Back to top

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

A konferencia fő célja az átalakuló hazai agrár-felsőoktatás helyzetének és új lehetőségeinek áttekintése volt, az agrárképzés nemzetközi trendekhez igazodó korszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében. A konferencia moderátora Aszódi János, az Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-producere volt.

A konferenciát Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy az agrárstratégiában és ezáltal az agrár-felsőoktatásban is változás kezdődött, aminek első jele a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) megalakulása, amivel – mint fogalmazott – „központi gravitációs tér” jött létre.

Az átalakulás, a felsőoktatási modellváltás folyamatos, és ennek során új tokaj-hegyaljai egyetem létrehozása várható Sárospatakon.

Az átalakulásban a fókuszáltságnak és az együttműködésnek egymás mellett kell megjelennie, mondta. Nagy kihívás az átalakulás, mert korábbi, elismert eredményei ellenére jelenleg nem áll jól a magyar agrárium. Ezen változtatni kell, és ennek érdekében interdiszciplináris megközelítésre van szükség az agrárképzésben is, és a folyamatban a DJP és ő maga is kész partnerként közreműködni.

Állattani gyakorlaton résztvevő hallgatók a Georgikon Campuson

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára köszönetet mondott az intézményeknek a pandémiához való gyors alkalmazkodásért, a képzés folyamatosságának biztosításáért.

Mint mondta, a magyar agrárium és agrár-felsőoktatás előtt nagy feladatok állnak.

Előtérbe került az önfenntartás, a mennyiségben és minőségben is megfelelő élelmiszer fontossága, miközben a termelésnek fenntarthatónak kell lennie.

A 20. század első felében a mezőgazdaság Magyarország vezető gazdasági ágazata volt, de a rendszerváltás megváltoztatta a helyzetet, évtizedekkel visszavetette a termelést. Az agrárágazat relatíve visszaszorult, mind a versenyképesség, mind a szakember-utánpótlás tekintetében. A képzés egyre kevésbé volt összhangban a piac igényeivel. Egyre erősödött a felismerés, hogy ezen változtatni kell: olyan képzésre, illetve felsőoktatásra van szükség, amely hatékonyan támogatja a mezőgazdaság fejlődését, igazodva a nemzetközi trendekhez. Az agrár-felsőoktatás szétaprózott infrastruktúráját meg kell szüntetni, ha hatékony, átfedésektől mentes, egymást kiegészítő intézményrendszer létrehozása a cél.

A hazai agrár-felsőoktatás újjászületésében „mérföldkőnek” nevezte a MATE létrehozását (5 campus, 11 kutatóintézet, 13 000 hallgató), amely nem „csak” oktató-kutató intézmény lesz, hanem szellemi, szakmai innovációs központ is.

Az agrárszakma presztízsét vissza kell állítani, mert ez hozzájárul a vidék újbóli élhetővé tételéhez.

Tossenberger János, a Magyar Rektori Konferencia agrártudományi bizottságának elnöke igen jelentősnek nevezte ezt a szakmai konferenciát, mert hűen tükrözi, mennyire felértékelődött az utóbbi időszakban az agrár-felsőoktatás. A műszaki-technológiai fejlődés, az (agrár)informatika és a digitalizáció elképzelhetetlen sebességgel robbant be a növénytermesztésbe és az állattenyésztésbe, és nagy szükség van a digitalizáció, az új ismeretek, az elmélyült emberi tudás beillesztésére, integrálására a képzési rendszerbe.

Az agrárinnovációnak tudományos alapokra kell épülnie, hogy a kreativitás innovatív produktummá válhasson. Ebben a folyamatban és az ágazat szolgálatában különösen fontos szerepe van a doktoranduszoknak, akik a jövő letéteményesei.

Az elnök azt tanácsolta nekik, hogy legyenek kreatívak, de egyben járjanak a földön.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős országos alelnöke az együttgondolkodás időszerűségére és fontosságára hívta fel a figyelmet. A NAK azért dolgozik, hogy a tagjai sikeresen gazdálkodjanak, és ezáltal fejlődjön a vidék. Küszöbön van a generációváltás, ami igen fontos ahhoz, hogy az ágazat eddig nem látott fejlődését megvalósíthassuk. Ehhez arra is szükség van, hogy az agrárképzés az ágazat igényeinek és a nemzetközi kihívásoknak is megfeleljen. A kamara nagy reményeket fűz a MATE létrehozásához, mert vonzóvá, „trendivé” kell tenni az agráriumot a fiatalok számára, és ebben meghatározó szerep hárul az agrár-felsőoktatásra. Magyarország mindig is agrárország volt, és mára újra stratégiai jelentőségűvé vált az agrár- és élelmiszergazdaság.

Metszési bemutató a Károly Róbert Campus tass-pusztai telephelyén

Az alelnök zárszóként azt kívánta, hogy legyen tanulságos a tanácskozás.

Székely Rita, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szakmai csoportvezetője, az első szakmai előadó röviden köszöntötte a konferenciát, előrebocsátva, hogy fontosnak tartja, hogy az agrárszakképzésben és az agrár-felsőoktatásban, az egyetemeken is innovatív tudást adjanak át.

A Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, Molnár Dániel köszöntötte a szervezet nevében online konferencia résztvevőit. A DOSZ bemutatásában elmondta, hogy a fiatal kutatóknak kínál lehetőségeket, és hogy 22 tudományos osztálya van a szövetségnek, segítve az ambiciózus fiatalok előmenetelét, lehetőséget teremtve a fiatal kutatóknak a fejlődésre.

Az agrártudományok területén a fenntartható gazdálkodás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és gazdálkodás összhangolása a legnagyobb kihívások.

Szabó Péter főszervező, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány kuratóriumi elnöke megköszönte, hogy elfogadták a meghívást az egyetemi/közigazgatási vezetők, szakemberek. Jelezte, hogy jelentős strukturális változás ment végbe az ágazatban, modellváltás történt, illetve van folyamatban az egyetemeken. Kulcskérdés, hogy mennyire tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok előtt az agráriumot, milyen karrierlehetőségeket kínál a képzés, mik a munkaerő-piaci elvárások. Fontos az ágazat összes szereplőjének az együttműködése. A szervezők célja az volt, hogy ez a konferencia is – a maga eszközeivel, ha közvetett módon is – járuljon hozzá a magyar agrárium és az agrár-felsőoktatás versenyképességének javításához.

A tartalmas köszöntők után szakmai előadásokra került sor.

„Képzési struktúra és tehetséggondozás” címmel Mezőszentgyörgyi Dávid, akadémiai ügyekért felelős rektori megbízott (Budapesti Corvinus Egyetem) tartott elő­adást.

Prezentációjának bemutatásával arra keresett – és adott – választ, hol állunk az átalakulási folyamatban, milyen igényeket támaszt a piac a képzéssel szemben, amivel tisztában kell lenni. A felsőoktatásban is a vállalati működéshez hasonló modell felé kell elmozdulni – a BCE az első volt, amely az alapítványi működésre váltott, és csaknem 3 év tapasztalatai igazolják, hogy jó döntés volt; előnyként mindenképpen a piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodást jelölte meg.

Figyelembe kell venni, hogy mit akar kapni a hallgató (élményt, rugalmasságot, versenyképes tudást), és ezt ki kell elégíteni.

Törekedni kell a minél kvalifikáltabb hallgatók „behúzására” (már a felvételinél, a ponthatárok megállapításánál minőséget kell követelni).

Kiváló egyetem, kiváló oktatók és kiváló hallgatók együttműködéséből alakul ki. Tudomásul kell venni, hogy ma már nem oktatókat, hanem inkább mentorokat szeretnének, igényelnek a hallgatók, elvárják az interaktív órákat, konzultációkat, karriercéljaik segítését stb.

Jelenleg mintegy 5-5,5 százalék az agrár képzési területre felvettek aránya, kormányzati cél ennek 10 százalékra emelése. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez a cél – legalábbis belátható időn belül – nem érhető el, a realitás még sokáig az 5-6 százalék, még akkor is, ha idén örvendetesen nőtt az agrár-felsőoktatásba jelentkezők száma.

Szükség van a szakok és tantárgyak modernizálására, a képzési struktúra átalakítására (elképzelhető 4 éves alapképzésre épülő rövidebb, 1 éves mesterképzés), valamint már az alapképzésben házidolgozatok, projektfeladatok, esettanulmányok, kisfilmek, szakmai versenyek, szakkollégiumok, a TDK-k stb. bevonására, alkalmazására.

A 21. századi precíziós mezőgazdaságra kell felkészíteni a hallgatókat!

Varga Péter Miklós, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) munkatársa „Mezőgazdaság 4.0 az adatvezérelt gazdálkodás” címen a digitális gazdálkodásban az adatoknak a megfelelő helyen való kezelésére hívta fel a figyelmet. A DJP 11 úgynevezett kiválósági (egyetemi) központtal működik együtt. Óriási adatvagyon jött létre mára, ezeket használni és kihasználni kell – ezen a téren bőven van még tennivaló.

A NAVÜ megteremti az intézményi kereteket az adatgazdaság beindítására, és koordinálja a közérdekű adatvagyonnal való gazdálkodást.

Fő működési területei: jogi, közigazgatási, közgazdasági, műszaki szeman­tikai, közpolitikai.

Amire a felsőoktatásnak fókuszálnia kell: az úgynevezett „hídszerep” betöltésére alkalmas szakemberek képzése (ezekből ugyanis hiány van), akik a digitalizáció és a szakmák közötti igényeket „le tudják fordítani” a termelők számára.

Ma még az agrártermelésben az adatok gyűjtését és elemzését, a munkaerő képzését, az új, eddig nem termesztett kultúrák bevezetését nem tartják szükségesnek a hatékonyság eléréséhez, nem kezelik „helyén” az adatgazdálkodás fontosságát, ezen változtatni kell. A digitalizáció és az „adatalapú gondolkodás” is a fejekben dől el – ennek tudatosításában az agrár-felsőoktatásnak komoly feladata van.

A felsőoktatási modellváltás tapasztalatairól Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem (ÁOTE) rektora tartott beszámolót.

Az idén 234 éves ÁOTE örömmel vette a – szükségszerűnek ítélt – modellváltást, és a még csak féléves tapasztalatok is azt igazolják, hogy bevált az új, alapítványi forma, egyértelműen minőségi fordulatot hozott az egyetem működésében.

Az azonban fontos a jövőre, a jövőben „váltók” részére is, hogy a célt szolgáló, és „intézményre szabott” legyen az új működési forma kialakítása.

A lényeg a minőségi oktatás, és a feltételeinek a megteremtése. Az ÁOTE-re nem könnyű bekerülni (a felvételi ponthatár az orvosegyetemekénél is magasabb), de így kiváló hallgatókkal tudnak dolgozni, akiknek viszont megfelelő életpályamodellt kell kialakítaniuk, kínálniuk. Az állatorvoslás „érzelmileg elkötelezett” szakma, akik választják, tényleg állatorvosok szeretnének lenni. A kemény bekerülési feltételek mellett is 10 százalékkal nőtt idén a jelentkezők száma; az angol, német és a magyar nyelvű képzésre is túljelentkezés volt. A világ 54 országából jelentkeznek ide fiatalok!

A megújulás jegyében hozták létre a Marek József Ösztöndíjat (az ösztöndíjat elnyert hallgató 10 éves szerződést ír alá, hogy ez idő alatt Magyarországon haszonállatok orvoslásával foglalkozik majd), alakították ki az Állatvédelmi Kutató Központot;

modellváltó intézményként innovációs irodát létesítettek, elsősorban az egyetem által létrehozott tudományos eredmények piaci hasznosítása érdekében, a szellemi tulajdon védelmének figyelembevételével.

Fontosnak tartják a telemedicina, a mesterséges intelligencia oktatásban/orvoslásban való alkalmazását, használatát, és az informatika, adatbázisok adta hatalmas lehetőségek jobb kihasználását. Sok változás várható az agráriumban és az állatorvoslásban is – például 2030-ra 50 százalékkal kell csökkenteni az antibiotikumfelhasználást a farmokon – ezeknek elé kell menni, az oktatásba be kell építeni.

Gyuricza Csaba, a 2021. február 1-jén megalakult MATE megbízott rektora „Bevezető gondolatok az agrár-felsőoktatásról” címen tartotta meg előadását.

Az agrár-felsőoktatás rendszerváltás óta végrehajtott változtatásai – bolognai rendszerre való áttérés, különböző integrációk, a szakok elburjánzásának megszüntetése stb. – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Szétaprózták, szétforgácsolták az intézményrendszer infrastuktúráját (illetve úgy maradt), és az intézmények leszakadtak a nemzetközi élvonaltól.

Ezen változtatni kellett, és ennek jegyében hozták létre a MATE-t, 21 szakterületi intézettel. Mindezt azzal a felismeréssel tették, hogy a globális verseny erősödése közepette csak a piaci igényekre rugalmasan reagálni tudó, tudatosan építkező, a nemzetközi trendekhez igazodó egyetemek állhatnak helyt.

A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság egyre inkább csúcságazattá válik, márpedig a technika és a technológia gyors avulása gyors alkalmazkodóképességet igényel – az agrár-felsőoktatástól is. Felértékelődött az együttműködés szerepe, mind a vállalatokkal, mind az akadémiai partnerekkel. Komoly oktatási reformra, ezzel együtt a kutatási struktúra modernizálására is szükség van, és ennek során gyakorlatorientáltabbá kell tenni a képzést. Ezt várja el a szakma, a termelés.

Azonkívül fel kell zárkóznunk versenytársainkhoz, a piacvezető külföldi agrár­egyetemekhez is.

A MATE nevébe nem véletlenül kerültek be az élettudományok. Ez a tendencia külföldön is. Tudomásul kell venni, hogy az agrár­egyetemek profilja kibővült, ezért az agrár­képzést újra kell pozícionálni. Ez az ágazat összes szereplőjének közös érdeke.

Az agrárképzést nyújtó hazai felsőoktatási intézmények az egész országot lefedik, és elsődleges feladatuk az ágazat szakember-utánpótlásának biztosítása, az agrárpálya attraktívvá tétele a fiatalok számára.

A magyar felsőoktatási piac jelentős átalakuláson megy keresztül, ami jó lehetőség a megújulására. A MATE szinte teljes szakstruktúrája a magyar agrár-felsőoktatási képzés 70 százalékát adja. Biztató és a döntés helyességét alátámasztja, hogy idén 36 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.

Számos lehetőség nyílt a magyar agrár-felsőoktatás előtt, mert még soha nem állt a rendelkezésére ennyi anyagi forrás. Ezt jól kell felhasználni!

Németh Tamás, a MAB Agrártudományi Bizottságának elnöke reményét fejezte ki, hogy az újítások sikeresek lesznek. Ennek három fő feltétele, a gazdasági háttér, az intézményi háttér és a személyi háttér közül az utolsó, a személyi háttér fontosságát emelte ki előadásában.

Mint mondta, a jelenlegi oktatói-kutatói előmeneteli rendszer, a tudományos pálya fokozatainak (PhD, egyetemi tanár, akadémiai doktor) eléréséhez szükséges feltételrendszer átlátható, teljesíthető, ütemezhető. A doktori iskolák rendszere kiforrott, kiváló doktori iskolák jöttek létre, az oktatói és a kutatói pálya tervezhetővé vált, ez alapján komoly tanári kar alakulhat ki.

Az agrár-felsőoktatásra „ráfért” az újítás; ha mindenki most egy irányba húz, ebből sikertörténet lehet, mondta.

Lukács Gábor, a MATE Georgikon Campusának egyetemi docense az agrárhallgatók és a mezőgazdasági szakemberek körében végzett kompetenciaigény-felmérés eredményeit ismertette előadásában, és egyúttal bemutatta az Agrár-pálya-orientáció című, hamarosan megjelenő könyvet, amiben különböző témák kutatási eredményeit publikálják.

Az MNVH-t képviselő Székely Rita „A vidékfejlesztés intézményrendszere Ma­gyar­országon” című előadásában a szervezet feladatait és munkáját, a Vidékfejlesztési Program célkitűzéseit és eredményeit, a LEADER-program lényegét, a vidékfejlesztés terén betöltött szerepét ismertette. Mint mondta, a hálózat várja a közösségépítő tevékenység és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtása iránt elkötelezett, a vidékfejlesztés iránt érdeklődő végzetteket és fiatalokat – nagy szükség van a munkájukra.

Az előadások után az agrár-felsőoktatási intézmények vezetői Zoletnik Balázs (Boston Consulting Group) vezetésével kerekasztal-beszélgetést tartottak, folytatva az eszmecserét.

Szabó István, a MATE oktatási és nemzetközi rektorhelyettese a beszélgetésben az együttműködés fontosságát emelte ki, mondván, a „hálózati együttműködési modell” megteremtése az egyik fő feladat. Stündl László egyetemi docens (DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) szerint a megújuláshoz először hazánkban kell megtalálni a szerepünket: elsősorban helyi szinten kell jól működni, utána jöhet a nemzetközi színtér.

Palkovics András dékán (Neumann János Egyetem) a duális képzés fontosságát, azon belül az „agrármodell” kialakításának szükségességét emelte ki. Kovács Zoltán megbízott általános rektorhelyettes (Nyíregyházi Egyetem) a vállalati együttműködésre fektetné a hangsúlyt, Szemethy László egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem) pedig arra figyelmeztetett, hogy bármiféle együttműködés csak közös érdekek mentén, azok figyelembevételével lehet eredményes.

A gyakorlattal való együttműködés létfontosságú, a kutatásban pedig – mivel ma már túlnyomórészt konzorciális pályázatokat írnak ki – konzorciumokba kell tömörülnie az intézményeknek, csak így van esélyük a támogatásra.

Mikó Edit dékán (Szegedi Tudományegyetem) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ma a mezőgazdaság az egyik legbiztosabb életpálya a fiatalok számára – mégsincs presztízse. Ennek megteremtése érdekében minden érintett szereplőnek össze kell fognia, hogy megmutassák: ez egy hivatás – és nem is akármilyen!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Hat százalékkal nőtt a Corteva árbevétele

Erős eredményekről számol be a Corteva 2021-es első negyedévi jelentése. Az egész évre nézve magasabb nettó értékesítést vár a globális mezőgazdasági vállalat.

Hollandiában van a legtöbb vegetáriánus Európában

Egyre népszerűbbek a húspótló készítmények világszerte, egy kutatás szerint a hollandok fogyasztják a legtöbb húspótlót Európában.

Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

Most érdemes belevágni a precíziós gépesítésbe

Érdemes figyelniük a gazdáknak a nyárra várható precíziós nagygépfejlesztési pályázatra, mivel ötven, de akár nyolcvan százalékkal olcsóbban juthatnak korszerű permetezőgépekhez – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Kókai Balázs, a Huniper Kft. képviselője, a Bábolnai Gazdanapok egyik legrégebbi szakmai partnere.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.