosuljon a kapcsolati, tapasztalati és tudástőkéjük. Hiszek ennek a történelmi borvidéknek a megújulásában, amelyhez személyesen is ezer szállal kötődöm.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság