Back to top

Ideális családi program

Páratlanul gazdag madárvilág megfigyelésére nyújtanak lehetőséget az Alföld szikes és halastavai, amelyek közül igazi kuriózum a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található Csaj-tó.

Hajdanvolt kisvasút sínpárja fut az egykori halastavak közötti töltéseken. Ezen sétálunk be a madármegfigyelő toronyhoz, kísérőmmel, Tajti Lászlóval a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetőjével. Körülöttünk mindenütt vízzel feltöltött, vagy éppen alig egy csöppnyi tocsogóval bíró tómedrek. 

MMG - Madárles a Csaj-tónál

A Tömörkényi halastavak, más néven a Csaj-tó 60 éves múlttal bír.

Korábban a szikes pusztát nagy számban tagoló, részben állandó, részben időszakos vizekkel borított terület egyike volt. 1964-ben 13 kisebb-nagyobb tómedret alakítottak ki a területén.

Az így létrehozott halastavak pedig idecsábították a parti, gázló- és vízimadarakat százait. 1976-ban e terület is része lett a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek, amely természeti értékeinek megóvását az egy évvel korábban megalakult Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembergárdája és a jogszabályok garantálják.

Szárítkozó kárókatonák
Fotó: BNE

A következő egy évben jelentős változás előtt áll e tórendszer. A 850 hektáros terület állami tulajdonba, és a KNPI vagyonkezelésébe került, így a fő prioritást a természetvédelem kapja. 
Ugyanakkor lesz kisebb mértékű halgazdálkodás is, de olyan vízszinteket alakítanak ki, amelyek a parti és gázlómadaraknak, a teljes mocsári és nyílt vízi madárközösségnek is megfelelő táplálkozó és fészkelő helyet biztosítanak. A jövőben a természeti értékek szem előtt tartása mellett az ökoturizmusnak és a környezeti nevelésnek a színterévé is válhat a tórendszer. A többi között e célt szolgálja majd a már most is létező madármegfigyelő torony és a 
Sirályszigetre betekintést kínáló fakunyhó, amelyekből a többi között a piros csőrű és fején fekete tollakat viselő szerecsensirályok költőhelyét és a madarakat figyelhetjük.

Cankók, nagygodák
Fotó: BNE

Ám lenyűgöző látvány kínálnak az úszkáló barátrécék, a sekély vízben gázolva táplálkozó nagy godák, pajzsos cankók, szürke és kanalas gémek, vagy éppen a szárnyaikat széttárva szárítkozó kormoránok. Megfigyelhetők itt ritka fajok is, például a csigaforgató, az aranylile és a kis goda, az itt átvonuló récefélék száma pedig néha eléri a több tízezret is.

A libák közül a nyári lúd és a nagy lilik több ezres csapatai pihennek ősszel a vizeken.

Érdemes tehát részt venni a KNPI által meghirdetett madármegfigyelő túrákon, egészen bizonyos, hogy felejthetetlen élményben lesz részünk. Sőt, a természetfotósoknak is Paradicsom e terület.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja júniusi számában olvasható.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Neszmély legkedvesebb (bor)arca

Július utolsó hétvégéjén hatodik alkalommal szervezték meg a Neszmélyi Borünnepet Tatán. Az eseményen 14 borászat kóstoltatta borait és egy pálinkaház is csatlakozott a kiállítókhoz. A rendezvény helyszíne az újjászületett Esterházy-kastély kertje volt az Öreg-tó partján. Szeretettel, jó zenével, finom falatokkal, fantasztikus borokkal és kedves borászokkal vártak a szervezők minden borkedvelőt!

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

A Nivegy-völgyi álom

Példátlan helyi összefogás és közösségi finanszírozás eredményeként nyithatott meg tavaly a Dobosi Birtkokközpont! A 90 támogató, akik egytől egyig mind törzsvásárlók és barátok, összesen 16 millió forinttal támogatta meg a Dobosi Család régen dédelgetett álmát.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.