Back to top

Téli túra a bakonyi erdők mélyén

A Bakony hazánk egyik legismertebb tájegysége, mely számtalan természeti értéket és turisztikai látnivalót rejt, így remek úti cél azok számára, akik a felgyorsult hétköznapok után élményekben gazdag erdei kikapcsolódásra vágynak.

Ezúttal az Országos Kéktúra egyik igen izgalmas és sok történelmi vonatkozással bíró szakaszának bejárására hívjuk az olvasókat a Bakony fővárosának is nevezett Zirctől a szélmalmokról híres Tésig.

Dunántúli-középhegység legnyugatibb és egyben legnagyobb tagja a Bakony, mely mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység.

A 21 kilométer hosszú Kéktúra-szakasz során érintett erdők jelentős részén a VERGA Zrt. végzi a tervszerű erdő- és vadgazdálkodást.

Emellett turisztikai látnivalókkal, pihenőhelyekkel és ismeretterjesztő tanösvényekkel igyekszik a kezelt erdőterületein a természetjárók számára hasznos és zavartalan időtöltést kínálni. Ajánlott kiindulópontunk, Zirc nagy történelmi múltra tekint vissza éppúgy, mint a kirándulásunk során útba eső, legendák övezte Római-fürdő, vagy a jásdi zarándokhelyként ismert Szent-kút. Zirc hazánk legmagasabban fekvő városa, történelme több mint 800 éves, így számos látnivalóval szolgál.

Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a Sziléziából érkezett ciszterci szerzetesek

Ciszterci apátság

A hatalmas erdőségekkel körülvett medencében eleinte csak néhány házból állt a település, ahová a ciszterci szerzetesek letelepedtek. Így királyi segítséggel középkori templom és monostor épült, melynek rendkívüli szerepe volt a ciszterci apátságok között.

A hosszú évszázadok során a település és vele együtt az apátság is szinte teljesen elnéptelenedett, majd romokban hevert, az 1700-as évektől német telepesek kezdték újraépíteni mindkettőt.

Napjainkra nemcsak a barokk stílusban megépült ciszterci basilica minor várja a látogatókat, hanem a Bakonyi Természettudományi Múzeum is, hazánk egyetlen vidéki természettudományi múzeuma. Zircen működik továbbá a híres Reguly Antal Műemlékkönyvtár, valamint a régi idők sörfőző mesterségét korszerű eszközökkel újjáélesztő, 2015 óta működő Zirci Apátsági Manufaktúra.

Akár kerékpárral is

A kék turistajelzésről kisebb-nagyobb kitérőket téve még több a látnivaló. A kék jelzésen a Bakony fővárosát a Pintér-hegyi Parkerdőn keresztül érjük el. Az egész évben gyönyörű parkerdőben erdőismereti tanösvény, fedett és fedetlen pihenőhelyek, és játszótér várja a túrázókat, kirándulókat. Bakonynánától nyugatra az aszfaltozott úton eljutunk Alsóperére, ahol Park Szálló, panzió, arborétum működik, betérhetünk a kápolnába, a gyerekek pedig birtokba vehetik a játszóteret, de előtte még útközben felmászhatunk a Csengő-hegyi kilátóba is.

A Bakony ezen térsége nemcsak a kirándulóknak, hanem a kerékpárosoknak is kiváló úti cél lehet. A VERGA Zrt.
területén, szinte a Károly-lak turistaháztól egészen Alsóperéig, közel 30 kilométer hosszan kanyarog a jelzett országos kék kerékpárút, melynek mentén a bringások megtelkinthetik a Vadalmás-forrást, a Római-fürdőt, végül megpihenhetnek az alsóperei Nádasdy Arborétum fedett pihenői alatt.

Utunkat Zirctől keletre, Nagyesztergáron át folytatjuk. A település határában ered a Gaja-patak, amely a Bakony egyik legfontosabb vízfolyásaként a későbbiekben hosszasan kísér minket. A turistaút erdők és szántóföldek határán halad, ahol egy magtár romja, valamint egy temető emlékezteti a kirándulókat arra, hogy ott egykoron virágzó gazdasági település lehetett, melyet Veim pusztának hívtak.

A Gaja-völgy melletti, a kedvező feltételek hatására 1488-ban kialakult Nána települést 1564-ben a törökök felégették, így az lassacskán elnéptelenedett.

A később a faluba érkezett német telepesek leginkább az erdő nyújtotta lehetőségeket kezdték kihasználni: meszet és szenet égettek, melyet a közeli nagyvárosok piacain adtak el.

A mai Bakonynánáról azonban a legtöbb természetkedvelőnek, kirándulónak a Római-fürdő jut eszébe, aminek nevét több szóbeszéd is övezi. A legtöbben azt állítják, hogy a római korban a provincia egyik útvonala vezetett keresztül a környező erdőkön, és az utazók fürdőhelyként használták a patakot és annak vízesését. Olvashatunk olyan feltevéseket is, hogy egykoron a római katonák fürdőhelye volt, ezekről azonban nincs megerősített, írásos igazolás. Mivel a szurdokvölgy és a vízesés hivatalosan nem szolgált fürdőként, így nagy valószínűséggel a névadást a sziklafalak között áttörő Gaja-patak által formált medencék inspirálták.

Bakonynána településről utunkat a kék turistajelzésen folytatjuk, egy csodálatos, szűk szurdokvölgyben haladva rövidesen elérjük a völgy fő látnivalóját, a vízesést.

A kirándulók pihenését a VERGA Zrt. által kialakított fedett, illetve fedetlen pihenőhelyek és tűzrakók teszik még komfortosabbá. Társaságunk 2020-ban egy parkolót is kiépített Bakonynána szélén, így akár kellemes délutáni kikapcsolódásnak is kiváló úti célja lehet családoknak, baráti társaságoknak.

Jásd felé haladva érintjük az erdőgazdaságunk által a Vadalmási-forrásnál kialakított pihenőhelyet, és a kiépített Vadalmási cserkésztábort.

A múlt völgyében

Jásd település és a cserkésztábor között félúton, a Tési-erdők lábánál Árpád-kori kettős sáncú földvárat rejtenek a fák, melyet korábbi kutatások cserépdarabokkal is igazoltak.

Mielőtt beérünk a faluba, a határában megtekinthetjük a még ma is virágzó búcsújáró helynek számító jásdi Szűz Mária-kápolnát.

A több mint 600 éves kápolna hazánk egyik legrégebbi és legjelentősebb középkori kegyhelye.

A jásdi Szent-kút kialakulása Szűz Máriához köthető, aki megjelent a bűnei miatt már hosszú ideje szomjazó Jásdi Péter remete előtt. Mária, karján a kis Jézussal, megmondta Péter remetének, hol kell ásnia ahhoz, hogy vizet találjon, ám ő napokig sikertelenül próbálkozott. Egy szombati napon Péter remete a rózsafüzért imádkozta, melynek Mária-érme beleesett az egyik kiásott gödörbe, ahol egyszer csak víz fakadt föl, alatta pedig fénylőn tündökölt az érmén Szűz Mária. Az ott fakadó víz a legendák szerint egy sánta embert is meggyógyított, így azóta rengeteg gyógyulni vágyó és Mária-tisztelő látogatja meg évről évre a Szent-kutat, sokan igen messze földről érkeznek.

Római-fürdő látványos vízesése

Tésre fel

Utunkat a Gaja-patakon átkelve déli irányba folytatjuk. Jásdról kiérve még pihenhetünk egyet a Siska-forrásnál, mielőtt megkezdjük túránk legnehezebb részét. Jásd ugyanis majdnem 200 méterrel alacsonyabban fekszik, mint az úti célunk, Tés.

Félúton feltűnik előttünk a turistajelzéstől pár száz méterre található Széchenyi Zsigmond-kilátó, melyről csodálatos panoráma tárul elénk, tiszta időben még akár a Vértes vonulatait is megpillanthatjuk.

A VERGA Zrt. által 2014-ben épített 20 méter magas kilátó a Tési bükkös erdőismereti tanösvény mentén áll, ami keresztezi a kék turistajelzést is, így a kilátót is útba ejthetjük, és akár a tanösvényen keresztül is felérhetünk Tésre. A település leghíresebb látványosságai a Dunántúlon ritkaságnak számító holland típusú szélmalmok, melyek közül az egyik még ma is működik. Különlegességük, hogy a tetőszerkezetük forog, így bármilyen széljáráskor működhettek.

Ha valaki jobban meg szeretné ismerni a Bakony tájait, érdemes több napra készülni, hiszen rengeteg a látványosság.

Tíz fő szállhat meg egy időben a Károly-lakban

A kék jelzést követve elérjük a Tűzköves-árkot, ahonnan másfél kilométerre található a VERGA Zrt. által 2016-ban felújított és kibővített 10 fő befogadására alkalmas Károly-lak Turistaház.

Bakancsos turisták számára kitűnő szálláslehetőség tavasztól őszig.

Onnan indulva felfedezhetjük a Burok-völgyet is, mely hazánk jellegzetes és különleges kanyonjellegű tájvédelmi területe.

Legyen szó bármely évszakról, a Bakony minden időben csodálatos élményeket kínál a kirándulóknak!

Zeitler Levente

VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

London nyaralni hívja a briteket

A koronavírus-járvány átírja a turizmust. A kozmopolita világváros, London most a belföldi turizmusra épít. A "Let's Do London" elnevezésű kampányra 6 millió fontot költenek.

Egyetemista hackerek fosztogatták a gyorséttermet

A KFC applikációjának sebezhetőségét kihasználva több millió forint értékű ingyen kuponra tettek szert az egyik kínai egyetem diákjai. Fél évig fosztogatták a gyorséttermet, majd a hackerek börtönt kaptak érte.