Back to top

Sajtkészítők versengtek Béren

Hagyományteremtő céllal rendezték meg az 1. Nógrád Megyei Sajtvásárt és Sajtversenyt Béren. A versenyre több mint harminc megyei és környékbeli sajtkészítő nevezett, összesen 80 termékkel.

A Sajtkészítők Egyesületének kilenc bíráját meglepte a rengeteg zsűrizésre küldött minta, és végül több arany, ezüst és bronz minősítést osztottak ki. A vásárra pedig sok helyi termelő kitelepült, hogy megismertessék a látogatókat sajtkülönlegességeikkel és más tejes finomságokkal. A sajtversenyt a Magyar Sajtkészítők Egyesülete szervezte.

Hegedűs Imre, az egyesület alelnöke elmondta, példaértékűnek tartják, hogy a Covid-járvány miatti korlátozások enyhítésekor a NÉBIH helyi szervezete habozás nélkül támogatta a rendezvény ötletét, és hogy segített a biztonságos megvalósításban.

A sajtkészítők pedig lelkesen jöttek: kis megyei rendezvénynek indult, mégis több mint harminc sajtkészítő vett részt rajta, és a versenyre 80 terméket neveztek be.

Különlegesség – piros viasszal bevont szívsajt

A professzionális sajtbírálókat az egyesület képezte ki, hogy a fogyasztók szempontjai szerint, nemzetközileg elfogadott standardok alapján végezzék az érzékszervi bírálatot.

Kérdésünkre, hogy vajon miért ennyire népszerű a verseny a sajtkészítők körében, az alelnök elmondta, hogy aki több éve készít sajtot, akinek a termékeit már ismerik és szeretik a vásárlók, tisztában van vele, hogy a népszerűség nagyrészt empatikus visszajelzés a termékeiről, de nem szakmai alapú. Pedig az is nagyon fontos. A sajtbírálat arra alkalmas, hogy a készítők megtudják, hol tartanak szakmai felkészültségben, és hogy ki-ki levonja a maga következtetéseit a bírálatból.

Aki kevés pontot kapott, annak be kell látnia, hogy tovább kell fejlődnie, aki pedig a maximumhoz közeli értéket ér el, megerősítést kap arról, hogy jó úton jár.

Mindez a fogyasztók javát szolgálja, mutatott rá az alelnök, aki egyébként maga is sajtkészítő. Nekik az a céljuk, hogy a fogyasztók minél jobb minőségű terméket kapjanak a pénzükért, és minél több sajtbírálatot tartunk, annál közelebb kerülünk ehhez a célhoz.

A vásár jó alkalom arra, hogy a fogyasztók egyszerre minél több sajtot és egyéb tejterméket megkóstoljanak, összehasonlítsák a „sajtházak” ízvilágát, és megtalálják az ízlésükhöz legközelebb állót. Emellett arról is képet alkothatnak, hol és hogyan állítják elő a kistermelők a sajtokat.

A Tarka-portán például a magyar tarkát preferálják, mert jól alkalmazkodott a körülményekhez, teje minősége és összetétele kiváló, ízletes tejtermékeket lehet készíteni belőle, vallja Fülöp-Posta Anett, a porta fiatal tulajdonosa. Gomolyákat és bükkfán füstölt sajtokat készítenek.

Ízesített sajtjaik közül a kapros, a csilis és a lilahagymás a legkedveltebbek.

Maszlikné Illés Ágnes sajtmester egy mesteri koronggal
A házhoz szállításon kívül a salgótarjáni piacon értékesítenek. Három éve kezdtek el gazdálkodni, teheneket tartani a férjével, hetente 70–80 kg sajtot állítanak elő. A fiatal pár ebből él. Jelenleg nyolc tehenet tartanak, de szeretnék továbbfejleszteni a gazdaságot. Valószínűleg érdemes, hiszen az eredményhirdetéskor kiderült, hogy a parenyica sajtjukat aranyéremmel ismerték el a bírák, natúr joghurtjukat és vajukat pedig bronzéremmel jutalmazták.

Új Dorottya és Balogh Béla az Etesen működő Balogh családi gazdaságot képviselte. Hamar elkapkodták a termékeiket, főleg a joghurtjukat dicsérték a kóstolók. Ezt kétféle joghurtkultúrával készítik, amitől extra krémessé válik. A bírálók viszont a fokhagymás gomolyájukkal voltak különösen elégedettek, ezüstéremmel végzett a versenyen.

A fiatal pár 2014 óta gazdálkodik, jelenleg 50 hektáron, és 20 fejőstehenet tartanak, szintén magyar tarka fajtát.

Azt tapasztalják, van keletje a sajtoknak, és a koronavírus-járvány alatt még nagyobb lett az érdeklődés irántuk. Igaz, ehhez a piacpolitikájukat át kellett értékelni, ők a házhoz szállítást helyezték előtérbe. Szerencsére egyre tudatosabbak a vásárlók, egyre több embernek fontos, hogy milyen árut vásárol és honnét. Ők úgy látják, van jövője a háztáji termelésnek.

Maszlikné Illés Ágnes és Maszlik Zoltán a ‘90-es évek eleje óta gazdálkodik Szentén, sajtkészítéssel pedig 2007 óta foglalkoznak. Mint tudósítónknak elmondták, végigjárták ennek fokozatait: a konyhájukban kezdték, amikor azt kinőtték, a garázsban folytatták, 2013-ban pedig építettek egy feldolgozó üzemet. Az évek során egyre bővítették a termékpalettát, és az összes saját tejet feldolgozzák. Ők kiskereskedőknek, éttermeknek és szállodáknak szállítanak.

A versenyre azért jöttek el, mert szeretik megmérettetni magukat: minden ilyen alkalmat értékes tapasztalatszerzésnek tekintenek – még úgy is, hogy Ágnes sajtmester, aki külföldi mesterektől tanult.

Gomolya, parenyica, grillsajtok – a legkedveltebbek a kóstolók körében
A nógrádi talajok és legelők gazdagok tápanyagokban, ami megmutatkozik a tej ízében és minőségében. Francia és svájci jellegű érlelt sajtok készítésre is alkalmas, mondta egy hatalmas korongra mutatva, és hozzátette: ezért foglalkoznak olyan sokan tehéntartással és sajtkészítéssel Nógrád megyében.

A vásár kínálatával szemben egy kritikai észrevétele is volt a szakembereknek: nagyrészt gomolya sajtokból áll.

Ennek az a magyarázata, hogy az a legegyszerűbben elkészíthető sajtféleség. Másrészt Magyarországon nem volt kifinomult sajtkultúra: régen jellemzően gomolyákat készítettek. Mivel ennek van a legnagyobb hagyománya, ezt ismerik a legtöbben. Aki elkezdi a sajtkészítést, ezzel kezdi.

A sajtverseny arra is jó, hogy a termelőket fejlődésre, továbblépésre késztesse.

A sajtkedvelők sem maradtak távol a rendezvénytől. Rögtön a járvány miatti korlátozások enyhítésének első hétvégéjére időzítették a kóstolóval egybekötött vásárt, és a gasztronómia iránt érdeklődők szép számban megtalálták a rendezvényt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Hibátlanul hajtottak versenyzőink

Bányavölgyi Donáta, a Nemzeti Lovas Színház művésze nyerte a III. ÁTE Fogathajtó versenyt. Munkatársaink, Dohány Árpád és Halmos B. Ágnes ugyan hibátlanul teljesítették a pályát, de nem jutottak a döntőbe.

Oklevél- és díjátadó a NAK Szántóföldi Napokon

A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításának első napján (06.09.) a nagyszínpadon átadták a pandémia miatt tavaly elmaradt kukorica, búza és repce ajánlati fajtalista okleveleket és díjakat. Az átadás során részt vett többek között Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is.