– Szerbia és Magyarország tavalyi kereskedelmi forgalma 1 milliárd 940 millió eurót tett ki, amivel Magyarország Szerbia harmadik legfontosabb európai gazdasági partnerévé vált. Egyre több magyarországi vállalat, köztük mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások találják meg a számításukat szerbiai beruházásokban – mondta Nikola Selaković szerb külügyminiszter, amikor március derekán Belgrádban fogadta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert.
Mint mondta, ennek fontos eleme, hogy magyar vállalatok sikeres beruházásokat tudnak végrehajtani külföldön, így Szerbiában is.
A két tárcavezető belgrádi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a budapesti kormány hat magyar vállalatnak adott összesen 7,5 milliárd forint támogatást, hogy 13 milliárd forint értékben hajthassanak végre beruházásokat Szerbiában. Szijjártó elmondta, az államilag támogatott magyar vállalatok építőipari és gyógyszeripari beruházások megvalósítása mellett a Nyugat-Balkán legnagyobb takarmánykeverő üzemét is felépítették a Szerémségben.
A külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Magyarország olyan erőforrásként tekint a vajdasági magyarságra, amely összeköti a magyar és a szerb népet. Ennek a szemléletnek tudható be, hogy az eddigi
120 milliárd forint értékű vajdasági beruházás után az 5 éve futó gazdaságfejlesztési program folytatására lehet számítani. Az előző hónap, március végéig 6 milliárd forintos támogatási keretre pályázhattak a vajdasági vállalkozások.
Ötven magyar cég érkezik a Vajdaságba
Arról már Pásztor István, a Vajdasági Képviselőház elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője beszélt az újvidéki Magyar Szó napilapnak adott interjúban, hogy a magyar kormány két pályázatot hirdetett meg a magyar cégek nyugat-balkáni megjelenésének támogatására, amelyeknek köszönhetően ötven anyaországi cég jelezte Szerbiába érkezését.
Pásztor István elmondta, hogy Szerbiában érdekes helyzet állt elő a külföldi, köztük a magyar cégek megjelenésével. Ugyanis mindaddig, amíg nem jöttek külföldi beruházók, mindenki csak várta, hogy történjen már valami – aztán amikor a konkurenciát jelentő külföldi befektetők megjelentek, kiderült, hogy nem mindenki örül nekik. Szerinte viszont a külföldi beruházásokkal a szerbiai vásárlók is jól járnak, mert ha van egymással versengő konkurencia, akkor javul a minőség és az ár, ami a fogyasztók érdekét szolgálja.
Mint mondta, erre is van példa. Aki úgy dönt, hogy itt fektet be, az itt teremt munkahelyeket, amit meg kell becsülni és támogatni kell – nyomatékosította Pásztor István.
Nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom
Az utóbbi hetekben folyamatosan érkeznek a hírek a magyar-szerb gazdasági együttműködés erősödéséről. A harmadik hír a szerb fővároshoz, Belgrádhoz kötődik, ahol március utolsó napjaiban egy lakossági fórumon tartottak előadást a két ország gazdasági kapcsolatának alakulásáról a Magyar Nagykövetség képviselői.
Mint Scherczer Károly Róbert, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági tanácsosa rámutatott, a járványhelyzet ellenére az elmúlt évben nemhogy gyengültek volna a szerb–magyar gazdasági kapcsolatok, hanem még erősödtek is. Mint mondta, a két ország közötti kereskedelmi forgalom összességében 3,4 százalékkal nőtt 2020-ban.
– Ha megnézzük a két ország külkereskedelmi áruszerkezetét, láthatjuk, hogy a külkereskedelem többnyire készáruk kereskedelmére koncentrálódik, úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termékek esetében. A magyar cégek befektetési aktivitása is nőtt tavaly – hangsúlyozta Scherczer Károly Róbert.
Mint elmondta, jó hírnek tekinti, hogy most már nemcsak magyar cégek ruháznak be Szerbiába, hanem a szerb cégek is elkezdtek beruházni Magyarországon. A járvány bizonyos tevékenységeket, illetve fejlesztési lehetőségeket lelassított, ugyanakkor 2021 második felében jelentősen felgyorsulhatnak az események. A külkereskedelmi adatok tehát jók, ennek ellenére még jelentős tere van a fejlesztésnek – mondta.
Göncöl Csilla, Magyarország belgrádi nagykövetségének külgazdasági titkára is alátámasztotta, hogy az utóbbi időben egyre több magyar beruházás valósul meg Szerbiában.– A magyar kormány felismerte, milyen hatalmas potenciál van a nyugat-balkáni országokban. Az államvezetés az exportfejlesztés mellett a külfödi befektetéseket is támogatja, és természetesen a nyugat-balkáni régióban is megvalósít programokat. 2019-ben indult a magyar kormány első „kifektetési” programja, Nyugat-Balkán beruházási támogatás elnevezéssel, amelynek köszönhetően a legfrissebb adatok szerint már kilenc magyar vállalat ruházott be Szerbiában. Ehhez a magyar kormány 25 millió euró támogatást biztosított. Ezeknek a beruházásoknak a kivitelezése folyamatban van, és olyan területeken valósulnak meg, amelyeken a magyar vállalatok az élen járnak. Ilyen a gyógyszeripar, vízipar, illetve a mezőgazdaság – mondta el Göncöl Csilla.
Hangsúlyozta, hogy miután ez első program sikeresnek bizonyult, globális lefedettségű programokkal folytatják őket, és ezek keretében is pályázhattak Szerbiába beruházni kívánó cégek. Az elbírálás első szakasza lezárult, és 7 pályázó már biztosan kap támogatást.
A mezőgépgyártás a kulcspont
Arról már Scherczer Károly Róbert beszélt a belgrádi fórumon, hogy a gépipari termékek kereskedelme – így a mezőgazdasági gépek importja és exportja – is megélénkült a két ország között.
– Emögött a vámrendszerek eltéréseinek költségoptimalizációs megfontolása is meghúzódik, mert ne felejtsük el, hogy Magyarország az EU tagja, Szerbia viszont ki tud használni olyan lehetőségeket, hogy egyéni megállapodásokat köt, például az orosz piaccal. A mezőgazdasági gépeket gyártó magyar vállalatok ezt a lehetőséget is felismerték, és befektettek Szerbiában – mondta az attasé.
Példaként a KITE Zrt.-t említette, amely 2016 óta van jelen a szerbiai piacon, és 2019-ben közel 4 milliárd dináros (1 RSD = 3,085 HUF) árbevétele volt. A KITE beruházásához a magyar állam is támogatást adott. A tanácsos rámutatott, a mezőgazdasági gépipar fejlesztése a két ország gazdasági kapcsolatainak az egyik kulcspontja.
Egy év alatt több, mint 50 új kapcsolat…
Vladimir Pecić, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szerbiai irodájának vezetője annak fontosságára hívta fel a figyelmet a fórumon, hogy az elmúlt
1 évben több mint 50 új kapcsolat létesült szerb és magyar vállalatok között. Mint hozzátette, a járvány lelassította ugyan a folyamatot, de előbb-utóbb vége lesz a korlátozásoknak, és akkor újabb lendületet vehet az együttműködés. Jelezte, hogy szerb vállalatok is egyre gyakrabban érdeklődnek magyarországi beruházások iránt.
Ennek érdekében például folyamatosan támogatja azokat a mezőgazdasági termelőket, akik új, korszerű mezőgazdasági gépeket és felszereléseket vásárolnának.
A program jelentőségét konkrét példával támasztotta alá: Ha egy földműves egy 20 ezer euróba kerülő traktort szeretne vásárolni, akkor április 1-jétől ennek a 10 százalékát kell magának előteremtenie. A gép árának felét megtéríti neki az állam, 40 százalékát pedig
3–7 éves futamidejű, kedvezményes banki kölcsön formájában szerezheti meg. Ennek a láncolatnak mindenki a haszonélvezőjévé lesz: a termelő, a gépgyártó és végül, de nem utolsó sorban, az ország is.
