Franciaország azért pályázott, mert az országban a pékségek száma folyamatosan csökken, elsősorban a vidéki területeken: míg 1970-ben 55 ezer házi készítésű péksüteményeket árusító pékség volt az országban (790 lakosonként egy), addig jelenleg már csak 35 ezer (2 ezer lakosonként egy), s a szerepüket gyakran az üzemileg, adalékanyagokkal készített baguette váltotta fel.
A francia pékszövetség 2018 decemberében javasolta Emmanuel Macron elnöknek, hogy támogassa kezdeményezésüket az UNESCO-világörökségi listára való felvételre. A szervezet szerint a 20. század elején megjelent, lisztből, vízből, sóból és élesztőből készült péktermék az Eiffel-toronnyal együtt Franciaország legfontosabb jelképévé vált, és helye lenne a világörökségi listán.
– válaszolta a magyarmezogazdasag.hu kérdésére a Magyar Pékszövetség. Már maga a kezdeményezés is ráirányítja a világ figyelmét a baguetten keresztül a pékekre. Amíg például egy-egy verseny után egy mesterséf vagy cukrász hatalmas figyelmet kap, addig az ugyancsak kiváló eredményeket elérő pékek kevésbé kerülnek rivaldafénybe. Természetesnek vesszük, hogy sütnek, minőséget adnak. Ahogyan a francia kulturális minisztérium is írja, fontos a szakma népszerűsítése ebben a formában is.”
A pékek munkáját uniós szinten is eddig egy-egy termék oltalom alá helyezésével ismerték el. Az Európai Bizottság eddig két magyar kötődésű pékterméket vett fel a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába: a tepertős pogácsát és a pozsonyi kiflit. A tepertős pogácsa szabályozására hosszú évek után idén februárban került pont.