Back to top

A tehenész-gumicsizma már a múlté

Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

MMG - Direkt | Félcipő vagy gumicsizma? | Bódi Gábor agrármérnök, Dairy-Ép Kft.

Ezekről a törvényszerűségekről, az agrárpálya szépségéről, vonzalmáról és innovatív fejlődéséről, valamint az ehhez szükséges kitartásról beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó szerkesztője Bódi Gáborral, a Dairy-Ép Kft. területi képviselőjével és Zelenák Dáviddal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) agrármérnök hallgatójával az MMG Direkt hatodik adásában.

A Dairy-Ép Kft. immár 20 éves tapasztalattal rendelkezik az állattartó telepek tervezésében, komplett kivitelezésében, illetve felújításában, modernizálásában – megközelítőleg a hazai szarvasmarhatelepek férőhelyeinek mintegy 50 százaléka a vállalat által jött létre.

Öt évvel ezelőtt kötöttek szerződést a Lely holdinggal fejőrobotok magyarországi forgalmazására, hogy Magyarországon is megismertessék ezt a fejőrendszeri technológiát, amelyet Nyugat-Európában már évek óta alkalmaznak, és jelentős előrelépésnek számít a szarvasmarhatartásban. Ennek az eszköznek itthoni elterjesztésére kérték fel Bódi Gábort.

"A gépek és épületek árulásával beruházási koncepciót is összeállítunk a partnergazdaságok számára. Ehhez elengedhetetlen a mezőgazdálkodás összefüggéseinek ismerete. De eredendően nem ezért választottam az agrárpályát. Középiskolásként a teheneket, a lovakat és a lovaglást oly mértékben megszerettem, hogy Gödöllőre jelentkeztem egyetemre, majd lediplomázva egy téeszben szarvasmarhatartással foglalkoztam, ami egy természetszerető ember számára remek választás" - mondta Bódi Gábor.

Zelenák Dávid, a MATE agrármérnök hallgatója szintén természetszerető ember, tanulmányai során mindvégig a természettudománnyal kapcsolatos tantárgyak foglalkoztatták. Sopronban erdész technikumot végzett, majd Gödöllőre jelentkezett szántóföldi növénytermesztés szakra.

Mivel a szüleinek nincs családi gazdasága, az egyetemi évei alatt azt tapasztalja, ez jelentős hátrányt jelent tanulmányai során.

"Érdekes, hogy sokkal több a szántóföldi növénytermesztés szakot választó hallgató, mint aki állattenyésztésre jelentkezne. Kíváncsi lennék, mivel lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára ezt az ágazatot is, mert úgy látni ez esetben, a napjainkban trenddé váló állatvédelem és állatszeretet kevésnek bizonyul" - közölte Zelenák Dávid.

"Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a szántóföldi növénytermesztés kevésbé kötött, mint az állattenyésztés. Növénytermesztés során a gazda kivehet magának egy-egy szabadnapot, az állatokkal szemben viszont ez nem megengedhető" - tette hozzá Bódi Gábor.

Minden nap az állat mellett kell lenni, enni, inni kell adni neki. Az effajta kötöttség kevésbé vonzza a fiatalokat az állattenyésztésbe.

Pedig hazánkban a jelenleginél sokkal több állattenyésztőre lenne szükség, hiszen ha megnézzük az európai állatitermék-kibocsátás éves átlagát, jelentős különbség látható a hazai mennyiséghez képest, és akkor az amerikai adatokról még nem is beszéltünk.

Ezen különbségek kiegyensúlyozásában csak a fiatalok segíthetnek, akiket az agráriumba is jelentősen begyűrűző technológiai fejlődés és modernizáció csábíthat egyedül a pályára. Hiszen már nem az a gumicsizmás, sárban taposós mezőgazdaságot éljük, mint mondjuk a ’70-es években.

Mint bármelyik agrárszektor esetében, úgy az állattenyésztésben is a teljesítmény, a termelő képesség a legfontosabb. A jövedelmezőséghez azonban számos út vezet, amiket a pályakezdők nem mindig tudnak megismerni. Bódi Gábor azt tanácsolja a fiataloknak, a szakmai gyakorlataik során ismerjenek meg minél több gazdaságot és azok felépítését.

"Érdemes kétkezi munkával, alulról megtanulni a szakmát. Egy sikeres cégvezető ismeri gazdaságának teljes felépítését, folyamatát, hiszen csak így tudja meghatározni, hogy az általa kiadott feladatot megkövetelheti-e kollégáitól. Ezen túlmenően meg kell ismerni alkalmazottainak gondolkodásmódját, miáltal ösztönözni tudja őket az eredményes munkára. Az egyetemen tanult elméleti tudás a gyakorlatba való beültetéssel válik igazán eredményessé, ezáltal a vállalat jövedelmezővé és sikeressé.

Emellett nagyon fontos lenne, ha külföldi példákat is megtapasztaljanak a fiatalok.

Láthatnák, hogy más országokban milyen gondolkodásmóddal, technológiával, vezetési stratégiával működnek a gazdaságok, amelyeknek itthoni alkalmazásával több, az ágazatban jelentkező komoly problémákra lehetne megoldást találni" - fejtette ki Bódi Gábor.

A szakember hozzáteszi, ezeknek a tapasztalatoknak a megismeréséhez a pályakezdőnek áldozatokat kell hoznia. Az állattenyésztési ágazatban is keresik a cégek a frissdiplomásokat, de szűk keretek között. Valószínűleg a pályakezdő nem tud a lakhelye közelében a szakmában elhelyezkedni, hanem szükség esetén költöznie kell a munkahely érdekében.

Mint mondja, ettől függetlenül érez egyfajta tendenciaváltást a szakmában, egyre több helyen kifejezetten a fiatalokat keresik az agrárágazati vállalkozások.

Zelenák Dávid kérdésére, miszerint hogyan lehet szinte a semmiből, vagy kevés anyagi tőkével elindítani egy gazdaságot, vállalkozást Bódi Gábor azt válaszolta, hogy bár tele van kihívásokkal, de nem lehetetlen.

"Gyakorlat nélkül belevágni egy állattenyésztési vállalkozásba nagy bátorságra vall, ugyanis számtalan csapdát rejt.

A pályázati források mellett jelentős hitelre van szükség, és több partnerünknek is elszoktam mondani, hogy 10 évet figyelembe véve 2 egészen biztosan veszteséggel zárul.

A kérdés csak az, hogy melyik lesz az a két év… Ezekre a válságterhes időszakokra pedig csak elegendő tartalékkal lehet felkészülni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai piac a nagy mennyiségű előállítást követeli meg, és jelentős tömegterméket igényel.

Nagyon kicsi az a piaci rés, ahol kis mennyiségben egy speciális termék előállítása jövedelmező lehet.

Az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is olyan szakma, amibe folyamatosan időt, energiát és tőkét kell belefektetni ahhoz, hogy eredményes lehessen. De talán pont ez adja a szépségét, hogy ilyen körülmények mellett kell tudni eredményesen, haszonnal termelni" - mondta Bódi Gábor.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Több mint húszezren vettek részt a NAK szántóföldi napokon

Rekordlétszámú, több mint 20 ezer látogató vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2021. június 9-10-én megrendezett NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva agrárszakmai kiállításon. A koronavírus-járvány miatti egy év kényszerű kihagyás után nyílt újra lehetőség az ország legnagyobb szántóföldi kiállításának megszervezésére – a látogatószám pedig minden várakozást felülmúlt.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.