Back to top

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Szinte mindennap az évben valaminek a világnapja van. Vannak ismertebbek ezek közül, mint az anyák napja, a munka ünnepe, közülük némely nemzetközi, más jeles napok csak helyi jelentőségűek.

Vannak kevésbé ismert és fontos világnapok is, és akadnak közöttük kifejezetten bohókás napok is.

Ilyen a meztelenül kertészkedés világnapja, ami április 26-án volt, bár a mostani hűvös tavasz miatt aki ezt megtartotta valószínűleg jól ráfázott, mert idén jó eséllyel megfázott…

A növények szerencsét is hozhatnak, ha mégsem, legalább oxigént termelnek - az sem hátrány...
Fotó: wikipedia
2015-ben az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) égisze alatt indult a kezdeményezés, hogy május 18. legyen a „Növények Napja”, azaz a Fascination of Plants Day. A kezdeményezés célja, hogy az emberek figyelmét ráirányítsa a növényeknek a természetben és a mindennapi életünkben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, hangsúlyozza a növénytudományok jelentőségét és a környezet-megőrzés, valamint a gazdasági fenntartható fejlődés összehangjának megteremtésében is figyelemfelkeltő legyen e jeles nap.

A Növények napjának nemzetközi honlapja itt található: www.plantday18may.org

Miért fontosak?

A növények termelik számunkra az életet jelentő oxigént. Ha az összes növény elpusztulna a Földön, körülbelül 2-3 hónap múlva az emberiség és az állatvilág is kipusztulna, az elfogyó oxigén miatt. Ellenben, ha az emberiség pusztulna ki, az nem okozna gondot a növényeknek:

néhány év alatt a növények elkezdenék visszahódítani Földet és élnék világukat szépen tovább…

Tehát nem a növények vannak az emberekre utalva, hanem fordítva az emberek léte függ a növényektől.

Bár a növények is természetesen élőlények, annyira más "életstílusban" élnek, hogy sokakban ez nem is tudatosul igazán. Ennek oka, hogy mi emberek az állatokra sokkal jobban hasonlítunk, mint a növényekre…

A Földön körülbelül háromszázezer növényfaj él, amiből igen jelentős az ehető fajok száma. Ezekből azonban mindössze 20 körül van azon fajok száma, melyek az emberiség élelmezésének a 90 százalékát adják.

Az Oxalis acetosella előre jelzi az esőt
Fotó: wikipedia

Linné annak idején 7700 növény-, és 4235 állatfaj tudományos nevét írta le. Az azóta eltelt több, mint 260 évben a leírt és a központi adatbázisokba bekerült fajok száma körülbelül 1,25 millióra emelkedett. Ezek közül 1 millió él a szárazföldön és 250 000 a tengerekben. A kutatók úgy gondolják, hogy ezeken kívül még hozzávetőleg 700 000 fajt leírtak már, de ezek még nem kerültek be a központi adatbázisokba.

Érdekességek a növényekről...

Azokat a növényeket, amelyeket az ember valamilyen (élelmezési, ipari, esztétikai stb.) célra használ fel, haszonnövényeknek nevezzük.

A haszonnövények közé tartoznak egyrészt a kultúrnövények, másrészt olyan vadon termő növények, melyeket az ember még ha termeszt is, nem tartoznak a kultúrnövények közé (pl. gyógynövények, egyes gyümölcsök).

A növények, bár helyhezkötöttségük miatt menekülni nem képesek, különböző módszerekkel próbálják meg kivédeni azt, hogy a növényevő állatok táplálékává váljanak. Ezen módszerek között szerepel például az, hogy tüskéket növesztenek, mérgező anyagokat termelnek, bizonyos rovarfajokkal lépnek kapcsolatba, melyek védelmezésükért cserébe különböző tápanyagokat kapnak a növényektől.

A kutatók azonban felfedeztek egy új módszert, melynek során a növények összegyűjtik a rájuk rakódó homokot és abból, mintegy páncélzatot képeznek magukon, vagy a sérülékenyebb részeiken. Ezáltal a homokkal borított növényi részek ehetetlenné válnak a növényevő állatok számára.

Az olajfa az egyik legrégibb termesztett növényünk
Fotó: wikipedia

Időjós növények

Egyes növényeink már órákkal előbb megérzik az időjárás változását. Amennyiben a bogáncs reggel kinyitja virágját, egészen biztos, hogy aznap egész nap szép lesz az idő. Ha összecsukja, úgy az időjárás esősre fog változni. Hasonló tulajdonsággal bírnak a madársóskák (Oxalis) is, amely egyedei 5-6 órával az eső beállta előtt összecsukják leveleiket, még ha ekkor még erősen is süt a Nap.

A világ legdrágább fűszere

A páfrányfenyő gyakorlatilag egy ma is élő őslény
Fotó: wikipedia
A Crocus sativus, azaz a valódi sáfrány növény bibéje, a világ legdrágább fűszere, egy fél kilóhoz körülbelül 50 000 virág bibéje szükséges. A fűszer fél kilójáért 1000 dollárt is elkérnek.

A történelem egyes korszakaiban, a sáfrány drágább volt még az aranynál is.

Napjainkban is a legdrágább fűszer a világon, a gyűjtés csak kézzel végezhető, emiatt ilyen magas az ára.

A legrégebben termesztett szent fa

Az Olea europaea, azaz olajfa termesztésének kezdetei olyan régre nyúlnak vissza, hogy meg sem állapítható idejének pontos kezdete. Régészeti ásatásokon találtak már 9000 éves magot is krétai és szíriai leletek pedig arra utalnak, hogy az olajfa termesztése Krisztus előtt legalább 4000 évvel megkezdődhetett. Az olajfát és annak olaját több alkalommal említi a Korán és a Biblia is.

A legősibb ma is élő fa

A Ginkgo biloba, vagyis a páfrányfenyő elszigetelt, önálló faj a növényvilágban.

Lombhullató, gyógynövényként és dísznövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők törzsének egyetlen ma élő faja.

A Ginkgoaceae család körülbelül 18 tagból áll, legkorábbi levélkövületei 270 millió évre (perm időszak) nyúlnak vissza. A kövület felfedezések megmutatják, hogy a ginkgo a mezozoikus korszak óta a nedves, mérsékelten meleg éghajlatok alatt uralkodott, mára visszaszorult.

Egy virág, ami nem csak egy virág...
Fotó: wikipedia

Nemcsak egy virág!

A napraforgó barnás közepe és jellegzetes, sárga szirmai tulajdonképpen 1000-2000 önálló virágból állnak, melyeket egyetlen szár tart össze. Tehát egy napraforgó virág, nem egy napraforgó virág…

A növények reagálnak a hangra

Tanulmányok kimutatták, hogy a vibráció – a zenére vagy az emberi hangra – hatással lehet a növény fejlődésére.

Egy nem tudományos vizsgálat (Myth Busters) összehasonlította a csendes üvegházat az olyan környezettel, ahol zene szólt és megállapította, hogy az utóbbiban nőttek jobban a növények.

A legnagyobb...

A világ legnagyobb virága a titánbuzogány, amelyeknek virágai elérik 3 méteres magasságot és a 90 cm-es szélességet. A virág "illata" a rothadó húséra emlékeztet, nem meglepő, ha ezért hullavirágnak is nevezik, ebből pedig az is következik, hogy megporzásához döglegyeket hív segítségül..

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Oklevél- és díjátadó a NAK Szántóföldi Napokon

A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow kiállításának első napján (06.09.) a nagyszínpadon átadták a pandémia miatt tavaly elmaradt kukorica, búza és repce ajánlati fajtalista okleveleket és díjakat. Az átadás során részt vett többek között Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is.

Egyre többen szeretnének Ifjú Kócsagőrök lenni

Rekordszámú jelentkezés érkezett az Agrárminisztérium Ifjú Kócsagőr Programjára, amely a természetvédelmi őrök munkájába nyújt betekintést. A kezdeményezés évről-évre egyre népszerűbb a természet védelme iránt elkötelezett diákok körében. A korábbi résztvevők közül már többen választották hivatásul ezt a területet, és azóta természetvédelmi őrként dolgoznak.