Back to top

Dísznövények a nagymarosi gesztenyésekben

Természeti, tájképi adottságaik, kultúrtörténeti jelentőségük alapján nagy természetvédelmi értéket képviselnek a nagymarosi szelídgesztenyések a Dunakanyarban. Évszázadok óta fontos szerepük van a Dél-Börzsöny kultúrtáj jellegének kialakításában, ember és táj harmonikus kapcsolatában.

Az eltérő kitettségek hatására kialakuló, különböző sajátos mikroklímájú gesztenyéstípusok változatos, gazdag élővilágnak nyújtanak otthont. A nagymarosi szelídgesztenyések – ilyen nagy kiterjedésben – egyedülálló, különleges értékei hazánknak. Természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Észak-magyarországi-közép­hegység nagytájon belül, a Viseg­rádi-Dunakanyar kistájban találhatók a Duna bal partján, a Börzsöny déli lábánál, változatos domborzati formákon, Nagymaros város kül- és belterületén.

Az egykor a települést koszorúként körülölelő gesztenyés napjainkra nem összefüggő 18 kisebb-nagyobb foltban, változatos – északi, északkeleti, keleti – kitettségben terül el.

Emellett az egész város területén találhatók elszórtan, illetve kisebb csoportokban szelídgesztenyefák.

Hazánkban erdélyi flóraelem a pirosló hunyor

A térség különlegessége, hogy három nagy tájképi egységet is magában foglal; a folyóvölgyet és a sík térrészt dombok, hegyek-völgyek koszorúja öleli. Ebből adódóan az élővilág is sokszínű.

Mielőtt a nagymarosi szelídgesztenyések növényvilágát, pompás „dísznövényeit” jellemeznénk, érdemes és fontos figyelembe venni a flórajárást. A Déli-Börzsöny, a Visegrádi-hegység és a Naszály vidékét magában foglaló Dunazug-hegyvidék flórajárása (Visegraden­se) a Pannóniai flóratartomány legfontosabb génátviteli (introgressziós) zónája, ahol három különböző eredetű flóra elemei találkoznak és kereszteződnek egymással.

Bennszülött (endemikus) fajok és maradványfajok (reliktumok) is színesítik az élővilágot.

Dél felől idáig jut el számos szubmediterrán faj, míg több kárpáti és kontinentális növény itt éri el elterjedésének nyugati határát.

A bíboros kosbor bokorerdőkben fejlődik

Ennek tudatában is érthető, hogy a Kárpát-medencei gesztenyéseket az aljnövényzet szempontjából sem lehet általánosságban jellemezni, hanem külön, tájegységenként kell vizsgálni. Önálló földrajzi helyzetük miatt a Nagymaros környéki gesztenyéseket is külön földrajzi variánsként említették (Cas­tanetum sativae pannonicum). A nagymarosi szelídgesztenyéseknek a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött fontos szerepét igazolja, hogy különböző élőhelyigényű növények is otthonra találnak bennük.

A nagymarosi szelídgesztenyésekben (is) a gyepszint változatos, fajgazdag, megtalálhatók benne az erdőtársulások és a rétek jellemző képviselői.

A kelet felé néző, nyíltabb szelídgesztenye-ligetek nemcsak kinézetre különböznek, élőviláguk is eltér a többitől. E naposabb oldalon található állományokon belül is vannak finom eltérések a fák koronazáródásának függvényében a nyíltabb füves, hegyi rét jellegtől a zártabb ligetes állományokig. Az északias ki­tettségű szelídgesztenye-ligetek zártabbak, erdő jelleget öltenek, de köztük is vannak átmenetek a zártabb ligetestől a zárt erdőszerű állományokig. A gazdálkodók által felhagyott gesztenyéseket külön érdemes vizsgálni.

A gesztenyésekben eddig fellelt közel kétszáz növényfaj közül sok értékes gyógynövény. Elődeink a gesztenye termése mellett a gyógyhatású és az ehető növényeket is gyűjtötték. A tetszetős növények közül sok faj védett, köztük több orchideaféle is van.

A pázsitos nőszirom erdőlakó növény

A gesztenye önmagában is dísznövény (az északi országokban, ahol a termés már nem tud beérni, díszfaként szeretik, keresik és ültetik), de a fák szépsége mellett sok kis apró csoda van az aljnövényzetben is.

A fellelt, különböző élőhelyet kedvelő, szemgyönyörködtető és emellett védett növények jól jelzik, mennyire sokszínűek a nagymarosi gesztenyések. Gyönyörködhetünk a bokorerdőkre jellemző, színpompás bíboros kosborban (Orchis pur­purea) és a magyar repcsény (Erysimum odoratum) élénksárga virágában.

A bükkösök jellemző lakói is felbukkannak: a kardos madársisak (Cepha­lanthera longifolia), a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) és a – nem csak a nevével kitűnő – piros madársisak (Cephalanthera rubra). A kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) ugyancsak otthonra lel a gesztenyésben. A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) tömegesen jelenik meg egy-egy gesztenyés foltban. A lomberdőket kedvelők közül kitűnik a pázsitos nőszirom (Iris graminea) és a turbánliliom (Epipactis helleborine), a madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis), illetve a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine).

A turbánliliomot csak szenderek képesek beporozni

A rétek jellemző lakói közül a nedves réteket kedvelő réti iszalag (Clematis integrifolia), valamint a hegyi réteken virító réti szegfű (Dianthus deltoides) és kövi pimpó (Potentilla rupestris) ugyancsak előfordul a gesztenyésekben.

Fellelhetők a száraz gyepek jellemző növényei, a nagy pacsirtafű (Polygala major), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyra­mi­dale) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis).

Gesztenyéseink a gazdag növényviláguk által is különleges kultúrélő­he­lyek, a táji, természeti és kultúrtörténeti örökségünk részei. A kéregrák pusztítása azonban ezt a gesztenyés területet sem kerülte el. Rekonstrukcióval, tájre­habilitációval, szakszerű kezeléssel és a természetes megújulási folyamatok összehangolásával elérhető a táji és természetvédelmi érték növekedése. A hagyományos gazdálkodás ösztönzésével a nagymarosi szelídgesztenyések hosszú távon szolgálhatják ember és természet harmonikus kapcsolatát.

Zeller Zoltán

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/21 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Így szaporítsunk nyáron rózsákat, díszcserjéket...

A legtöbb díszcserje, sőt a rózsák is éppen nyáron mutatják legszebb arcukat. Nyaralásaink során - ha megtetszik egy növény - kis szerencsével és némi gondozással szaporíthatunk belőlük magunknak. "Növényt lopni nem bűn" tartja a mondás, ami nem igaz, de szerencsére egy hajtásdarabból is nevelhetünk újabb egyedet így a "kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad" - a mondásoknál maradva...

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Bécsi ház zöld homlokzata nyert díjat

Az osztrák főváros komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. A városvezetés kiemelt szerepet szán a homlokzatok zöldítésének, amelyre támogatást is adnak a társasházaknak. A házfalak növénnyel való beültetése pozitív hatással van a környezetre: megköti a port és a szén-dioxidot, jó hőszigetelő és búvóhelyül szolgál a rovaroknak. Egy bécsi homlokzatzöldítő projektet díjjal tüntettek ki.