Back to top

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

A Kárpátok erdeivel együtt Nagymagyarország erdőterületeinek több mint negyede volt fával borított. A békediktátum aláírásakor ennek 85 százalékát, összesen 6,2 millió hektár erdőt veszítettünk el.

Fotó: OEE Trianon Kiadvány

Ez a hatalmas faanyagvesztés óriási gazdasági gondokhoz vezetett a megmaradt területeken.

Az épületfa-, szerszámfa- és tűzifaigény fedezésében az ország addig nem igényelt behozatalt, a Kárpátok erdeiből még exportra is jutott.

A csonka országban azonban hatalmas fahiányt észleltek, mely gátolta az ország újjáépítését. Emellett a külföldi behozatal is akadályba ütközött a háború után „szétrobbantott” országokból. Az ország erdészeinek nagy kihívással kellett szembenézniük, melynek egyedüli megoldását a meglévő erdőkkel való tervszerű gazdálkodás és az erdőterületek növelése jelenthette.

Trianon előtt

A 18. században az ipari forradalom miatt fellépő jelentős faigény az erdők részbeni feléléséhez vezetett. A rohamos mértékű erdőkivágásokkal a természetes újulat nem tudott lépést tartani, így sok erdők helyét legelők váltották fel. Akkor az erdésztársadalom felismerte, hogy az erdő kezelésben paradigmaváltásra van szükség, mely célt nyomatékosította Mária Terézia rendelkezése és a későbbi erdőtörvények is.

Az új szemléletnek az erdész oktásban is meg kellett jelennie, így Trianon után már magas színvonalon képzett, a fenntartható erdőgazdálkodásban jártas szakemberek álltak rendelkezésre.

A megmaradt erdők jó részét köztes művelés jellemezte, mivel akkoriban az erdők makkoltatása és legeltetése általános volt. Ezeken a területeken a kiélt, természetes újulat nélküli erdőállományok javítása kapott hangsúlyt. Ott viszont, ahol nem állt erdő és amiket nem vontak mezőgazdasági művelés alá (futóhomokos, szikes, pangóvizes vagy kopár területek), nagy lehetőséget láttak a magyar erdészek a helyzet javítására, azaz az erdősítésre.

Erdőtelepítésre alkalmas nagy kiterjedésű területek az Alföldön húzódtak, ahol az I. világháború után elkezdődött az átfogó alföldfásítási program Kaán Károly kiváló erdészelődünk vezetésével, aki az erdők klímajavító szerepét is hangsúlyozta. Az új erdőterületek létesítése (erdőtelepítés) mellett Kaán a mezőgazdasági területek menti szegélyek és utak fásítását is kiemelt fontosságúnak tartotta.

A fásítási terv 1924-ben mintaprogrammal indult Püspökladányban, egy szikes kísérleti telepen, mely az ígéretes fafajok kiválasztását szolgálta.

Az erdészek hazai és idegenhonos fafajokkal is szívesen kísérleteztek, szemük előtt lebegtetve fő céljukat, a magyarországi erdőterületek gyarapítását.

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják„ – írta Deák Ferenc. A haza bölcsének megállapítása örökérvényű, hiszen mindig bízhatunk a környezetünk és személyes sorsunk jobbra fordulásában, végtelen türelmünk és Isten kegyelme által.

Győztes fafajok

A szik-, kopár- és homokfásításhoz természetesen különböző fafajokat választottak ki. A homokon jó eredményt mutatott az Amerikából behozott fehér akác, mely azóta az Nyírség megbecsült fafaja, sőt hungarikumnak minősítették, a mézét pedig megbecsülik. Homokon jól vizsgázott még a fekete fenyő is, melyet később több száz hektáron ültettek az Alföldre, hasonlóan a túllegeltetett, sekély talajú kopárokhoz. A mediterrán hegyvidéken őshonos tűlevelű faj jól tűri a szárazságot és emellett alacsony tápanyagigényű. Gazdag tűhullásával védi és javítja a talajt és persze előkészíti más jobb termőképességű fajok számára.

A szikes talajokon a keskenylevelű ezüstfa, míg az ártereken a nyárfák és az amerikai kőris egyedei növekedtek a legjobban.

A felsoroltakból jól látszik, hogy főként pionír fafajokkal erdősítettek, melyek Magyarországon korábban nem alkottak összefüggő állományokat, ám ezek jelennek meg a leggyorsabban azokon a helyeken, ahol előtte felnyílt az erdő. Minden szakember tudta azonban, hogy a pionír fajokkal történő erdősítés egy hosszú folyamatnak a kezdő lépése, azok ugyanis a talaj javítását szolgálják. Erdészelődeink bíztak abban, hogy a több évtized után érkező erdészgeneráció már sokkal értékesebb állományokat, akár őshonos fafajokat nevelhet az általuk erdőművelés alá vont területeken.

Az erdőterületek növelésében fontos szerepet játszanak az állami erdőgazdaságok

Biztató jövő

Magyarország erdősültségét – Trianon után 100 évvel – sikerült a kétszeresére növelni. Hálás köszönetet kell mondanunk az erdőművelőknek, a dolgos kezű ültető asszonyoknak és nem utolsósorban a magyar erdészeknek az áldozatos munkájukért.

A zöld Magyarországot építő munka napjainkban is folyamatos.

A kormány, a magán és állami erdőgazdálkodók közös célja, hogy 2030-ra az ország erdősültségét 27 százalékra növeljük, melyhez feltétlen szükséges szép hazánk melletti elkötelezettségünk.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Egyre többen szeretnének Ifjú Kócsagőrök lenni

Rekordszámú jelentkezés érkezett az Agrárminisztérium Ifjú Kócsagőr Programjára, amely a természetvédelmi őrök munkájába nyújt betekintést. A kezdeményezés évről-évre egyre népszerűbb a természet védelme iránt elkötelezett diákok körében. A korábbi résztvevők közül már többen választották hivatásul ezt a területet, és azóta természetvédelmi őrként dolgoznak.

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

Növekedett a túzokállomány

Magyarországon is növekedett a túzokállomány a MVM Démász sikeresnek bizonyuló túzokvédelmi programjának köszönhetően. Idén összesen 1553 madarat számláltak a kelet-pannon régióban, ebből 957 egyed él az MVM Démász Áramhálózati Kft. üzemeltetési területén, amely a Magyarországon élő túzokok 61,6 százaléka. A Kárpát-medencében összesen 2173 madarat számláltak a program keretén belül.