Back to top

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Miközben a népesség naponta több mint négyezerrel nő, a mezőgazdasági termelés csak évi 3,5 százalékkal emelkedik
India potenciális mezőgazdasági nagyhatalom, a gazdálkodók mégis szegények
Fotó: pixabay
Az indiai mezőgazdaságot a hatvanas években gyökeresen átalakító "zöld forradalmat" a XX. század legnagyobb tudományos teljesítményei között tartják számon. Szellemi központja Monkombu Swaminathan professzor intézete volt a dél-indiai Madraszban.

A génkutatások eredményeit a gyakorlatba átültető nagyszabású kísérlet nyomán az élelmiszerimportra szoruló, legyengült gyarmati ország néhány év leforgása alatt a világ második legnagyobb búzatermelőjévé vált.

A mezőgazdasági növekedés azonban az 1990-es és 2000-es években lelassult és átlagosan évi 3,5 százalékra csökkent Indiában, miközben a népesség naponta több mint négyezer fővel nő. A gabonatermés mindössze 1,4 százalékkal emelkedett a 2000-es években, ami jelentős aggodalomra ad okot.

India rizstermése a kínainak csak a harmada - miközben a lakosság száma lassan eléri a távol-keleti országét -,

de a vietnaminak és indonéziainak is csak a felét éri el. A többi mezőgazdasági termény vonatkozásában is hasonlóak az arányok.

Fotó: Stock
A zöld forradalom eredményei nem voltak egységesek Indiában. Az északi államokban a búza és a rizstermesztés, míg délen és nyugaton főként a gyapot- és hagymatermelés emelkedett, ugyanakkor kevésbé érintette a reform a hüvelyeseket és más gabonaféléket.

Bár Indiát a világ legnagyobb mezőgazdasági potentátjának tekintik, az ágazat mégis súlyos betegségekben szenved, az indiai gazdák pedig továbbra is szegények.

Szakértők szerint azért, mert nem jutnak megbízható és aktuális piaci információhoz, a piacról hiányoznak a kínálati és keresleti előrejelzések, szervezetlenek és nem elég hatékonyak az ellátási láncok, nincs megfelelő hűtőház- és élelmiszer-feldolgozó-kapacitás, valamint túlságosan áttételes a kapcsolat a gazdálkodók és a fogyasztók között.

A Világbank jelentése szerint az indiai mezőgazdaság

egyik legnagyobb problémája az alacsony hozam, amely 30-50 százalékkal marad el a fejlett országokétól.

Ennek a gyenge infrastruktúra és a mezőgazdasági technológiák alacsony mértékű kihasználása mellett az az oka, hogy a túlzott műtrágyázás és a tartós vegyszerhasználat miatt leromlott a talajok termékenysége.

A jelentés szerint a termelés diverzifikációjára van szükség, nagyobb tápértékű növényekre kell áttérni, valamint az ellátási láncokat is fejleszteni kell a kereskedelmi költségek csökkentése érdekében.

A változatosabb termelés viszont csak akkor hozhatja meg a várt eredményeket, ha a lakosság étkezési szokásai is átalakulnak, és azokban nagyobb szerephez jutnak a köleshez hasonló magasabb tápértékű gabonafélék, amelyek ellenállóbb természetükkel a művelhető terület jobb kihasználását is lehetővé teszik.

Az indiai kormány ez ügyben együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel, mint a Félszáraz Trópusok Nemzetközi Növénykutató Intézete (ICRISAT),

amely a magas tápértékű növények, például a köles és a cirok termesztésének és használatának népszerűsítésével foglalkozik.

Ezek a növények a magas tápérték mellett kevesebb vegyszert és vizet igényelnek, amely fenntarthatóbbá teszi a termelésüket. A mostohább éghajlati körülmények között is megteremnek, ráadásul nagyon sokrétűen felhasználhatók.

Az ENSZ közgyűlése februárban a köles nemzetközi évének nyilvánította 2023-at,

India miniszterelnöke, Narendra Modi pedig bejelentette, hogy országa élére áll a köles népszerűsítésének, amely egyaránt szolgálja az egészséges táplálkozást, az élelmezésbiztonságot és a gazdák jólétét.

Forrás: 
news.agropages.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Válaszd a természetet, válaszd a kartont!

A Tetra Pak, az élelmiszer-feldolgozás és -csomagolás egyik vezető vállalata "Válaszd a természetet, válaszd a kartont!" elnevezéssel indított kampányt, amelynek célja, hogy klímasemleges, teljes egészében megújuló vagy újrahasznosított anyagokból készült csomagolásokat hozzon létre.

A kukorica precíziós termesztése (I. rész)

A kor követelményeinek megfelelően gondolkodó mezőgazdasági termelőknek három célt kell szem előtt tartania. Az első, hogy színvonalas termeléssel minél nagyobb terméseredményt érjenek el, a második a termelési költségek féken tartása, a harmadik pedig, hogy eközben eleget tegyenek a fenntarthatósági elvárásoknak.

Egymilliárd forintból folytatódhat a Településfásítási Program

Sikeres a kormány Településfásítási Programja, hiszen olyan közösségkovácsoló kezdeményezésről van szó, amelyben csaknem 500 település vesz részt ősz óta országszerte.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Kiváltható-e a silókukorica?

Hogyan hat a klímaváltozás a takarmánytermesztésre, illetve a mérsékelten szárazságtűrő silókukorica mellett milyen egyéb kultúrákhoz fordulhatunk? Cikkünkben megvilágítjuk a probléma mibenlétét, és a szárazságtűrő alternatívákkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre is választ adunk.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Az ideálisnál kevesebb csapadék valószínű

A héten még marad a mérsékelten meleg idő, pénteken újabb hidegfronttal, az ideálisnál kevesebb csapadékkal. A jövő hét elejétől várható jelentős melegedés, ami tovább gyorsítja a természetes vegetáció és a kultúrnövényeink fejlődését. A talaj fölső rétege sokfelé, főleg az ország középső részén száraz, így a meleg mellé csapadék is kellene, de ebből csak kevés helyen várható kellő mennyiség.

Francia-belga „határvitát” generált a traktorral járó farmer

Egy helyi történelemrajongó az erdőben sétálva vette észre, hogy a két ország közötti határvonalat jelölő kőtömböt 2,29 méterrel elmozdították - adta hírül a BBC News. A belga gazda, akit feltehetőleg zavart a traktor útjában lévő határkő, áthelyezte azt Franciaország területére.