Back to top

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?

Számos legenda, történet, cikk született már a keresztről, ám a legendák valódi gyökerét eleddig kevesen kutatták. Végül a családi emlékezetet és a fellelhető dokumentumokat segítségül hívva aprólékos kutatómunkával Sziva Zoltán családfakutató tárta fel, és tette közzé blogján Foltán János erdész tragikus napját.

A Turisták lapja A Fultán-kereszt felszentelése címmel már 1890-ben foglalkozott a témával, a cikk írója, Jász Géza a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának tagjaként személyesen is jelen volt a kőkereszt felszentelésén.

„E helyen történt egy borzalmas éjszakán a gyászos eset, melynek emlékére áll a kereszt.

Iszonyú szél dühöngött, zúgott az erdő s a bükkóriások keserves recsegéssel veszítve el legszebb ágaikat, nyögve hajoltak meg a vad hatalom előtt. Az eső patakként szakadt s minden madár, minden bogár rejtekhelyébe bújt. Mind ez nem tartá vissza Fultán János erdővédet kötelességének teljesítésétől; hírét véve, hogy ez éjjelen két fatolvaj fog e helyen fát lopni, rájuk lesett. Azok csakugyan meg is jelentek, s midőn Fultán reájok támadt, dühös szóváltás, majd ádáz tusa következett, melynek áldozata lőn a derék erdővéd. Másnap halva találták a földön elterülve”. E legendát tovább színesíti a családi emlékezet: a leszármazottak szerint felmenőjük,

Foltán János a füzetébe bejegyezte a rajtakapott személyek neveit, majd jegyzetét zsebre rakta, és ezután érte őt a végzetes inzultus.

Később ezen írás segítségével tudták az elkövetőket beazonosítani.

Először fakeresztet emeltek

A kutatás során kiderült, hogy a helyen eredetileg egy fakereszt állott emlékül, ezt cserélték le és szentelték fel 1890. július 6-án a ma is álló kőkeresztre. Tehát a gyilkosság napját még korábbi időkben kell keresnünk. Sziva Zoltán kutatott a közeli települések halotti anyakönyveiben, hiszen a kor szokásának megfelelően hajdanán azokat így vezették, ám egyikben sem járt sikerrel. Majd eljutott Verőce községbe, ahol a római katolikus egyház dokumentumai között akadt egy latin bejegyzés az 1890 előtti időkből.

Abból pedig kiolvasható volt, hogy Foltán János, az Eszterházy herceg vadásza 1853. május 2-án „az erdőt körbejárva” eltűnt.

Holttestére szűk két hónap múlva, 1853. június 24-én leltek rá.

Foltán János feleségével, Vörös Annával a Szokolyahuta (ma Királyrét) 7-es számú házában éltek. A 32 esztendős erdész temetésére 1853. június 25-én a hajnali órákban került sor. Feltételezhető, hogy a már bomlásnak indult, erősen bűzlő testet szekérrel szállították le Szokolyára, és azt azon nyomban el is hantolták a helyi temetőben. Síremlékét Sziva Zoltán nem találta meg.

1853-ban történt

A korabeli újságok több ízben lehozták a tragikus sorsú erdész meggyilkolásának hírét. A Budapesti Hírlap 1853. július 7-i száma így tudósított a bűncselekményről: “Nem régen egy borzasztó és szívrázó eset adta elő magát a városunktól 3 órai távolságra eső környéken. Herczeg Eszterházi Pál úr ipolypásztói uradalmában Hont megye innenső szélén hutai alerdész Foltán János f.é. május 2-án d.u.2 órakor távozott el szerető családja - neje s két növeletlen gyermeke köréből, hivatalát teljesítőleg, de este, midőn az övéinél megszokott jelenni - visszajövetelére hasztalan várakoztak.

Nem jött meg reggelre, nem másod s harmadnapra! Távoztával nem tudott róla senki bizonyost mondani, elveszett!

Jun. 24-én Pelczéder Titus erdőpásztor a szokolahutai, ugynevezett „szénpataki” erdőrészben vadászgatván - kopója hajtó - ugatás közt mintegy csalogatva egy csermely árkához inti őt, hol egy iszonyú kőhalom alól ruhát vonszol ki. Említett erdőpásztor megvizsgálván e véletlen tüneményt, látja, hogy a kőhalom alá emberi hulla temetett(?) el, azonnal jelentést tesz az illető erdészi hivatalnál, hol éppen váczi orvos Stróber János úr is jelen levén, rögtön a helyszínre siettek. A kő széthányása után a vízből Foltán János hulláját vonszolták ki, melynek valóságáról bizonyosságot csak a feje alá helyezett vadásztáska, egyenruha, s lábravalójába himzett F.J. betűk tehettek, minthogy már rothadó félben volt. Zsebében találtatott órája is, melynek láncza nem levén lejárva, mutatója 6 óra, 25. perczen állott meg, hihető tehát, hogy a rémítő gyilkosságot esti 6 órakor követték el rajta, s abban hihetőleg többen kellett részt venni.”

Az írás megjelenését követően hamarosan kézre kerültek az elkövetők, melyről a Budapesti Hírlap 1853. augusztus 10-én megjelent cikke tudósít:

„Megírtam volt nemrégen (jul.3.1. B.P.H. 158-dik sz.) ama borzalomteljes tényt, miszerint Hont megyében a hutai erdősz Foltán János kegyetlenül megöletett, gyilkosai most kézre kerültek. A főgyilkos Bolda András, 23 éves, perőcsényi, hontmegyei születés, Kánai József szokolai lakos szolgája, szabadságos katona. Segédje Bricsko Szabó József, 21 éves, nős, özv. aszszony fia Szokoláról. E két gonosztevő f. évi május 2-án a tilosban levén, említett szerencsétlen erdősz által észrevétetve, már előre alkudoztak, hogy odaérkezőt azonnal ki fogják végezni az élők sorából. A boldogult mit sem sejditvén a veszélyről, kérdőre vevés végett megszólítja, s Bricsko Szabó József eléje állván, összetett kézzel rimánkodik – a t. olvasó véleménye szerint – kegyelemért, azonban csak ürügyül, hogy a főgyilkos addig háta mögé sompolyogva lesujthassa! Ez meg is történt, mire szegény erdősz arczra bukván, az alczinkos - fejsze levén kezében - gaztársa által feje levágására unszoltatott, megborzadva azonban a bűntől, nem meré tenni, de amaz kiragadván a fejszét, azzal a szerencsétlen nyakán hármat vágott keresztül, s fokával koponyáját is összezúzta.

Itt még nem volt vége az égbekiáltó marczangolásnak, egy elővont hegyetlen késsel melle s oldala összeszurdostatván, a czimbora segélyével a patakba hurczoltatott, s hulláját nagy kőhalmazzal beborították.

A bűn világosságra hozója egy harmadik egyén volt, ki az nap szintén a tilosban legeltetett. Gyanuból befogatván, a valódi czinkosokra utalt, kik a kerületi derék főbíró igen ügyesen irányzott legügyesebb vallatása következtében - mindent kibeszéltek. Így a gonosztevőket most méltó büntetésük várja.”

Újabb szálak

Mi vezetett ehhez a brutális cselekedethez, milyen elképesztő állatias ösztön dolgozhatott az elkövetőkben? Az eredeti írás erre is keresi a választ, de röviden talán annyit említhetünk, hogy azokban az időkben a történelmi háttér, a földesurak és a jobbágyság közötti kritikussá feszült helyzet kiélezte a mindennapok történéseit. A napjainkban tomboló járvány nem teszi lehetővé, hogy a szerző még alaposabban feltárja a történetet, a levéltárak, a balassagyarmati börtön dokumentumai, a Besztercebányán őrzött Hont vármegyei iratok még számos információt rejtenek.

A történet szálai még tovább vezetnek, és bízunk benne, hogy a közeljövőben tovább bővül a Foltán-legenda feltárásának anyaga.

(Az eredeti írás az alábbi oldalon található: https://hiuzhaz.blog.hu/2020/04/28/lehullott_a_lepel_a_foltan-legendarol)

A Foltán keresztet az Ipoly Erdő Zrt. Diósjenői Erdészete újítatta fel a 2000-es évek elején, és azóta is az erdészet munkatársai gondozzák.

Osztrozics Dóra

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

Újragondolás, újraalkotás és helyreállítás

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben nyilvánította június 5-ét a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day). Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Szárnyas erdészek

Veresegyház határában egy rossz egészségi állapotú fenyvest a szajkók segítségével kíván felújítani a Pilisi Parkerdő. Hogyan segítenek a szárnyas erdészek ebben a folyamatban?

50 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Megtisztult az állami erdő

Idén tavasszal az állami erdőgazdaságok, köztük az EGERERDŐ Zrt. is részt vett a Tisztítsuk meg az országot! programban, melynek egyik fő pilére a területek illegálisan lerakott hulladéktól való mentesítése.

Dísznövények a nagymarosi gesztenyésekben

Természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján nagy természetvédelmi értéket képviselnek a nagymarosi szelídgesztenyések a Dunakanyarban. Évszázadok óta fontos szerepük van a Dél-Börzsöny kultúrtáj jellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.