Back to top

Életképes egyetemek, piacképes tudás: fókuszban a hallgatók

Sokféle vélemény jelent meg a felsőoktatási modellváltásról, de azokat az összefüggéseket, amelyek rámutatnak, hogy nemcsak az egyetemek, hanem a hallgatók is profitálnak majd belőle, nem könnyű felismerni.

Erről is kérdeztük Zéman Zoltánt, a MATE Üzleti Szabályozás és Információmenedzsment Intézetének igazgatóját, a Magyar Rektori Konferencia Gazdaságtudományi Bizottságának alelnökét, a felsőoktatásban zajló paradigmaváltás elkötelezett támogatóját.

- Kezdjük azzal a kérdéssel, ami mindenkiben felmerül egy átalakítás kapcsán: mi a baj a magyar felsőoktatással?

- Elég sok kritikát kap, mert a poroszos, frontális oktatási rendszert követi, nem pedig a készségfejlesztésen alapuló északi képzési modellt. Hogy megtaláljuk a választ a jövő kihívásaira és megtudjuk, mi működik valóban jól, szintetizálnunk kell a kétféle irányzatból már megismert tanulságokat, tapasztalatokat, úgy, hogy az egész felsőoktatás teljesítménye nőjön.

Ne csupán az egyetemi rangsorok tekintetében javuljon a megítélésünk, hanem kerüljenek újra fókuszba a tudás iránt érdeklődők!

Azt a tudást kell előtérbe helyezni, amit későbbi szakemberként valóban használni fognak. Elengedhetetlen például a versenyképes közgazdaságtudományi képzés és gazdálkodásszervezési ismeret. Ugyanakkor azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai egyetemisták beleszülettek a digitalizációba, szembesültek a IV. ipari forradalom kihívásaival, mások az ismeretszerzési szokásaik és igényeik, gyors az egymás közti információáramuk. Fontos motiváció lehet a számukra az új tudományos trendek megismerése, a kreativitás.

- Hogyan változik az agrárképzés?

- Hazánk számára az agrártudományok oktatása kiemelten fontos, ezért a paradigmaváltás itt is elengedhetetlen. A pandémia után a világ már nem lesz a régi: az eddiginél is hangsúlyosabbá válik a digitalizáció.

Meg kell találnunk az egyensúlyt és az összhangot a lexikális tudás és a készségszintű ismeretek elsajátítása között.

Egy modern agrármérnöknek nemcsak ahhoz kell értenie, hogy a termékét miként kell előállítani a gyakorlatban, hanem ismernie kell gazdálkodásszervezés legújabb eredményeit, hogy tudja, milyen piacra termel, milyen értéket állít elő, milyen gazdasági viszonylatokba és értékláncokba kapcsolódik be. Ezt a kétféle tudásterületet össze kell kapcsolni, és olyan interdiszciplináris tananyagokat kell fejlesztenünk, amelyek garantálják a nemzetközileg is versenyképes, széles körű felkészültséget.

Olyan interdiszciplináris tananyagokat kell fejlesztenünk, amelyek garantálják a nemzetközileg is versenyképes, széles körű felkészültséget
Lehetővé válik, hogy a felsőoktatási intézmény szélesebb körben nyisson a piaci szereplők, vállalkozások felé

- A gyakorlati szintű oktatás eddig is működött a képzés során. Mi változna a jövőben e téren?

- Az eddigi, centralizált oktatási rendszerhez képest az alapítványi modell tágabb kereteket nyújt az oktatók, az egyetem és a hallgatók számára. Lehetővé válik, hogy a felsőoktatási intézmény szélesebb körben nyisson a piaci szereplők, vállalkozások felé.

A hallgatók számára praxissá válhat a legmodernebb technológiák alkalmazása, gyorsabban reagálhat a gazdaság és a társadalom is, vagyis push-pull hatásról beszélhetünk.

A hallgatók már az egyetemi évek alatt megismerhetik a vállalati innovációs folyamatok és a megújító, illetve a teljesen új technológiák bevezetésének törvényszerűségeit. Ez a fajta nyitás megmutatja a jövő irányvonalait, amelyek mentén a felsőoktatás meg tud felelni az új évezred kihívásainak.

- Milyen társadalmi-gazdasági kapcsolatokról beszélhetünk a MATE esetében? A piacosítás nem jelent veszélyt a felsőoktatás fősodrára?

- Azoknak a kapcsolódási pontoknak a kialakítása, fejlesztése képezhet nemzetgazdasági hozzáadott értéket, amelyek a hazai élelmiszerellátáshoz, mezőgazdasági alapanyagelőállításhoz kötik. Meg kell találnunk az egyensúlyt a nagyvállalati iránymutatások, a gazdaságban jelentős szerepet betöltő KKV-k és az intézmény érdekei között.

A gazdasági kapcsolatrendszerben rejlő szinergiák segítik a piacképes tudásbázis kialakítását, amely hasznossá válhat az irányító, a felhasználó és az akadémiai szint számára egyaránt.

A tudományos műhelyek működése azonban nem nélkülözheti az iskolateremtő tanári attitűdök erősödését, sem a nemzetközi versenyben is mérhető tudományos teljesítményt. Ez fokozottan igaz az élettudományokra és a kapcsolódó tudományágakra. Az új időszak legfontosabb erőforrása és árucikke az adat és az információ. Akkor tudunk értékalapú oktatást és fejlett tudást nyújtani a hallgatóinknak, ha figyelünk ezekre a törvényszerűségekre.

- Vannak olyan vélemények, hogy sérül az egyetem autonómiája az alapítványi modellváltással.

- Eddig a mindenkori kormányzattal kellett együttműködniük az egyetemeknek. Mivel az állam látta el a fenntartói szerepet, egymásnak ellentmondó elvárásoknak kellett megfelelniük. Az alapítványi modell – jogi és cégjogi felépítésének köszönhetően – sokkal erőteljesebb határt húz az állam és az egyetem között.

Az egyetemi kuratórium valódi autonómiát kap abban, hogy meghatározza saját identitását, tudományos és oktatási céljait, nemzetközi szinten is.

Az ilyen fokú önállóság viszont magába foglalja azt is, hogy az egyetemnek a kialakult paradigma mentén meg kell dolgoznia a hallgatói létszámért.

- Mit jelent ez pontosan?

- Az intézményeknek fejkvótarendszeren kívül és állami tőkeinjekció nélkül kell fennmaradniuk. Ebben pedig jelentős szerepe lesz a költségtérítéses képzésben részt vevő hazai és nemzetközi diákok számának. Ehhez a legjobb, nemzetközi szintű oktatókat kell megnyerni és olyan képzési irányt kell kialakítani, ami kiemelkedően vonzó a jelentkezők számára.

- Mi a helyzet a hallgatókkal, nekik milyen előnnyel jár az új rendszer?

- Az egyetemeknek a jövőben maguknak kell megtalálniuk a válaszokat a társadalmi és gazdasági kihívásokra, ami azt is jelenti, hogy magasabb szintű szakmai tevékenységet kell folytatniuk, mert nemcsak a hallgatókért, hanem egymással is versenyezni fognak. Korábban több helyről hallhattuk, hogy a kutatások egy része csak a források lehívásáról szólt.

A fenntartói és tulajdonosi szerkezet változása azonban gazdálkodási kihívásokat, szigorúbb elszámolást is jelent.

A hallgatók számára viszont nagyfokú biztonságot garantál, mert megismerhetik a piaci szereplőket, nemzetközi szinten is értékes, specifikus tudást kaphatnak a szakma legjobb képviselőitől, valamint piaci és értékorientált kutatásokat végezhetnek.

- Az alapkutatások háttérbe szorulnak?

- Nem, azokra szükség van. A tudomány területén folyó integráció, koncentráció, multi- és interdiszciplináris hatások azonban igénylik az alap- és gyakorlatorientált kutatások szélesebb és erősebb kohézióját.

- Az intézete az Üzleti Szabályozás és Információmenedzsment elnevezést kapta a MATE szervezetében. Mit fejez ki ez az újszerű elnevezés?

- Ez egy újonnan megjelent, összefoglaló név az üzleti szabályozással foglalkozó diszciplínákra, mint a pénzügy, számvitel, informatika, logisztika, üzletijog és belső complience-ek. A 21. században a gazdasági szereplőknek fel kell készülniük a modern technológia és digitalizáció kihívásaira.

A termelési és gazdálkodási folyamatok költséghatékony szabályozásának a hátterét az információmenedzsment és az egyéb IT technológiai újítások – például az IOT – adhatják.

Az egyre komplexebb gazdálkodásban fontos szerepet kapnak a hálózati kapcsolatok és a Big Data rendszerek. Az intézetben arra keressük a választ, hogy ezek a területek milyen formában hozhatnak új megoldásokat a felmerülő problémákra.

- A doktori iskolák vonatkozásában milyen előnyökkel jár a szerkezetváltás?

- A doktori iskolák a kutatás színterei, ahol specifikus tudáshoz jutnak a hallgatók és olyan területekhez is hozzáférhetnek, amelyek eléréséhez az egyetemnek eddig nem volt kapacitása. A szélesebb körű piacosításnak köszönhetően a doktoranduszok hatékonyabb kutatásokat tudnak végezni. Az egyetemek doktori iskolái közvetlenül kerülhetnek kapcsolatba cégekkel, piacképes eredményeik közvetlenül is hasznosíthatók lesznek a doktoranduszok, az egyetem és a partnerek számára.

- Mi történik, ha egy doktorandusz kutatása anyagilag is eredményt produkál?

- A szerkezetváltás egyik előnye, hogy a nemzetközi szinten már felfutott és bizonyított startup-kultúra nagyobb teret nyerhet.

A hallgatók piaci körülmények között tesztelhetik az eredményeiket.

Ha egyetemi ösztöndíjból végeznek kutatást, az egyetem menedzsmentje dönthet úgy, hogy az intézmény innovációs, laboratóriumi keretével társul velük.

A kooperatív doktori program már elkezdődött, és nagy érdeklődés kíséri. A kutatásokban résztvevők tulajdonrészhez juthatnak a fejlesztésekből, amelyekből az egyetem innovációs központja is profitálhat. Ebben a modellben a diploma megszerzése után sem szakad meg a diák és az egyetem kapcsolata, sokkal inkább erősödik, hiszen akár piaci alapon is folytatódhat.

- Hogyan látja a hazai felsőoktatás lehetőségeit a paradigmaváltás után?

- Szerintem a magyar felsőoktatás már eljutott arra a szintre, hogy az egyetemeink szélesebb piaci kontextusban is értékelhetők legyenek, nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket. Közép-Európa legjobb oktatási rendszerét akarjuk kialakítani, amely hatékony gazdaságilag és a tudás átadásában is magas szintet képvisel.

Minden egyetemet külön kell vizsgálni, minden menedzsmentet specializáltan kell összeállítani annak érdekében, hogy az a nemzetközi szaktudás, ami a jelenlegi élvonalban már rendelkezésre áll, integrálható legyen.

Ki kell azonban mondanunk azt is, hogy a hazai felsőoktatási intézményeknek nincs nagy gyakorlatuk a nemzetközi szintéren végzett hallgatói akvizícióban. A helyzet javítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank támogatja az egyetemek nemzetközi programjait, a Magyar Rektori Konferencia pedig nemzetközi felsőoktatási együttműködéseket alakít ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Több mint húszezren vettek részt a NAK szántóföldi napokon

Rekordlétszámú, több mint 20 ezer látogató vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2021. június 9-10-én megrendezett NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-Mezőfalva agrárszakmai kiállításon. A koronavírus-járvány miatti egy év kényszerű kihagyás után nyílt újra lehetőség az ország legnagyobb szántóföldi kiállításának megszervezésére – a látogatószám pedig minden várakozást felülmúlt.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Együttműködésben az erő és a jövő

Az idei NAK Szántóföldi Napok és AgrárGépshow-n megállapodások, együttműködési szándékok megerősítésében nem volt hiány. Tudjuk, a magyar agrárium versenyképességének egyik biztos alapja az erőforrások ésszerű felhasználása, ebben pedig kiemelt jelentőségű a közös munka, a párbeszéd, a célok megfogalmazása és megvalósítása.

A Horsch bemutatta a 24 méteres gyomirtó boronáját

A Horsch egymás után bővíti a gyomirtó gépeinek palettáját, néhány napja mutatták be a lenyűgöző méretű Cura ST sorozatú gyomírtó borona új verzióját.

Kedvezőbbek az aranykalászos gazdaképzés feltételei

Az új szabályozás alapján nem kell jogosítvánnyal rendelkezni az aranykalászos gazdatanfolyam elvégzéséhez - mondta Nagy István agrárminiszter kedden az MTI-nek.

Mindent a falvakért!

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Szerbiában a népszámlálás, és emiatt az elemzésekben csak a 2011-es összeírás adataira tudunk támaszkodni, mind többen mondják ki hangosan a nyugat-balkáni országban, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a helyzet tarthatatlan. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 5 százalékkal csökkent az ország népessége.