Back to top

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Sáfrány László és Sáfrány Szilvia paksi portája messziről hívogat. A faragott székelykapu, a dús levendulaágyás övezte kopjafa, a takaros fenyődeszka-kerítés mutatja, jó helyen járunk.
A háziak szívesen fogadnak, körbevezetnek az udvaron, ahol ebben a járvány sújtotta, télnyirbálta időszakban is a fa maradt a főszereplő.

A csupasz cseresznyefa alatt kis faházikó bújik meg, kellékraktárként várva a szebb napokat, mikor újra játszóházi workshop-ok színhelyéül szolgálhat.

A hidegben alvó, zöldjét vesztett kert dísze egy akácrönkökkel szegélyezett, épülő röpde, ahová most sünök kuckózták be magukat. Bundi, a befogadott szőrmók illedelmesen kísér, és farkcsóválva hallgatja, gazdái milyen jól együttműködnek erdészetekkel, nemzeti parkokkal, több állatkerttel, vadasparkkal, bajba jutott állatok mentőállomásaival.

Fotó: Csatlós Norbert

Persze, mindennek története van. László barkácsoló hajlamait örökölte asztalos nagypapájától, aki maga építette a házát, és bele a bútorokat is. A mama meg kukoricacsuhéból fonta a hozzávalókat. A fiú kezdetben autószerelőnek állt, majd néhány év után, némi kallódás és egy erdélyi utazás hatására visszatért a fához. Egyedi, zsűrizett fajátékokat készített, amikkel óvodákat keresett fel. Így találkozott Szilvivel, aki kislány kora óta a parkerdőben töltötte a hétvégeket szüleivel, és felnőve, óvónőként már tudatosan kereste a környezeti nevelést célzó továbbképzéseket.

Az ökoszemlélet, a természet tisztelete, lényeinek szeretete máig meghatározza immár közös életüket.

A férj gyarapodó fajátékaihoz a feleség pedagógiai tudása párosult. Ráadásul – ahogy nevetve mondják – egyikük kívülről, másikuk belülről ismerte a fát, ezért egymást is tanították. Remekül kiegészítik párjukat, így jött létre saját játszóházuk, az Ökocsiga 2006-ban.

Fotó: Csatlós Norbert

A foglalkozásokon természetes anyagokat használtak, kezdetben zöld juhar és mogyorófa ágakat, szárított terméseket, amikből a gyerekekkel különféle járműveket és rovarokat állítottak össze. Volt, hogy több csoport is várakozott, és hogy ne unatkozzanak, amíg a többi gyerek barkácsol, ügyességi játékokat adtak nekik. Ezek száma is nőttön-nőtt, és idővel gazdag játéktár jött össze. Szilvi óvónői tapasztalata hozta az ötleteket, és maga is készített filcállatkákat, meg hozzájuk illő kiegészítőket. Ma már komplett gyerekhelyszíneket, nagy tereket is be tudnak rendezni.

Igyekeznek a meghívás tematikájához, a hely szelleméhez igazodni, legyen az állatkert, múzeum, füvészkert, falunap vagy művészeti fesztivál.

Számos programjuk van, szerteágazó tevékenységükben élnek modern eszközökkel is –, mint a gokartpálya, vagy a QR-kódos játékok – de fő feladatuknak mégis a hagyományos népi életmód és a természet megismertetését tekintik. A fa és a gyapjúfilc alapanyag pedig nem maradhat el. Ezekből épült egyik legkedvesebb utazójátékuk, a kemencés parasztudvar is. A fából készült utazóládák kinyitva különböző játékokká változnak, megelevenítve a régi falusi élet feledésbe merülő világát. Kenyérsütő kemencével, sparhelttel, edényekkel, kolbászfüstölővel, kunyhóval, bográcsozóval, tyúklétrával, tyúkóllal, kotlóssal. És ez a gyerekméretű minivilág varázslatosan élethű, bejárható, felfedezhető és kipróbálható.

Ahogy a gyerekek kedvence, az 1800-as évekből való igazi, működő kézi malom is.

Utóbbit Szilvi kapta kerek születésnapjára a férjétől, mert sok nő ékszernek, ruhának örül – jegyzi meg –, de ő inkább erre vágyott.

Fotó: Csatlós Norbert

A „malmok tudományába” amúgy is jól beleásták magukat, mikor a helyi erdei iskola egy malommakettet rendelt Lászlótól. Több példányban készítette el, és egyet megtartott, ez lett a későbbi utazó malommúzeum alapító darabja. Apróbb fahulladékokból pontos, méretarányos maketteket épített, amiknek külön érdekessége a részben nyitott tető. Így beleshetünk a malmok szerkezetébe, láthatjuk hogyan működött. A készlet bemutatja a főbb típusokat: szélmalom, patakmalom, hajómalom, szárazmalom.

A ház asszonya azt is hozzáfűzi, hét közben a városi múzeumban dolgozik múzeumpedagógusként, és éppen hozzá tarozik a Duna-tár kiállítási egység.

Tehát ő foglalkozik az ártéri erdő élővilágával, a gazdálkodással, de még a hajómalmok bemutatásával is. És ott is kapóra jön az okos kis makett!

Fotó: Csatlós Norbert
A kreatív páros nemcsak kicsiben épít. Otthonuk egy százéves, klasszikus, háromosztatú parasztház, amit korszerűsítettek, és saját stílusukban felújítottak. Megőrizték a gyönyörű fagerendázatot, széles boltívekkel összenyitották a tereket, és sok apró finomsággal tették meleggé, otthonossá. A berendezés ízlésről, manuális ügyességről vall. A míves-kecses cserépkályhát ismerősük padlásáról menekítették meg a kidobástól, a hangulatos álkandalló a feleség ötlete alapján a férj keze munkáját dicséri, csakúgy, mint a vastag falba süllyesztett, egyedi, fakeretes könyvespolc. Sok szép régi, kukába szánt bútort mentettek meg és újítottak már föl. Van hozzá szemük. Ők úgy mondják, tisztelik a tárgyak korát, és nem szeretnek eldobni semmit, ami az emberi kéz nyomát őrzi.

A minap László fűrészgéppel tűzifát aprítva egy öreg gerendán bevésett római XII-es számot lelt.

Eltette, mint azt a régi téglát is, amin látszik valakinek a belenyomódott ujja helye. Ilyenkor átérzi a kapcsolatot múlt és jelen között, olyan ez, mint a varázslat.

Fotó: Csatlós Norbert

Hirtelen rázendít a sárgarigó a madaras faliórán, mi nevetünk, és benézünk Szilvi birodalmába, a varróműhelybe. Varrógép, textilek, cérnák, fiókok és dobozok regimentje, gyöngyök, fagolyók, spárgák befőttesüvegekben, gyapjúfilcek a szivárvány minden színében. Legjobban természet ihlette dolgokat szeret készíteni – mutatja az erdei állatgyűjteményt. Nyuszi, mókus, róka, egérkék, tündéri textilbábok. Karakteresek, humorosak. És persze a környezetük is megjelenik: gombák, faodú, barlang. De varrt vulkánt is filcből, mert melyik gyereknek ne volna otthon pár dínója! Ezek a figurák a játszóházak legnépszerűbb darabjai.

A természet minden játékukban jelen van, és törekednek rá, hogy minél több tudást átadjanak a foglalkozásokon.

Megismertetik a gyerekeket a felhasznált anyagokkal, a figurák jelképezte állatokkal, beszélgetnek a madárvédelemről, a szelektív gyűjtésről, a környezet megóvásáról. Annak idején két fiukat is ebben a szellemben nevelték.

Nem meglepő, hogy erdei iskola minősítésük is van, és együtt dolgoznak más erdei iskolákkal. Kezdettől tagjai a Gyeregyalog.hu Egyesületnek, így a dél-dunántúli erdészetekkel is jó kapcsolatban vannak. A közös érdeklődésű csoportokban sok a barátjuk, mindig tudják, kihez forduljanak. Kölcsönösen tanulnak egymástól a jó hangulatú tematikus hétvégéken. Legutóbb megtanították a többieket papírt meríteni, ők maguk pedig a kenyérsütés fortélyait sajátították el.

A járvány durván gátolja az Ökocsiga játszóház működését is.

Fotó: Csatlós Norbert
Máskor tavasztól őszig tele a naptáruk: szabadtéri rendezvények, táborok, falunapok, családi napok – volt, hogy napjában több helyszínre is mentek. De azért most a bezártságban is feltalálják magukat, újfajta játékötleteket dolgoznak ki. Emellett László épp egy dizájnos fűrészgépet épít két régi Singer varrógépből, Szilvia pedig mesekönyvet ír. Témája a természetvédelem egy manó szemével. Kicsiknek szól, hiszen minél korábban kell elkezdeni a természet megismertetését, és akkor a gyerek felnőve szeretni fogja, és ha szereti, védeni is fogja a környezetét.

Sándor Mária

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Egyre többen szeretnének Ifjú Kócsagőrök lenni

Rekordszámú jelentkezés érkezett az Agrárminisztérium Ifjú Kócsagőr Programjára, amely a természetvédelmi őrök munkájába nyújt betekintést. A kezdeményezés évről-évre egyre népszerűbb a természet védelme iránt elkötelezett diákok körében. A korábbi résztvevők közül már többen választották hivatásul ezt a területet, és azóta természetvédelmi őrként dolgoznak.

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Újabb cseh-lengyel környezeti vita

Cseh környezetvédelmi szervezetek a Csehország és Lengyelország határán található Králický Sněžník nevű hegy tetejére tervezett kilátó építésének azonnali leállítását szorgalmazzák. Szerintük a torony, amelyet 2020 ősze óta építenek, megsérti az építési engedélyekre vonatkozó szabályokat, és veszélyt jelent az élővilágra.

Gazdasági főigazgatói pályázat a Soproni Egyetemen

A Soproni Egyetem pályázatot hirdetett gazdasági főigazgató pozíció betöltésére, azon szakembereknek, akik többek között legalább öt éves gazdasági vezetői tapasztalattal, valamint gazdasági szakirányú és regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkeznek.

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.