Back to top

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

A LIFE uniós pályázati forrásból és az Agrárminisztérium támogatásával indult OAKEYLIFE programmal hazánkban elsőként egy Natura 2000 besorolású terület egészén sikerülhet természetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható pályára állítani az erdőgazdálkodási és erdőkezelési tevékenységeket.

A Peszéri-erdő lepkevilága igen gazdag, a képen a díszes tarkalepke

A 2017-ben indult program arra vállalkozott, hogy egy erdőgazdaság (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.), egy nemzeti park (Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) és egy civil szervezet (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) 5 éves együttműködő munkája során a legjelentősebb helyi veszélyeztető tényezők felszámolásával növeli az őshonos kocsányos tölgyek, a kiemelt fontosságú közösségi élőhelytípusok, és a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű állat- és növényfajok számát.

Az inváziós fás szárú fajok vegyszeres visszaszorítására immár több éve a lehető leghatékonyabb és legszelektívebb megoldásokat, módszereket helyben igyekeznek kikísérletezni a résztvevők.

Ezzel a közös munkával pedig azt szeretnék elérni, hogy visszaállhasson a helyi természetes viszonyok lehető legősibb állapota, és annak fenntartásához később is csak minimális emberi beavatkozásra legyen szükség.

Újabb fajok az értéktárban

A szakmai együttműködés eredményeképpen a Peszéri-erdőben feltűnt több, eddig nem látott faj, így a nagy hőscincér, a magyar futrinka, a bikapók és az apró vetővirág. Utóbbi növényfaj érdekessége, hogy gyakran a talajfelszín alatt virágzik, ezért gyakorlatilag észrevehetetlen. Terjesztésében a hangyáknak van nagy szerepe. Nevét onnan kapta, hogy virágai az őszi vetések idején nyílnak.

A korábbi adatok szerint Kunpeszéren tudtak a létezéséről, azonban a Peszéri-erdőből nem volt ismert.

Az OAKEYLIFE program egyik kiemelt célja, hogy azokon a termőhelyeken, ahol őshonos fajokból természetes körülmények között nem alakulna ki zárt erdő, ott helyreállítsák a természetes állapotokat, például mikrotisztások létrehozásával. Az erdészeti és természetvédelmi szakemberek reményei szerint ezzel számos faj – így a vetővirág – számára kedvező feltételeket teremtenek. A vetővirág hosszú távú fennmaradását a Peszéri-erdőben csak a záródáshiányos részek (tisztások, nem zárt cserjések, felnyíló erdők) képesek biztosítani.

Természetes élőhelyek

A kiemelt természetmegőrzési területen négy bangófaj él: a pókbangó, a légybangó, a méhbangó és a szarvasbangó. Hazánkban minden orchidea természetvédelmi oltalom alatt áll. A pókbangó például fokozottan védett fajnak minősül, legnagyobb hazai állománya a Felső-Kiskunságban található.

Az erdei rekonstrukciós program egyik akciója a Peszéri-erdő elcserjésedett tisztásainak helyreállítása, egyebek közt a pókbangó élőhelyeinek visszaállítását is szolgálja.

A Peszéri-erdő lepkefaunája páratlan értéket hordoz: számos fajnak – például díszes tarkalepke, tükrös busalepke, ibolya-gyöngyházlepke – a legnagyobb Duna-Tisza közi állománya itt található, de a régióban gyakori fajok is szép számban élnek az erdőben. Ezekkel a színes lepkefajokkal elsősorban nyár végén, ősszel, az erdei, illetve erdőszéli útvonalakon sétálva találkozhatunk. Az egyes fajok egyedeinek az előfordulása (a populáció által ténylegesen használt területek, élőhelyfoltok elhelyezkedése) nem véletlenszerű. Mindegyik faj a számára leginkább megfelelő élőhelyen gyakoribb.

Talán kevésbé ismert, hogy a hazánkban fokozottan védett ürge legnagyobb állománya a Felső-Kiskunságban található, ennek szegélypopulációja él a Peszéri-erdő területén.

Az ürgék védelme elsősorban az élőhelyeik fenntartásával, a gyepek extenzív legeltetésével, a cserjésedés megakadályozásával történik.

Az őshonos kocsányos tölgyesek térnyerése a cél

Segítik a terjedésüket

A OAKEYLIFE projekt keretében helyreállított élőhelyek közül napjainkra már számos alkalmas lehetne egyes növényfajok megtelepedésére, de azok spontán megjelenésére a visszafogott terjedőképességük miatt kicsi az esély. Ezeket a termőhelyeket a program keretében talajtérképezéssel azonosították a szakemberek. Majd pedig in situ, azaz közvetlen helyi magvetéssel, illetve a vadon élő állományokból gyűjtött magokból ex situ, azaz mesterségesen nevelt palánták kiültetésével új állományokat hoztak létre. Így járultak hozzá egyebek közt a fekete kökörcsin és a tavaszi hérics felső-kiskunsági állományainak megőrzéséhez, a pannon homoki gyepek kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításához, illetve a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A Peszéri-erdőben zajló oktatási-szemléletformálási tevékenységek részeként létrehozott, kellemes sétával végigjárható 4 kilométeres, 4 táblából álló tanösvény is sok érdekességgel szolgál az idelátogató túrázóknak.

Előzetes bejelentkezés (http://oakeylife.hu/kapcsolat/) után pedig a felújított Bemutatóháztól vezetett túrán az erdő egyik legidősebb, több mint 420 cm törzskörméretű tölgyét is megcsodálhatják az érdeklődők a Kunpeszér melletti Peszéri-erdőben.

Abonyi Anita, dr. Andrési Dániel (KEFAG Zrt.), dr. Vadász Csaba (KNPI)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Egyre többen szeretnének Ifjú Kócsagőrök lenni

Rekordszámú jelentkezés érkezett az Agrárminisztérium Ifjú Kócsagőr Programjára, amely a természetvédelmi őrök munkájába nyújt betekintést. A kezdeményezés évről-évre egyre népszerűbb a természet védelme iránt elkötelezett diákok körében. A korábbi résztvevők közül már többen választották hivatásul ezt a területet, és azóta természetvédelmi őrként dolgoznak.

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.