Back to top

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

A Dunában található hat tokhalféléből kettő már kihalt, négy pedig súlyosan veszélyeztetett – állapította meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely szerint az elmúlt öt évben a természetvédők 214 orvhorgászati esetet dokumentáltak a Duna alsó szakaszán és a Fekete-tengeren. A feltáratlan esetek száma ezt jelentősen meghaladhatja - írja a hvg.hu.

A WWF-riport alapján minden harmadik tokhaltermék illegális kereskedelemből származik.

A szervezet a tokhalak élőhelye szempontjából Európa négy legfontosabb országában, Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában végzett piacelemzése szerint a tokhaltermékek egyharmada illegális forrásból kerül piacra.

A tokhalfélék a világ legveszélyeztetettebb fajcsoportjának számítanak.

Egyes egyedek akár több mint 100 évig is élhetnek, több mint hétméteresre nőhetnek, súlyuk meghaladhatja az egy tonnát.

Európában a tokhalfélék leginkább a Duna alsó szakaszán, a fekete-tengeri torkolatig fordulnak elő.

Korábban a kontinens sok folyójában éltek, a Duna felsőbb szakaszán is. A vadon élő egyedek kifogása a legtöbb országban szigorúan tiltott, nagy összegű bírsággal sújtják, ennek ellenére a jelentős kereslet miatt óriási problémát okoz a tokhalfélék orvhalászata.

A tokhalkaviár csillagászati ára hajtja a világ legveszélyeztetettebb fajcsoportjának illegális halászatát. Ha nem parancsolunk megálljt a profitéhségnek, a tokhalfélék a múzeumokban végzik" – közölte Jutta Jahrl, a WWF osztrák tokhalszakértője.

Forrás: 
hvg.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Egy kísérletből derült ki, micsoda hatással vannak a madárfiókákra a város zajai

Nemcsak a kisgyerekeket zavarja éneklés közben a lárma, a madárfiókákat éppúgy, és ennek hosszabb távra szóló következményeit sem lehet kizárni.

Hat nap után előkerült az a tigris, amivel gazdája a rendőrök elől menekült Houstonban

A tigrist sokan látták a kertvárosban, rengeteg fotó és videó készült arról, ahogy a kék nyakörvet viselő nagymacska nyugodtan kóborol.

Tisztítsuk Meg az Országot Program a somogyi erdőben

A SEFAG Zrt. tevékenysége során folyamatosan a somogyi erdő megtisztításáért munkálkodik. Az általa kezelt állami erdőterületeken éves szinten összességében több száz köbméter illegálisan elhelyezett szeméttől szabadítja meg az erdőt.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.