Back to top

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

A kutatás feltárja az állatcsoportok kulturális változásának erőteljes mozgatórugóját, a bevándorlást, mely gyorsan változó környezetekhez való alkalmazkodást segíti elő.

Az állatvilágban a "kultúrának" neveznek minden olyan viselkedés mintát, melyet az állatok egymástól tanulnak és ez a tudás átadás nemzedékeken át tart.

A kulturális hagyományok számos állatcsoportban léteznek, köztük főemlősöknél, delfineknél és bálnáknál, rágcsálóknál és madaraknál is.

A széncinkék az állati kultúra klasszikus példái közé tartoznak. Az 1920-as években egy nagy-britanniai város madarai megfigyelték hogyan kell kinyitni a tejesüveg tetején lévő fóliát, hogy tejhez jussanak. Ez a viselkedés húsz éven át terjedt tovább, mindaddig míg végül az ország összes madara eltanulta a gyakorlatot. 2015-ben a tudósok kísérletileg megerősítették, hogy a széncinkék képesek fenntartani a kulturális hagyományaikat.

Akár egy madár is el tud terjeszteni egy viselkedésmintát egy populáción belül.

Azonban az nem volt világos, hogy egy viselkedést, mely az évek során tradícióvá vált képesek-e megváltoztatni, akkor, ha egy hatékonyabb mintával találkoznak.

"Az állatok kulturális változásának kísérleti bizonyítékai meglehetősen ritkák, ezért meglepettek és izgatottak voltunk az eredményt illetően." - mondta Michael Chimento a kutatás vezetője.

Az új tanulmány bebizonyította, hogy a hatékonyabb magatartás felül kerekedhet a régi berögzült viselkedéseken. A kísérletben vadon befogott széncinegéket használtak, melyeket különböző rejtvények megoldására tanítottak meg.

A vadon élő cinkék télen változó szociális csoportokat alkotnak és a tudósok úgy gondolták, hogy zord körülmények esetén a csoporthoz újonnan érkező "bevándorló" egyedek szerepet játszhatnak a kulturális evolúcióban.

A vizsgálatban 18 madárcsoportot alkottak, mindegyik csoporthoz egy automata rejtvény doboz tartozott, mely jutalom ételt adott jó megoldás esetén. Amikor egy madár megoldotta a rejtvényt, a megoldás típusát, idejét és a madár azonosságát egy RFID, infravörös és számítógépes látástechnika segítségével rögzítették. Mindegyik csoportnak volt egy oktató madara, amit egy viszonylag nem túl hatékony megoldó módszerre képeztek ki, amely aztán elterjedt a csoporton belül. Ezt követően a csoport tagjainak felét négy hét alatt fokozatosan lecserélték vadon élő új madarakra, a felét pedig hagyták a csoportban, így kialakult a szociálisan statikus "maradók" és a változékony "újonnan érkezők" csapata.

A kísérlet érdekessége, hogy mindkét madárcsoport rájött egy hatékonyabb megoldásra az élelem megszerzését illetően, azonban az "újonnan érkezők" sokkal nagyobb valószínűséggel alkalmazták azt.

Míg a rejtvény dobozzal nagyobb tapasztalattal rendelkező "maradók" általánosságban innovatívabbak voltak az új, hatékonyabb megoldásban, mégsem azt a viselkedést részesítették előnyben. Tehát a változó csoport madarai gyorsabban megoldották a feladatot, annak ellenére, hogy kevesebb tapasztalatuk volt vele.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Egy kísérletből derült ki, micsoda hatással vannak a madárfiókákra a város zajai

Nemcsak a kisgyerekeket zavarja éneklés közben a lárma, a madárfiókákat éppúgy, és ennek hosszabb távra szóló következményeit sem lehet kizárni.

Hat nap után előkerült az a tigris, amivel gazdája a rendőrök elől menekült Houstonban

A tigrist sokan látták a kertvárosban, rengeteg fotó és videó készült arról, ahogy a kék nyakörvet viselő nagymacska nyugodtan kóborol.

Új rododendronfajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondronfajra bukkant.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?